Egyik nagyapja egy cigányzenekarban bőgőzött, a másik ragadványneve "a zsidó" volt; "senki nem tudta, miért" - tűnődik a számára már eleve adott sokféleség dimenzióin a sokarcú-sokhangú, 30 éves énekes.

Neki és mérnökké lett bátyjának - ha szorongásokkal is - mindenesetre pesti iskolai tanulmányokat biztosítanak a bagi földműves szülők, így a lány önálló élete 14 évesen kezdődik az Apáczai Csere János Gimnázium kollégiumában. A kezdeti bizonytalanságot enyhíti a hamar megtalált Bartók Táncegyüttesben elismert tánc- és énektudás, így alig 16 évesen már ott van a Moldvában autentikus csángó zenéket gyűjtő és játszó Zurgó együttesben, és 1994-ben nem jelent különösebb problémát bekerülni az ELTE néprajz szakára. A nyolc évig végzett tanulmányok aztán engednek időt nagy elődökkel is - köztük Sebő Ferenccel - ismerkedni. Az önfelmérés közben megfordul a népzenét dzsesszel ötvöző "városi zenét" játszó Laokoon csoportban, majd 1997-től öt éven át színházi praxist is szerez Szőke Szabolcs Hólyagcirkusz társulatánál. Közben marad ereje Monori Andrással megalapítani a világzenét játszó Folkestra formációt. "Kíváncsi és nyugtalan voltam" - magyarázza, hogy mindezt miért fejeli meg a pénz hiányában Párizsban Kakoli Sengupta indiai énekesnél folytatott keleti zenei tanulmányokkal. 2003-ban, már újra itthon, nekiveselkedik a szólista karriernek, két évre rá pedig saját együttest is gründol. A Palya Bea Kvintettel, amelynek zenészeit maga verbuválja, "Dés András, Szokolay Dongó Balázs, Novák Csaba, Lukács Miklós", aztán felfedezi a hivatalosság is, jönnek sorra a lemezek, a sűrűsödő médiajelenlét, februárban esélyegyenlőségi nagykövetté ütik, majd az idén még egy lovagkereszttel is megkínálják.

"A jóga megtanít koncentrálni. A tengelyeket erősíti legbelül, a rendszeres futás pedig kikapcsol. De nagy szaunás is vagyok, és imádom a filmeket. Egyedül élek, egyensúlyban magammal, nincsenek értéktárgyaim, saját lakásom. Ha lenne, azzal kellene foglalkoznom, ami rengeteg elvesztegetett idő."

HVG: Egy művész nyilván mindenkihez szólni kívánna. A hivatalos elismerések azonban mostanában mintha sorsszerűen megfeleznék a kitüntetettek híveinek táborát. Megfordult ez is a fejében, amikor megkapta a jutalmazni óhajtók értesítését?

Palya Bea: Én Weöres Sándor és az istenek közelében járok mindennap, ehhez képest számomra a politikai kategóriák értelmezhetetlenek. Szabad és független vagyok. Szerintem a kitüntetés annak fontos, aki adja. Jólesik persze a szeretet, amit kapok, miközben kapok gyűlöletet is. Ám higgyék el, utóbbi nem érdekel.

- Szülei az elismerés láttán megnyugodhattak: városba szakadt leányuk nem kallódott el a bohém művészvilágban. De mostanáig mennyire volt nehéz elfogadtatni velük a választását?

- Visszataláltunk egymáshoz. Anyukám hozza az isteni pogácsákat - majd megszólal a sütemény -, és hozzá a pálinkát, amire ráírja: "Bagi ásványvíz - egészségetekre!" Amikor a minap a zsinagógában a zsidó kultúra fesztiválján énekeltem, megéreztem, hogy ott ülnek a dobogó közelében. Lenéztem, és ők visszakacsintottak.

- E családi idillig majd két évtizedes út vezetett. Miképpen emlékszik arra a 14 éves gyereklányra, aki annak idején Bagot Pestre cserélte?

- Önálló lettem, alapélményem mégis a magány maradt. Amit csak hosszadalmas alkímiai folyamatok után sikerült átkódolnom a magam barátságává. Nem volt könnyű egyedül döntenem a keresztutak előtt, hogy most merre tovább...

A cikk második oldala (Oldaltörés)

- És többnyire hogyan vergődött zöld ágra?

- Írtam. 14 év körül elkezdtem írni egy érzelmi naplót. Nagy szerelmi bánattal indult, mert ugye az van mindig. Meg persze öröm is. Az írás azóta is barátságban tart önmagammal.

- A hagyományos értelemben vett hitre, vallásra sosem volt szüksége?

- Katolikusnak kereszteltek, de az isteneim mindenhol ott vannak. Nem is hiszek az egyházban.

- Ettől függetlenül foglalkozott spirituális kérdésekkel is. Istenfélő?

- Dehogyis. Istenszerető vagyok. Isten velem van.

- E biztonsághoz mindenesetre eléggé hosszú, önfelfedező úton jutott. Sűrűn váltogatta például működésének színtereit, az együtteseket: Zurgó, Laookon, Kárpátia, Folkestra... Mi hajtotta? Elégedetlenség? Dominanciaigény?

- Benne van ez is, az is. És összefügg az egész a személyiségemmel is, tudniillik sok vagyok. Sok-sok érzelem, sírás, nevetés és kíváncsiság él bennem...

- Ezt jelzi, hogy hallhattunk már öntől magyar, cigány és délszláv népzenét, városi és világzenét, valamint dzsesszt is. Nem fél, hogy ezt az önt besorolni képtelen komolyabb ítészek holmi követhetetlen eklektikának minősítik?

- Engem ebből leginkább az izgat, hogy ezekből a zenékből mit tanulhatok, de szerettem mindig a magam útját járni. Már kislányként is ilyen voltam. Ha volt az erdőben egy kitaposott út és mindenki azon közlekedett, én biztosan másfelé indultam. Ha egy idegen városba keveredtünk, én voltam az első, aki elcsatangolt a közösségből, és mentem kerülő utakat tenni.

- Ha már "más út", meg sokféleség: sohasem gondolt arra, hogy kipróbálja a sokak által szeretett és becsült hangot holmi klasszikusban? Vagy az öntől extravagancia lenne?

- Négy évig tanultam klasszikus zenét, de leginkább az énektechnika miatt. És rájöttem, hogy legfeljebb a barokk zenéig izgatnak a dolgok. Nem az én világom. Inkább megtanulok a következő három hónapban három új dzsesszstandardot. Abban több a realitás.

- Hogyan gyakorol? Abban is van más út?

- Minden új dal tanulásával megtapasztalok valamit. Most például szefárd dalokat bújok, felváltva a souldíszítmények gyakorlásával. A klasszikus zenei skálák mellett vannak keleti hanggyakorlataim, amiket a "lélek és lélegzet" szavakkal írnék le. Vallom, hogy éneklés közben a hangod által a lelked jön ki, ezért kell ismerned jól a lelkedet.

- A laikusok - mint mi is - imádják az ilyen misztikus-vallomásos szövegeket. Azt tudjuk, előadóként, "hivatalosan" mit vállal. De önmagának is csak a repertoárból dúdolgat?

- Elmondom, ma hogyan keltem: egy Michael Jackson-számmal. Vannak ébresztő és táncos zenéim, de tudom, hogy egy óra múlva a próbán már más dalokat kell énekelnem. Az egészben mégis ott a rendszer. Gyors agyam van, úgy működik, mint egy számítógép.

- És a szíve vagy a lelke is? Mert valahol azt nyilatkozta, hogy imád szerelembe esni. Mármost hogyan? Paralell, nagykanállal? Vagy szép sorban egymás után?

- Csak és kizárólag az utóbbi. Nem tudtam még soha két férfit egyszerre szeretni.

- Csodálatos önben ez a kontrollált túlhabzás. Úgy tudjuk, egyik aktuális jelöltjével tavaly a tenger mélyén jegyezte el magát. Lett abból valami?

- Az már a múlté. Ő komolyan gondolta, én viszont nem. Most egyedül vagyok.

- És az újra megtalált mamája sosem sürgeti az unokákat?

- Persze hogy várja, ugyanakkor meg is érti, mi az, amit csinálok. Nekem egy-egy lemez olyan, akár egy szülés. Azok az én gyerekeim.

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN