Jobboldali belharc következményének tűnik, hogy uniós szabálytalansági eljárás indult Miskolc villamospálya-felújítása kapcsán.

Elmaradt Petykó Zoltánnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjének múlt csütörtöki miskolci látogatása – az uniós forrásokból kiemelten támogatott Zöld Nyíl villamospálya-felújítás munkálatait járta volna be. Helyette levél érkezett az ügynökségtől a városházára, benne a figyelmeztetéssel: ha Miskolc vezetése változtatni kíván a terveken, akkor más forrásokat kell keresnie. Kriza Ákos (Fidesz) polgármester és csapata már a kampányidőszak óta hangoztatja, hogy a Diósgyőr–Felső-Majláth irányú vonalhosszabbítás alvóvárost érintene, kívánatosabb lenne új szakasz az egyetemváros felé a Tiszai pályaudvartól. Ezzel a miskolciak közül sokan egyetértenek, de ettől még tény, hogy a megkötött szerződés nem változtatgatható. Ráadásul nem ez az egyetlen gond a Zöld Nyíllal: a HVG értesülései szerint a közreműködő állami cég, a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. úgynevezett szabálytalansági vizsgálatot indított a 37 milliárd forintos beruházás kapcsán, márpedig ez veszélyezteti az uniós támogatást, elmarasztalás esetén akár a már kifizetett pénzek is visszajárhatnak. 

©

 A Zöld Nyíl ügye nem mentes a politikai felhangoktól. A beruházáson alvállalkozóként dolgozott a Fidesz-közelinek tartott személyek vezette Közgép Zrt. is, márpedig az ő érdeküket bajosan sértheti meg egy jobboldali irányítású város. Nem – a Közgépben papíron nem tulajdonos, de a cég kapcsán háttéremberként sokat emlegetett – Simicska Lajos volna az első, aki nem érezheti biztonságban az üzleteit a tavaly ősszel jobboldalivá vált városban. Kriza a kampányban Töröcskei István bankár és médiamogul érdekeltségét, a város környékén geotermikus erőművet építő PannErgyt támadta meg, aggályosnak mondva a cég és az előző – szocialista – városvezetés közötti megállapodásokat.

Miskolc és környéke hagyományosan baloldali szimpatizáns, a válsággal és az MSZP mélyrepülésével párhuzamosan azonban nemcsak a Fidesz vált markánsan népszerűbbé, hanem a szélsőjobb is. A kormánypárt vezetése ennek ellenére nem erősítette a párt helyi szervezetét, sőt úgy tűnik, mintha a széthullásban lenne érdekelt. Bár a miskolci Répássy Róbert igazságügyi államtitkár lett a második Orbán-kormányban, Gállné Pelcz Ildikó – korábbi pártalelnök – pedig európai parlamenti képviselővé lépett elő, de maga a pártszervezet romokban hever Borsodban. A Fidesz-elnökség tavaly nyáron feloszlatta a csaknem 800 tagú miskolci alapszervezetet. A határozatot megelőzte az önkormányzati választási jelöltállítási botránysorozat. A legnagyobb vihart kiváltó döntéssel – a borsodi „régi” fideszesek szavaival – az „árvízeket végigküzdő” megyei közgyűlési elnök Ódor Ferencet Mengyi Roland jogászra cserélték. Ő Tiszaújváros országgyűlési képviselőjeként legalább kötődik a megyéhez, ellentétben például a miskolci fideszes pártélet új urával, Bíró Márk regionális igazgatóval, aki salgótarjáni. A friss káderek is messziről jöttek: a megyei kormányhivatalt az egri Demeter Ervin volt titokminiszter vezeti, az Észak-Magyarországi Fejlesztési Tanács elnöke a Nógrád megyei Becsó Zsolt lett. A Nagyváradról érkezett Kriza polgármesteri jelölése illeszkedik a trendbe: a 2006–2010-es választási ciklusban közgyűlési tagként alig jelent meg a munkahelyén – ezt súlyos betegségével indokolták –, és a Fidesz vezetése úgy gondolhatta, hogy a miskolci győzelem nem borítékolt, ha bukás lesz, bukjon a nem túl erős pártkötődésű Kriza.

Csakhogy nyert. Polgármesteri döntései részben illeszkednek az országos határozatokhoz, amennyiben az általa vezetett közgyűlés is háttérbe szorítja a miskolcia- kat. Teljes vezetőcserét hajtottak végre az önkormányzati cégeknél, és az új menedzsmentbe feltűnően nagy arányban igazoltak távolról. A vagyonkezelő Miskolc Holding Zrt. igazgatóságának például egyetlen miskolci tagja maradt, a többiek budapestiek, vagy más városokban – Érden, Debrecenben – laknak. Akadtak azonban a Fidesszel szembemenő döntések is, például az, hogy a zrt felügyelőbizottságának elnöke a párttal korábban szakított Alakszainé Oláh Annamária, a Magyarok Világszövetsége kulcsembere lett, miközben távozott a testületből a helyi ősfideszes Juga György. Mindezek a döntések siettették a Fidesz-közeli városvezetés fideszes ellenzékének megalakulását – ők egyelőre szamizdat módon, online szerveződnek Miskolci Fürkészek álnév alatt.

A feszültség elérte a kritikus szintet, bár budapesti források szerint az országos vezetés ódzkodik az uniós elnökség idején új frontot nyitni. Ez azonban még megváltozhat, például akkor, ha a KIKSZ valóban elmarasztalja a Zöld Nyilat, a tét ugyanis több mint 30 milliárd forint. Miskolc még 2008-ban, Káli Sándor (MSZP) polgármestersége alatt döntött 9,6 kilométernyi villamospálya felújításáról, 1,5 kilométeres meghosszabbításáról, 31 új jármű beszerzéséről és kiszolgáló infrastruktúra (például fedett várók) kialakításáról. A 37 milliárd forintos összköltség 89,5 százalékát az unió és a magyar költségvetés finanszírozza az akkori kormány döntése értelmében (a maradék a város, illetve cége, a Miskolci Városi Közlekedési Zrt. önrésze). A pénz utófinanszírozásban érkezik: az elfogadott teljesítés után jóváhagyott számlákat – miután Miskolc utalta az önrészt –, a beruházás jogszerűsége fölött őrködő KIKSZ továbbítja a kivitelezőknek.

Az eljárás bizonyos részletei ugyanakkor igen ködösek. A HVG eredeti értesülése úgy szólt, hogy a KIKSZ-hez Miskolc vezetése fordult, ezt azonban mind a közlekedési cég, mind a város cáfolta – a fővállalkozó WIS Zrt. tulajdonosa, Wicha József pedig azt mondta, magáról a procedúráról sem értesült. A gondok egyébként, amelyeket a titokzatos bejelentő – alighanem a KIKSZ egyik munkatársa – megfogalmazott, nem vetítenek előre fővesztést: például kifogásolta, hogy nincs meghatározva a szerződésben, mennyi a vállalkozó „elfogadható haszna”. Komoróczy Imre, aki a Miskolci Közlekedési Zrt.-nél a Zöld Nyíl beruházási gazdája, a HVG-nek azt mondta, hogy az egész bejelentés alaptalan.

Akik arra gyanakodtak, hogy a bejelentő nem állhat távol Krizáéktól, emlékeztetnek, hogy a polgármester mindig is ellenezte például a hosszabbítás irányát. Akárhogyan is, a támogatás megnyirbálása a legrosszabbkor jönne a városnak, amely 5 milliárdos hiánnyal fogadta el a 2011-es költségvetését – tiltakozásul az önkormányzat pénzügyi osztályvezetője a kinevezése másnapján lemondott.

RÁDI ANTÓNIA