szerző:

Egy kivételével mindegyik időjárás-jelentést kínáló portál, amelyet a HVG vizsgált, elérte júliusban a 80 százalékos „találati arányt” a következő napra szóló előrejelzés tekintetében, ám mindössze egyetlen tudta megközelíteni a 90 százalékot.

31 napon át rögzítettük tíz meteorológiai, illetve hírportál Budapestre vonatkozó (annak hiányában a regionális vagy országos) előrejelzéseit, amelyeket aztán összevetettünk az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján utólag közölt tényekkel. Szerepelt három külföldi ajánlat is: a brit nemzeti meteorológiai szolgálat adataiból dolgozó BBC Weather, illetve az előrejelzésben utazó két legnagyobb amerikai magáncég, a – Weather Channel tévétársaság által működtetett – Yahoo! Weather és az okostelefonokon gyakran feltűnő AccuWeather. Összesen 747 meteorológiai adatcsomagot hüvelyezett ki a HVG az egyes források 1, 4–7 és 10–15 napos piktogramos gyorsjóslataiból.

©

Ezek számszerűsítésekor a legjobban mérhető információkra, egyszersmind az átlagembert leginkább izgató kérdésekre koncentráltunk: milyen meleg lesz, fog-e esni. Az értékelés módszere: maximum kétszer két pont járt annak, aki legföljebb két Celsius-foknyi eltéréssel eltalálta a várható legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletet, ennél kicsit nagyobb pontatlanság esetén már csak egy pontot kaphatott, és egyet sem, ha a meteorológus bármelyik irányba öt fokot tévedett. A sikeres csapadékbecslés ugyancsak maximum két pontot ért. Egy pontot érdemelt, aki a csapadék tényét eltalálta, de „nagyságrendet” tévedett – mondjuk könnyű záport jelzett, de zivatar jött. A maradék egy pontot az égképpel lehetett kiérdemelni, vagyis azzal, ha a szakember pontos előrejelzést adott a várható felhőzetről, napsütésről. (Azért csak egyet, mert ennek eltévesztése általában nem jár olyan kellemetlen következményekkel, mint az előzőeké. Másrészt a meteorológusok sokszor nehéz helyzetben vannak, amikor egyetlen piktogrammal kell operálniuk; gyakori dilemma például, hogy napocskával vagy villámló felhővel jellemezzenek-e egy zivatarveszélyes, ám alapjában napsütéses nyári napot.) Így egy napra előrejelzésenként maximum hét pontot lehetett kapni.

Az ebből kiszámolt átlagok torzításait csökkentendő megvizsgáltuk, hogy egy-egy szolgáltató jelentései hányszor kaptak gyenge osztályzatot (3 vagy kevesebb pontot), illetve maximális értéket az egynapos és a 4–7 napos tartományban. Alapvetően ez is alátámasztotta a százalékos eredményt: legkevesebbszer a Yahoo! nyúlt mellé, és legtöbbször ő tippelt helyesen. Magyar részről a kevés tévedésben a Köpönyeg, a sok helyes jelzésben az – egyébként az OMSZ adataira építő – Origo vette fel vele a versenyt. Figyelemre méltó, hogy az Eumet és az AccuWeather esetében a viszonylag sok pontos előrejelzést hasonlóan sok gyenge jóslat „egyenlítette ki”.

Az OMSZ magyarázata
Az OMSZ elnöke levélben világosította fel szerkesztőségünket: "A cikkükben közölt beválási bevallás táblázat teljesen félrevezető, mivel a hazai szolgáltatók közül az Origo.hu-t helyezi az első, az Országos Meteorológiai Szolgálat prognózisát az utolsó előtti helyre. A valóság ennek teljesen ellentmond." A magyarázat itt olvasható.

A számokból szépen kirajzolódik az a tendencia is, amelyet a szakemberek jeleztek a HVG-nek: az időjárási frontok kiszámíthatatlansága miatt a meteorológusok éppen akkor a legbizonytalanabbak, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. A legtöbb komolyabb tévedés a július 18. és 22. közötti öt napra esett, amikor frontrendszer dúlta fel a Kárpát-medence megszokott nyári forróságát (a főváros körzetében helyenként összesen 50 milliméter csapadék hullott, és volt, ahol a 17 fokot sem haladta meg a nappali hőmérséklet). A tíz előrejelző központnak ebben az időben – az egy-, illetve a 4–7 napos időtávra – közreadott 100 időjárás-jelentéséből csak 17 volt hétpontos, míg 28 hármat vagy kevesebbet kapart csak össze. Az AccuWeather például ez idő alatt ötször is mellényúlt, míg az OMSZ ekkor produkálta gyenge eredményei egyharmadát. Az is igaz viszont, hogy a Köpönyeg ugyanebben az intervallumban csak két gyenge prognózist adott, négy maximális pontszámú mellett.

Hasonló beválási statisztikákkal csak elvétve találkozhat az átlaghalandó. A magáncégek nem (vagy csak alkalomszerűen) készítenek ilyet, de ha igen, akkor is igyekeznek megmaradni egy-egy objektíven értékelhető időjárási elemnél – és az sem feltétlenül publikus. Az OMSZ-nél viszont naponta ellenőrzik saját prognózisaik, a modellek, illetve a partnereiknek adott előrejelzések eredményességét. Honlapján a szolgálat közzé is teszi, milyen alapelvek szerint készül ez a rendszeres verifikáció – egy 2009-es táblázat arról informál, hogy az előrejelzés minden elemének sikerességét mutató úgynevezett komplex mérőszám 82 százalék körül alakult az első napra, a 6. napon pedig már csak 66 százalék volt.

Rendszeresen ellenőrzik és összevetik más szolgáltatókkal saját adataikat az Időképnél is – árulta el vezető meteorológusuk, Kurunczi Rita. Állítása szerint „24 órára előre nagyon megbízhatóak (90–95 százalékosak) az előrejelzéseink, 3 nap felett már csak 75–85 százalékosak, és ez az időtáv növekedésével egyre csökken”. Más kérdés, hogy a HVG házilagos méréseiből idén júliusban mindez nem igazolódott vissza. Az Eumet közöl a honlapján mérési és előrejelzési összevetéseket, ám ezek többnyire a hétköznapi életben viszonylag ritkán használatos országos hőmérsékleti átlagokra vonatkoznak. A Köpönyegnél cikkünk írásakor egy-egy, néhány évvel ezelőtti napra kiadott hőmérsékleti értékeket lehet összevetni a valóságban mérttel, de a honlap szerkesztője, Mikes (Krausz Miklós) elmondása szerint már programozzák azt a rendszert, amellyel vissza lehet keresni a korábban jelzetteket (elsősorban ott is a hőmérsékletet). A szerkesztő büszke arra is, hogy mindennap közlik előrejelzésük beválási esélyét (jelezve, hogy az első 8 napra pontosabbak a jóslataik). Más kérdés azonban, hogy szabadtéri program tervezésekor ki mire következtet abból, ha megtudja, hogy egy előrejelzés mondjuk 72 százalékos.