Ambiciózus egészségügyi tervre kapott 860 millió forintos uniós támogatást egy Balatonfüredre készülő kisvállalkozás – jóllehet a projekt elnagyolt, és a megjelölt partnerek sem tudnak róla szinte semmit.

„Az egykori Huray piac területén többmilliárdos beruházás révén gyógyászati centrum épülhet. Az építkezés első üteme a tervek szerint 2012 elején kezdődne, később színházterem, gyógyszálló és mélygarázs is létesülne itt” – lelkesedett tavaly ősszel a balatonfüredi önkormányzat internetes honlapja. A régóta üresen álló, jobb híján parkolónak használt, partközeli, panorámás telken 2 ezer négyzetméteres orvostudományi központot terveztek, 31 új munkahelyet létesítve – zömében diplomás szakembereknek. A felerészben uniós támogatásból megvalósuló, összességében 1,7 milliárd forintos fejlesztésbe a város is be akar szállni úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Probio Zrt. 20 százalékos részesedést vásárol a beruházó cégben.

A kezdeti lelkesedésnek idén márciusra már nyoma sem maradt. Bóka István polgármester a HVG kérdésére szűkszavúan csak annyit mondott, hogy a város minden beruházásnak örül, ám a képviselő-testület meggondolta magát, Balatonfüred mégsem kíván tulajdonrészt vásárolni a vállalkozásban. Az önkormányzathoz hasonlóan a változások korát éli az ígért beruházásra létrehozott projektcég, a Gyógyközpont Gyógyászat Kutató és Szolgáltató Kft. is. „Rájöttem, hogy túl hosszú időt venne igénybe és sokba kerülne az építkezés, ezért inkább egy négycsillagos hotel használaton kívüli szárnyában bérelnénk helyiségeket” – ismertette legújabb koncepcióját a HVG-nek Lőrincz Sándor, a kft ügyvezetője és társtulajdonosa. Így akár azonnal neki is foghatnának a kutatásnak, amelyre egy 2009-ben meghirdetett uniós pályázaton 2011 júniusában 860 millió forintot ítéltek oda a Gyógyközpont Kft.-nek. A pénz felhasználásáról tavaly október végén kötött szerződést a cég a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ).

Balatonfüred, az egykori Huray piac
©

Arra a kérdésre, hogy pontosan mire ígért ennyi pénzt az NFÜ, a HVG a következő választ kapta: „a pályázó üzleti érdekei szempontjából aránytalan sérelemmel járna a kért adatok megadása, ugyanis a k+f projektekben szereplő adatkör egyértelműen kivételt képez a nyilvánosság főszabálya alól”. Így be kellene érni az NFÜ honlapján lévő homályos ismertetéssel, amely szerint a Gyógyközpont Kft. „korszerű diagnosztikai eljárásokon alapuló orvos-gyógyászati és táplálkozástudományi kutatómunkát fog végezni, célzott szűrővizsgálatokkal lehetővé teszi a különféle egészségügyi kutatások empirikus adatbázisának szélesítését, az egyes népbetegségek és azok okainak komplex vizsgálatát, a diagnosztizált mérési eredmények alapján az összefüggések mélyebb elemzését már a betegségek kialakulásának korai fázisában”. S mindezt a Balatonfüredi Állami Szívkórházzal, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Karával, valamint a Semmelweis Egyetemen működő, hasonló profilú Semmelweis Egészségügyi Kft.-vel együttműködésben.

Az uniós pénzeket kezelő NFÜ-nél közlékenyebb volt Lőrincz Sándor, aki elmondta, hogy menedzserszűréssel gyűjtenének adatokat, szűrővizsgálatokat kínálnának cégvezetőknek, és ezeket a mérési eredményeket értékelnék ki. Mivel lemondtak az építkezésről, helyette high-tech képalkotó diagnosztikai berendezést vásárolnának. Így szeretnének beszerezni egy olyan tudású CT-t, amilyenből csupán néhány darab van az országban, vagy egy PET-CT-t, amely egyelőre csak Budapesten, Debrecenben és Kecskeméten működik. Ezek a berendezések jellemzően a daganatok diagnosztizálására és a szív működésének feltérképezésére szolgálnak. Annak ellenére, hogy a projekt még szó szerint is a helykeresés fázisában van – az eltérést a pályázatban leírtaktól még az uniós pénzeket kezelő MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nek is jóvá kellene hagynia –, a kft már tavaly év végén felvett 300 millió forint előleget.

Az uniós pénzből nemcsak eszközöket lehet vásárolni, hanem bér is fizethető. Lényeges pályázati feltétel, hogy a vállalkozást három évig fenn kell tartani, ami gyakorlatilag csak úgy lehetséges, hogy a kutatás mellett fizetős szűrési és diagnosztikai szolgáltatást is nyújt majd a kft. Az sem lenne rossz, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a vizsgálatok egy részét kifizetné – álmodozik a Gyógyközpont ügyvezetője. Az egészségügyben járatlan Lőrincz egyébként képzett műszaki ember, rutinos pályázatíró, a Gyógyközpont projektcéget létrehozó, 2010-ben 333 millió forint nettó árbevételt elkönyvelő K+F Kutatási és Fejlesztési, Termékfejlesztési és Informatikai Tanácsadó Központ Kft. egyik vezetője és résztulajdonosa. „A füredi projekt előkészítése most még egyszemélyes munka, a következő lépés az orvosszakmai vezető kiválasztása lesz. Szinte minden orvosnak vannak tudományos ambíciói, így biztos vagyok benne, hogy akadnak jelentkezők a gyakorlati és a kutatómunkát ötvöző munkakörökre. Többeknek félállású helyeket is kínálhatunk majd” – vázolta elgondolását Lőrincz.

Az Esterházy-kastély
©

Nem vittek közelebb a Gyógyközpont kutatási terveinek megismeréséhez az uniós pályázatban „szorosan együttműködő” partnereknek mondott intézmények vezetői sem. Veress Gábor, a füredi szívkórház főigazgatója a HVG kérdésére elmondta, sokan megfordulnak nála, egyszer a Gyógyközpont ügyvezetőjével is beszélgetett. A kórház nyitott az együttműködésre, vele is, mással is – szögezte le a főigazgató. A Debreceni Egyetem még szándéknyilatkozatot is aláírt 2010 decemberében arról, hogy népegészségügyi kutatásaiba bevonná a Gyógyközpont Kft.-t, sőt szakembereket is képezne a füredi munkához. „Ez másfél éve történt, azóta hírét sem hallottam a projektnek” – mondta a HVG-nek Ádány Róza, a Népegészségügyi Kar dékánja. „A felsorolt kutatási programok meglehetősen ambiciózusak, közülük egy-egy részterülettel is nagy hírű, nemzetközi intézmények foglalkoznak évekig, precízen kidolgozott vizsgálati protokollok alapján” – csodálkozott rá a füredi programra Vokó Zoltán, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója. Az sem titok, hogy népegészségügyi kutatásra manapság alig jut közpénz: már néhány millió forint támogatásért is óriási küzdelmet kell folytatni.

Nyitott kérdés, miként illeszkedik a magánszűrés, a drága fizetős diagnosztika az államosított egészségügy koncepciójába. Két héttel ezelőtt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár Szombathelyet nevezte meg a nyugat-dunántúli térség onkológiai központjának, Veszprémben pedig uniós pénzből most kellene elkezdeni egy onkológiai ellátóhely megépítését. Mivel egyelőre egyik kórháznak sem futná PET-CT vásárlására, bármennyire furcsán hangzik is, a fizetőképes betegek Balatonfüreden, a Gyógyközpont Kft. jóvoltából juthatnának hozzá korszerű diagnosztikai lehetőséghez – miközben a hivatalos politikának az a szándéka, hogy államosítsa a magántulajdonú kórházi gyógyszertárakat, a művesekezelést, a magánműködtetésű laborokat.

GÁTI JÚLIA