Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mikor derül ki, hogy Orbán Viktor a honfoglalásnak is aktív résztvevője volt? Van-e különbség határon túli magyar milliárdos és magyarországi milliárdos között? Miért akad ki jobban a Molra a horvát kormány, mint a szlovák? A válaszok - minderre, és sok egyéb felvetésre - az e heti HVG hetilapban. Juhász Gábor vezető szerkesztő szubjektív lapajánlója.

Most, hogy az új dolgozószobája a reformkorba röpíti majd a miniszterelnököt, bizonyára a rendszerváltás lezárul végre, és előbb-utóbb csak befejeződik a honfoglalás is. A visszamenőleges történelem- és törvénymódosítást kedvelő kormánypártok múltformálói nyilván tovább alakítják majd a letűnt évszázadokat, de mondjuk a vérszerződés első pontjának fideszista módosítására talán mégsem kerül sor, és azt sem vitatják el, hogy néhány Árpád-házi férfiú sokat tett a Kárpát-medencei hon megszerzéséért. Legfeljebb az bizonytalan még, hogy Orbán Viktor is ott volt-e Vereckénél. Őrült beszéd? Talán mégsem az, tudva, hogy a kormányfőről, bár udvari festők sorozatot még nem készítenek, de házi fotós évi 10 millióért „művészi igényű” fényképeket már igen, miközben a jegybankelnök rokonsága egész Huba vezérig vezeti vissza származását.

Hogy a Kelet népe a magyar, arra utal a határon túli milliárdosokról szóló összeállításunk is. Többségük ugyanis jórészt politikai kapcsolatainak köszönheti gyors vagyongyarapodását, sokuk egyenesen úgy lett gazdag magyar, hogy közben a szlovák, a román vagy az ukrán parlamentben ült. A Kárpát-medence legvagyonosabb magyar törvényhozóinak toplistáját így talán nem is a DK-s Gyurcsány Ferenc vagy a fideszes Farkas Sándor vezeti, hanem a Bukarestben szenátor Verestóy Attila, aki az RMDSZ színeiben 1990 óta ül a román parlamentben. A határon túli magyar milliárdosok abban is hasonlítanak az itthoniakhoz, hogy kedvencük a foci és a média. Az a média, amely karácsonykor világraszóló vihart kavart azzal, hogy egy sötétben bujkáló szabotőr belebabrált a kormányközeli kiadó által vidéken terített Orbán-interjúba, ráadásul a kormányfő szülőföldjén, Fejér megyében jelent meg a hamisított szöveg. A (sajtó)történelem ismétli önmagát: 1957-ben „provokatív hamisítás” áldozata lett az MTI, amikor egy megjelenés előtt álló szövegbe a legeslegutolsó pillanatban valaki beleírt. A „súlyos közléspolitikai hiba” akkor is szerkesztők állásába került, idézi fel Szellem rovatunk.

A Mol nemcsak milliárdossztorink szlovákiai szálában bukkan fel, hanem a horvát Ináért folytatott harcban is kulcsszereplő, úgy tűnik ugyanis, hogy a zágrábi kormány nehezebben viseli a magyar vállalat terjeszkedését, mint a pozsonyi. A budapesti olajcég szemet vetett a Dreher sörmárkára is – ez ugyancsak Gazdaság rovatunkban olvasható –, de ezt már megszereznie sem sikerült, így a neves magyar márka japánok kezére került. Hogy mi lesz az Ina sorsa, arról nem mertünk jósolni, de kísérletet tettünk annak feltérképezésére a Világ rovatban, hogy mi jöhet a nemzetközi politikai és gazdasági életben.

Itthon például a főminiszter kisvasútja, a Hódmezővásárhelyig járó szegedi villamos. Lázár János lassan ezzel is felzárkózik a főnöke mellé (de legalább remélni lehet, hogy a dél-alföldi tram-train több utast érdekel majd, mint a felcsúti járat), a Miniszterelnökség felcicomázásáról szóló címlapsztorinkból kiderül ugyanis, hogy nemcsak a kormányfő, de Lázár is díszes dolgozószobát kap a budai Várban. Talán hogy örökre megtanuljuk: vannak, akiknek Magyarország jobban teljesít.