szerző:
Gabay Balázs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Futballklubot venni Magyarországon nem csak hobbi és nem egyszerű üzlet: 2010 óta ez maga a tökéletes politikai befektetés. Belépő a társasági klubba, ahol ott ül és erősen figyel a kormányfő és a sleppje. Úgy tűnik, megéri ezért teperni.

Ahogy a második Orbán-kabinet megalakulásától egyre fontosabbá vált a sportág támogatása, politikusok, kormányzati szereplők köreiben mozgó üzletemberek úgy ismerték fel, hogy a labdarúgás immár jóval több sima befektetésnél. Ajtó a legfelső politikai kör lakosztályába, ahol a párt- és üzleti döntések is megszületnek, és ahová pusztán szorgalmas munkával bajosan lehet bejutni.

Garancsi István az 1990-es évek közepén üzletkötőként kezdte a K&H Bankban, s a kormányfővel egy ausztriai kiránduláson ismerkedett meg. Nyereséges cégei révén 2007-re meg tudta vásárolni a Videoton futballcsapatát, megmentve ezzel a klubot a csődtől. 2012-ben pedig politikai szereplővé vált: megkapta a természetjárásért felelős miniszterelnöki megbízotti posztot. Azóta egymást követik az állami megrendelései. Az ESMA plakátcéget 2015-ben minden bizonnyal azért vette meg, hogy ki tudják szorítani a köztéri reklámpiacról a miniszterelnökkel összeveszett Simicska Lajost. Garancsi cserébe éveken át ingyen használhatta a plakáthelyeket a fővárosban. A másik zászlóshajó, az ingatlanberuházással foglalkozó Market Zrt. hirdetmény nélkül, tárgyalásos úton nyerte el a vizesvébé fő helyszíne, a Duna Aréna építésére kiírt tendert.

Hernádi Zsolt és Garancsi István a Duna Arénában
©

Ugyancsak ez a cég építette a Ferencváros stadionját, újítja fel a Vasas óbudai, Folyondár utcai sporttelepét, és húzza fel a Groupama Aréna tőszomszédságában a Telekom-székházat is. A cég tavalyi nettó árbevétele 107 milliárd forint volt.

A mezőkövesdi csapat elnöke, Tállai András fiatalon csatárposzton játszott. Már az 1980-as években beszállt a Mezőkövesdi Munkás vezetésébe, s mindent latba vet az egyesületért. 2013-ban például a klub az első osztályba feljutva a kormányhoz fordult gyorssegélyért, és 400 milliót kapott egyedi döntés alapján. A fociőrült Tállai 1998-ban úgy lépett be a Fideszbe, hogy előtte könyvelőként rengeteg tehetős környékbeli vállalkozónak segített, és tett szert ily módon nagy népszerűségre, hogy aztán képviselő lehessen.

©

A mezőkövesdi klub stadiont kapott, a miniszterelnök meg egy képet Tállaitól: egy helyi nyugdíjas festette a megrendelésére, Orbánt ábrázolja Puskás Ferenccel. 2016-ban csak Felcsútra jutott több tao-pénz, mint Mezőkövesdre (770 millió forint), ahol pedig nincs is komoly utánpótlás-fejlesztés.

Az 1800 fős Felcsút a politikai alapú gyarapodás állatorvosi lova. A Puskás Akadémia tulajdonosa Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, és ennek köszönhetően sikerült egy akkora stadiont építeni, melyben a település lakosságának kétszerese fér el. A Puskás Akadémia eddig összesen 16,2 milliárd forint tao-bevételre tett szert jóságos vállalkozóktól, akik közül többen feltűnnek a felcsúti VIP-páholyban, s állami megrendelésekben reménykedhetnek. Ennek az összegnek csak a töredéke jut a legnépszerűbb magyar klubcsapatoknak, mint az Újpest vagy a Fradi, bár az utóbbi azért nem panaszkodhat. A Ferencváros élén álló Fidesz-alelnök Kubatov Gábornak meg sem kell feszülnie a kormányzatnál, hogy klubja pénzhez jusson: az Emberi Erőforrások Minisztériuma évente csaknem egymilliárd forinttal dotálja az FTC-t, amely a tavalyi beszámoló szerint mintegy 4,4 milliárd forinttal sáfárkodott.

Kubatov Gábor
©

A Létavértesről pincérként indult, vendéglátásból és pénznyerő gépekből milliárdossá lett debreceni Szima Gábor bizonyos szempontból kivétel. A DVSC tulajdonosa semmilyen politikai szerepet nem tölt be, sőt a fideszes városvezetésben nem is mindenki látta szívesen, amikor 2001-ben megvette a csapatot. Azért annyira még most is jóban van a politikai döntéshozókkal, hogy a 2012-es szigorítást követően csak Andy Vajna és ő kaphatott kaszinónyitási jogot Magyarországon.

Kisvárda „Seszták-uradalom”, ahol a politikai tőke szintén nagy hozammal dolgozik. A város NB II.-es csapata 2015-ben második volt a tao-listán 1,26 milliárd forinttal. Seszták Miklós egykori sakkszövetségi elnök – aki már 2012-ben is a második legvagyonosabb képviselő volt a parlamentben – ekkor már fejlesztési miniszter volt, az ezzel járó befolyással. Nem csoda, hogy új stadion épült, és Kisvárda feljutott az első osztályba. Igaz, mostanra a jelek szerint Seszták kegyvesztett lett – és így már nem épül meg a 4 ezer fős sportcsarnok a stadion mellett.

A pletykák arról szólnak, hogy Leisztinger Tamás, a diósgyőri fociklub tulajdonosa is addig marad a pikszisben, amíg azt teszi, amit elvárnak tőle.

Leisztinger Tamás a Magyar Kupa döntőn a felcsúti stadionban
©

Például elad néhány szállodát Mészáros Lőrincnek, ahogy tette 2017-ben. Leisztinger fiatalon profi sakkozó volt, pontosan tudja, hogy a szocialistákhoz közeli vállalkozóként csak higgadt lépésekkel maradhat helyzetben.

A futballbolond politikusok csapatának vesztese Tiba István, Balmazújváros egykori fideszes polgármestere, aki a Digisportban adott interjújában fellibbentette a fátylat a rendszer működéséről. Az általa elnökölt csapat az utolsó fordulóban esett ki az első osztályból – ezt ő úgy magyarázta, hogy nekik nem volt olyan nagy hatalmú támogatójuk, mint a bent maradást végül kiharcoló Mezőkövesdnek Tállai András, hisz Tiba csak mezei képviselő. Miképp a taóból is azért jutott kevesebb a klubhoz, mert hiányzott a megfelelő patrónus.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
HVG HVG Hetilap

Meccs 2026-ért

Bárhogyan is dönt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kongresszusa, Donald Trump amerikai elnök mindent megtett azért, hogy a 2026-os világbajnokság rendezési jogát az USA, Kanada és Mexikó hármasa nyerje el – de azért is, hogy egyedüli ellenfelük, Marokkó legyen a befutó. Ehhez a bravúrhoz elegendő volt egyetlen Twitter-üzenet, amelyben Trump fölvetette: ugyan miért kellene az USA-nak támogatnia azokat az országokat, amelyek nem támogatják az amerikai pályázatot? A fenyegetés egyszerre taszíthatta és vonzhatta a voksokat egy olyan szavazás során, amelyben ugyanakkora súlya volt az ötszörös világbajnok Brazíliának, mint a FIFA rangsorában holtversenyben az utolsó helyen szerénykedő Tongának.