Magyarország lakói júniusban immár másodszor járulhatnak az urnák elé azért, hogy részt vegyenek az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott testülete, az Európai Parlament (EP) kialakításában. Az intézmény – ha az uniót kétkamarás parlamenthez hasonlítjuk – jelentős hatalmú alsóházként működik a kormányokat tömörítő „felsőház”, a Tanács mellett. Ennek azonban valószínűleg nem sokan tulajdonítanak majd jelentőséget, már csak azért sem, mert a honi politikai elit kizárólag a jövő évi országgyűlési választások tükrében tekint az eseményre, és erre izzítja a közönségét is. A választási retorikát nyilván továbbra is a belpolitikai konfrontáció uralja majd – Gyürk András, a Fidesz EP-kampányának elnöke a gázkrízis kapcsán a kormány energiapolitikai teljesítményének számonkérésével adta meg az alaphangot. Nem részletezve, hogy mit tett ő a Magyarországnak nagyobb biztonságot nyújtó közös uniós energiapolitikáért az elmúlt 5 évben az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának tagjaként, és mit várhatnánk tőle a következő ciklusban, ha pártjára adnánk a voksunkat.


ÁRFOLYAMOK:








