Hallási feszültségek

Mindig érdeklődéssel olvasom a titkosszolgálatok múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó írásokat, hiszen a téma örökzöld, és mostanában nagyon sok (be)„avatott” szakértő érzi a hozzászólás szükségét (HVG, 2009. szeptember 19.). Mielőtt a konkrétumokra térnék, jelzem: a titkosszolgálatoknál jórészt többdiplomás, sok nyelven beszélő és főleg szakirányú képesítéssel rendelkező munkatársak dolgoznak. Alapkövetelmény, hogy szolgálatuk során többször is alkalmassági vizsgán feleljenek meg. Szerintem ilyen követelmények teljesítéséről a róluk nyilatkozók, a felettük pálcát törők saját foglalatosságuk területén nem tudnak számot adni. A jelenlegi helyzet kialakulásának okait könnyű megtalálni a rendszerváltás óta eltelt időben. A rendszerváltást követően az általános bizalmatlanságból levezethetően közel száz munkatársat küldtek el: valakit csak neve, valakit csak volt – nem saját maga által választott – beosztása miatt. Az igazi „áttörést” 1998 hozta, mikor érdemi átszervezés és hatékonyságnövelési szándék nélkül több tucat vezetőt és munkatársat küldtek el „politikai tisztogatás” címén. Emlékeztetőül csak egy adatsor az 1998 és 2002 közötti eredményekről: 2002-ben 18 százalékkal kevesebb információt szerzett az NBH, mint 1998-ban, és az egy főre jutó hatékonyság 13 százalékkal romlott. De ne csak számokat mondjunk! Az akkori „cégnek” valamilyen oknál fogva nem sikerült például eredményt elérni sem az Aranykéz utcai, sem a politikusokat ért robbantások ügyében. Most pedig mélyrepüléssel vádolják az NBH-t, dilettantizmusról, szakmai mélypontról beszélnek, melyet a 2007-es átszervezésre vezetnek vissza. Nézzük a tényeket! Az átszervezés csupán vezetői szinteket és posztokat szüntetett meg, a szakmai végrehajtói állomány pedig megerősítésre került. Számszerűsítve: az átszervezés előtti 2006-os évhez viszonyítva 2008-ban több mint 18 százalékkal több információ keletkezett, az egy főre jutó hatékonyság 33 százalékkal nőtt. Persze ezt a munkát nem lehet csak darabbérben mérni. A kollégák szívesen nyugtázták volna például az elismerő szavakat ez évben a Molotov-koktélozó, lövöldöző Magyarok Nyilai szervezet felszámolásáért vagy a szabolcsi-borsodi szélsőséges, rasszista kiképzőbázis feltalálásáért. A kritikusok talán összehasonlíthatnák a 2006. szeptemberi, októberi hónapokat a 2008-as évvel.