Nem tud mit kezdeni a nemrég még teljesen homogén dél-koreai társadalom a vegyes házasságokból született fél-koreai gyerekekkel: csúfolják őket, a „koreai” és „ázsiai” szavakat összevonva kozsiaiaknak nevezik őket. Pedig ugrásszerűen nő a számuk: tavaly decemberben hatvanezren voltak, most százezernél is többen vannak. Egy részük a délkelet-ázsiai államban dolgozó és ott házastársat találó külföldiek gyermeke, ám többségüket a közeli országokból „importált” feleségek szülték. Rájuk azért van szükség, mert az utóbbi évtizedekben – a fiúgyerekdivat miatt – megbomlott a nemek aránya, ezért a vidéken és szegényebb sorban élő férfiak Kínából, a Fülöp-szigetekről vagy Vietnamból hoznak maguknak asszonyt. A megkülönböztetés, az anyák gyenge koreainyelv-tudása és az anyagi nehézségek miatt a félvér gyerekek 15 százaléka – ez az országos átlag 22-szerese – nem végzi el az általános iskolát. A későn ébredő szöuli kormány most helyi multikulturális központok létrehozásával próbálkozik. 119 intézményben nyelvtanórákat és egyéb oktatási programokat szerveznek a külföldi házastársaknak, közben a gyerekekre önkéntes felvigyázók ügyelnek. Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemben növekszik a vegyes házasságok aránya, akkor 2020-ra minden kilencedik dél-koreai gyermek „kozsiai” lesz. Helyi szociológusok úgy vélik, ha megbuknának az integrációs erőfeszítések, akkor Dél-Korea olyan etnikai feszültségeket teremtene magának, amelyhez hasonlókkal Amerikában és Európában több országban is küszködnek.


ÁRFOLYAMOK:








