Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszáma
Műértő

Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszáma

Az a magyar, aki gólt rúg – Kapufa: kiállítás Dunaújvárosban / Nagyon büdös van – a 11. Manifesta Zürichben / Picasso, larger than life – életmű-tárlat a Nemzeti Galériában / A fejünk azért kerek… – Dada-láz Zürichben 2.0 / Eszképizmus vagy ellenszegülés – queer kiállítás a Stúdió Galériában / Innováció és önszerveződés – Dundee, a kreatív város / Szakralitás helyett gazdasági racionalitás – vita a kortárs műkereskedelemről / Nem a tárgy, az ember a cél – Moholy-Nagy a New York-i Guggenheimben

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő májusi lapszáma

Nincs ártatlan tekintet – a roma test politikája / Miből él a performer? – Marina Abramovic és az ingatlanbiznisz / Ember a gépnél – a /////////fur//// a Ludwig Múzeumban / Töltsd le az otthonod – Otthon Design 2015 / Presztízsbefektetés – Gauguin-blockbuster Bázelban / Csak keményen! – Beton Workshop és S’39

Műértő Műértő

Amikor minden összejött / 2014: rekordév a globális műpiacon

A maastrichti TEFAF-hoz időzítve, minden év márciusában lát napvilágot az előző esztendő műkereskedelmi forgalmát összegző legátfogóbb két jelentés: a legnagyobb adatbázis, az Artprice aukciós összefoglalója, illetve a galériás piacra is kitekintő TEFAF Art Market Report, melyet az Arts Economics állít össze. Utóbbi főként a másik nagy online adatbázis, az artnet számaira épít.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő áprilisi lapszáma

Szent André des Arts – kiállítás Bálint Endre montázsaiból / Lenin, István, Öcsi, náci – szoborállítási gyakorlatok Magyarországon / Minden összejött – 2014: rekordév a globális műkereskedelemben / G mint gorilla és gerilla – a Guerrilla Girls Madridban / Nadapi mesék – Ujházi Péter a Várfok Galériában / Mágikus észak – finn és norvég festészet Oslóban

Műértő Műértő

Hangöltés: bináris kalotaszegi verklire

A kintornák és verklik mechanikájára hangszerelt népi hímzésmotívumok, a keresztszemes öltés lyukkártyára írása szenzációt keltve robbant be idén januárban a honi köztudatba. Pedig a zajos sikert elért Soundweaving projekt első változata már 2013-ban elkészült a MOME integratív és interdiszciplináris munkákat támogató laboratóriumában. A két alkotó, Szirmay Zsanett textilművész és Tárkány-Kovács Bálint cimbalmos-zeneszerző beszél a hangzó hímzésről.

Műértő Műértő

Elfogyott körülöttünk a levegő

Tavaly júliusban a debreceni közgyűlés úgy döntött, megszüntetik a MODEM önállóságát, és a kortárs művészeti kiállítóhely a Déri Múzeum tagintézményévé válik. Idén februárban a MODEM elbúcsúzott a közönségétől, az intézményt működtető nonprofit kft. azonban megmaradt. Kukla Krisztián, az eddigi igazgató, néhány munkatársával egy jóval kisebb projektgalériában folytatja a munkát. Egy biztos: a MODEM-nek, ahogy 2006 óta ismertük, vége. Az átadás-átvétel utáni napon beszélgettünk Kukla Krisztiánnal.

Műértő Műértő

Szökés az Alcatrazba – Ai Weiwei és a börtöntematika

Az ujgur sivatagban deportált gyermekként, majd több mint egy évtizedig New Yorkban is élő Ai Weiwei – az utóbbi idők legismertebb rendszerkritikus művésze – évek óta nem hagyhatja el Kínát. Korábban házi őrizetben, előtte pedig a pekingi rendfenntartás egyik fegyintézetének magánzárkájában töltött hónapokat. Próbaidejének lejárta után azonnal dolgozni kezdett börtönélményei szemléletes feldolgozásán, az elkészült alkotásokat pedig távirányítással, több csatornán és médiumon keresztül juttatta el a világ különböző virtuális és valóságos kiállítótereibe. A retinába égő spektákulumok legnagyobb kortárs mestere legújabb monumentális mozgósító projektjét hol máshol is rendezhette volna be, mint a legendás börtönszigeten, az Alcatrazban.

Műértő Műértő

Magyar Power 50 – A hazai színtér tíz legbefolyásosabb személyisége

Szerkesztőségünk 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 13. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük. A lista a hagyományteremtés szándékával született, s hogy élénk visszhangot kelt, vitákat is generál, természetes, és nem ellentétes szándékainkkal. Az eltelt évek eredményeképpen mind többen értik, hogyan készül a rangsor, és miért érdemes figyelni rá akkor is, ha nem tekinthető kőbe vésett igazságnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a mérhető, számszerűsíthető kritériumok hiánya miatt a zsűri a magyar kortárs képzőművészet és a műkereskedelem egészét jól reprezentáló összetétele mellett sem lehet objektív; egyszerre veendő komolyan, és fogható fel játékként. A szűnni nem akaró félreértések miatt ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Power 50 nem életműveket mér, hanem egy adott esztendő – jelen esetben a 2014-es év – teljesítményeit veszi figyelembe, és a színtérre gyakorolt hatás súlyát, nem pedig annak irányát, milyenségét igyekszik értékelni. A rangsorokból hosszabb távon értékes kordokumentum állhat össze, és az évről évre bekövetkező változások, hangsúlyeltolódások elemzése fontos következtetések levonását teszi majd lehetővé. Már az ideivel együtt négy lista összehasonlítása is olyan kérdésekre ad választ, mint hogy egy év elteltével milyen mértékben változik a legnagyobb befolyással rendelkezők köre; miképp látja a zsűri a szereplők befolyásának alakulását egy-egy fontos funkció megszerzése vagy elvesztése után; illetve hogy mennyire van tartós hatással megítélésükre egy-egy kiemelkedő kiállítási lehetőség, egy szakmai vagy állami elismerés. Az összehasonlíthatóság érdekében fontos, hogy a 25 tagú zsűri összetételében évről évre csak elkerülhetetlen változások legyenek. Ezért örülünk annak, hogy az ArtReview-tól átvett „játékszabályoknak” megfelelően titkos összetételű zsűri tagjainak nagy többsége idén is igent mondott felkérésünkre. Tőlük saját listájuk első öt helyezettjéhez ezúttal is rövid indoklást kértünk; a rangsor első tíz helyezettjéhez fűzött kommentárok ezeket foglalják össze. Idén összesen 274 személyre érkezett szavazat – 11-gyel többre, mint tavaly –, a sorrend most is az egyes zsűritagok listáján elért helyezéseknek megfelelő pontszámok egyszerű összeadásával alakult ki.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő márciusi lapszáma

Magyar Power 50 – a hazai színtér legbefolyásosabb szereplői / Milyen nagy is Amerika – Ciprian Muresan a Ludwig Múzeumban / Elfogyott a levegő – a MODEM hattyúdala / A halhatatlanság vágya – orosz kortársak New Yorkban / A szépség és a karakter – Maillol és a magyar szobrászat / Hangöltés – bináris kalotaszegi verklire / Avokádóvihar és internetbalett – Art Basel Miami Beach

Műértő Műértő

Személyes vonalkód / Beszélgetés Lajtai Péterrel

Az 1970-es évek elején költőként és a Halász-színház tagjaként ismerték Lajtai Pétert Budapesten. 1972-ben disszidált, 2004-ben tért vissza Magyarországra. Irodalmi, színházi sikerei addigra – a saját szemében – a múlt részévé váltak. Másfajta alkotótevékenység került előtérbe: a képzőművészet. Ez sem volt ismeretlen terep, hiszen a megelőző húsz évben is ebben a világban élt, csak más minőségben. Rangos galériák korábbi vezetőjeként 2005-ben a vizuális kifejezési formát választotta a benne felgyülemlett kérdések és válaszok számára. Az eddigi eredmény: tíz év megfeszített munka, nagyszámú elkészült mű: digitális fotók, valamint textilt, papírt és más alapanyagokat alkalmazó installációk. Az előzményekről, műkereskedői tapasztalatairól is kérdeztük.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő februári lapszáma

Hasonlóság és másság – Maillol és Rippl-Rónai / Két nap, három letartóztatás – Tania Bruguera performansza Havannában / Sorslogika – Csinszka, a kétarcú nőideál / Budapesti könyvrablások 1944-ben – német-magyar együttműködés / Közpénz nélkül – Off-biennále Budapest / Az átkozott Remény – Roskó Gábor az acb Galériában / 26 milliós Bolyai – történelmi csúcs a Központi Antikváriumban / Polihisztorok és parafenomének – Déri Miklós fotói a Deák Erika Galériában

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő december-januári lapszáma

A festő kételye – Birkás Ákos Debrecenben / Szökés az Alcatrazba – Ai Weiwei és a börtöntematika / Az üzletnek is jót tesz – mecenatúra Portugáliában / Új szelek a divatban – kiállítás Rotterdamban / Friss, pikáns és nyereséges – a Frieze vásár Londonban / Ötmillió kép – holland műpiac a XVII. században / Lufi, vagy tartós trend? – csúcsok a nemzetközi aukciókon / Pipacsmező a Tower körül – az emlékezés művészete

Műértő Műértő

A megőrzés felelőssége és kötelessége

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, akit ezekben a hetekben ért újabb elismerés a Nemzet Művésze cím odaítélésével. Ezúttal azonban nem – több mint hat évtizedes – saját alkotói pályájáról beszélgettünk vele, hanem a Konok–Hetey Művészeti Alapítványról, amelyet 2008-ban hozott létre azóta elhunyt feleségével, az ugyancsak Kossuth-díjas Hetey Katalin szobrászművésszel, mindenekelőtt a tulajdonukban lévő hagyatékok, saját életművük és gyűjteményeik gondozására, feldolgozására és bemutatására, továbbá a hazai kortárs képzőművészet népszerűsítésére.

Műértő Műértő

Vészjóslóan bizarr világ

David Lynch körül az utóbbi időben felpörögtek az események. Az októberi hír, miszerint negyedszázad elteltével – Laura Palmer Dale Cooper ügynöknek tett többértelmű ígéretéhez igazítva 2016-ban – tényleg folytatódik a Twin Peaks-sorozat, világszerte felizzította Lynch rajongótáborát. Az M1 véletlen, ám jól sikerült időzítéssel vetítette újra idén nyáron a harmincrészes alkotást. Lynchből tehát képben vagyunk, illetve mégsem, mert az életműnek van egy olyan szegmense, amely nem letölthető, és csak a helyszínen élvezhető igazán. Lynch ugyanis festő, pontosabban festőnek készült, képei az elmúlt öt évtized alatt filmes tevékenységével párhuzamosan készültek.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő novemberi lapszáma

Lehetetlen (nem) festeni – Tolvaly Ernő életműve a Ludwig Múzeumban / Rációmaró káoszmágia – lelet feLugossy László padlásáról / A holland „arany évszázad” – a Szépművészeti Múzeum tárlata / A sastól a tévémaciig – Szalay Péter Dunaújvárosban / Vészjóslóan bizarr világ – a képzőművész David Lynch / Design vagy kortárs ékszer? – trendek és fogalmak a globalizáció korában / A festő filmrendező – beszélgetés Fábri Zoltán unokájával

Műértő Műértő

Szovjet–NDK műgyűjtemény gazdára vár

Az Érchegység szász és türingiai részein a II. világháború után indult meg az uránbányászat, szigorú titoktartás mellett, szovjet irányítással. Hadi kártérítés gyanánt a szovjet atombomba gyártásához termelték itt ki a nyersanyagot. A tárnák megnyitásához falvak tucatját tüntették el, a lakosságot munkatáborokba kényszerítették. A helyzet 1946-tól normalizálódott, amikor a frissen megválasztott üzemi tanácsok is részleges véleményezési jogot kaptak. 1954-ben Wismut (bizmut) fedőnévvel létrejött az SDAG (Sowjetisch-Deutsche Aktiengesellschaft) szovjet–német részvénytársaság, amely hamarosan az Egyesült Államok, Kanada és a Szovjetunió után világviszonylatban is a negyedik legnagyobb uránkitermelő és -feldolgozó mamutvállalkozássá nőtte ki magát.

Műértő Műértő

Társak a Teleki térért

A kortárs művészeti GDP egyre nagyobb része nem a hagyományos kiállítási terekben, az art-ipar keretein belül jön létre. Nem ott jelenik meg, nem is oda szánják. Egyre több az olyan mű, projekt és csoport, amely a társadalmi kontextussal foglalkozik: hozzászól, bele is avatkozik, alakítani próbálja. Az eszközök és eredmények sokfélék, de megkockáztatjuk, ez a folyamat ma izgalmasabb, mint ami a „white cube”-okban zajlik. Sorozatunkban ilyen hazai csoportokat, kezdeményezéseket mutatunk be.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő októberi lapszáma

Kockás esernyő alatt – van-e skót kortárs művészet? / Kínai femina – nőművészet férfiak uralta terepen / A területfoglalással szemben – a független kortársak esélyei / We love Satanavia – kortárs színtér Izlandon / 1956 plakáton – portré Ducki Kristóf grafikusművészről / Társak a Teleki térért – az Újirány csoport bázisdemokratikus módszere / És mind a kettőnek neve: Béla – egy jugoszláv műtörténész önéletrajza

Műértő Műértő

Szűkített spektrumok

A hatvanas–hetvenes években elvétve jutottak állami beruházási megbízáshoz a hivatalos kultúrpolitika által nem preferált alkotók. És ritkaságszámba megy az is, hogy egy ilyen megvalósult munka máig szinte háborítatlanul fennmaradjon. Egy ilyen elfeledett műegyüttesre – Erdély Miklós, Hencze Tamás és Jovánovics György alkotására – bukkanhatunk Budapesten, a XI. kerület egy eldugott kis utcájában, a Daróci út 3. számú épületben, a néhai Híradótechnikai Vállalat egykori központjában, amely ma is irodaházként üzemel.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő szeptemberi lapszáma

A dadától Bada Dadáig – szürrealisták a Magyar Nemzeti Galériában / Így! Most már lőhetnek… – Mednyánszky, Farkas István és Nagy István az első világháborúban / Akik a „sajátjukat” becsülik legtöbbre – művészeti színtér Hongkongban / Az élet ünnepe, szatírjáték formájában – az Első Magyar Látványtár kiállítása / Otthon vagyok Európában is – portré Alex Katz amerikai festőművészről / A szép nem olvasószalonja – női művelődéstörténet a Petőfi Irodalmi Múzeumban / Bolha helyett tetű – ócskapiac-túrán Svédországban

1 2 3 4 5 6 7
14
A címlapról ajánljuk