Megjelent a Műértő októberi lapszáma

Megjelent a Műértő októberi lapszáma

Kockás esernyő alatt – van-e skót kortárs művészet? / Kínai femina – nőművészet férfiak uralta terepen / A területfoglalással szemben – a független kortársak esélyei / We love Satanavia – kortárs színtér Izlandon / 1956 plakáton – portré Ducki Kristóf grafikusművészről / Társak a Teleki térért – az Újirány csoport bázisdemokratikus módszere / És mind a kettőnek neve: Béla – egy jugoszláv műtörténész önéletrajza

Szűkített spektrumok

Szűkített spektrumok

A hatvanas–hetvenes években elvétve jutottak állami beruházási megbízáshoz a hivatalos kultúrpolitika által nem preferált alkotók. És ritkaságszámba megy az is, hogy egy ilyen megvalósult munka máig szinte háborítatlanul fennmaradjon. Egy ilyen elfeledett műegyüttesre – Erdély Miklós, Hencze Tamás és Jovánovics György alkotására – bukkanhatunk Budapesten, a XI. kerület egy eldugott kis utcájában, a Daróci út 3. számú épületben, a néhai Híradótechnikai Vállalat egykori központjában, amely ma is irodaházként üzemel.

Megjelent a Műértő szeptemberi lapszáma

Megjelent a Műértő szeptemberi lapszáma

A dadától Bada Dadáig – szürrealisták a Magyar Nemzeti Galériában / Így! Most már lőhetnek… – Mednyánszky, Farkas István és Nagy István az első világháborúban / Akik a „sajátjukat” becsülik legtöbbre – művészeti színtér Hongkongban / Az élet ünnepe, szatírjáték formájában – az Első Magyar Látványtár kiállítása / Otthon vagyok Európában is – portré Alex Katz amerikai festőművészről / A szép nem olvasószalonja – női művelődéstörténet a Petőfi Irodalmi Múzeumban / Bolha helyett tetű – ócskapiac-túrán Svédországban

Az idei nyár slágere: az esernyő – Nagyítás-fotógaléria

Az idei nyár slágere: az esernyő – Nagyítás-fotógaléria

Nincs is jobb, mint a rekkenő hőségben a strandon süttetni magunkat, fröccsözni, lángosozni, és ha már nagyon felhevültünk, akkor csobbanni egyet. Idén ehhez még vízpartra sem kellett mennünk, a nyakunkba kaptuk az áldást. A legújabb bikinidivat bemutatása helyett szeretnénk megemlékezni az elmúlt nyár legnagyobb slágeréről – az elengedhetetlen esernyőről.

Emlékhely a Klauzál téren

Emlékhely a Klauzál téren

„Az, hogy elfeledkezünk valaminek a megsemmisítéséről, magának a megsemmisítésnek a része.” (James Young) Kemény Mária művészettörténész XIX. századi építészettörténettel foglalkozik, a Hild–Ybl Alapítványban dolgozott, monográfiát írt a Szent István-bazilikáról, és előkészületben van egy monográfiája az Akadémia palotájáról. Évek óta próbálja elérni, hogy a budapesti Klauzál téren a holokauszt áldozatainak emlékműve legyen.

Csináld meg magad halhatatlannak

Csináld meg magad halhatatlannak

Guglielmo Achile Cavellini akkor szánta rá magát önmaga történeti személyként való megteremtésére, amikor már jelentős műgyűjtő volt Bresciában, olyan nevekkel a birtokában, mint Bazaine, Hartung, Dubuffet vagy Matta. Később a rajtuk nyert pénzen újabb szerzeményeket vásárolt, rávetve magát a kortárs művészet legfontosabb vonulataira. A háború utáni absztrakt gesztusfestészet helyét fiatal amerikaiak (Twombly, Rauschenberg, Johns); az angol és az olasz pop art képviselői (Allen Jones, Joe Tilson, Eduardo Paolozzi, David Hockney, Mimmo Rotella, Valerio Adami); a francia újrealisták (Arman, Yves Klein, Daniel Spoerri); az optikai és fényművészet képviselői (Vasarely, François Morellet, Julio le Parc) és az arte povera prominensei (Mario Merz, Jannis Kounellis) foglalták el.

Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszáma

Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszáma

Színben a fényt – Czóbel-életműkiállítás Szentendrén / Az öntörténetírás mestere – Cavellini a Ludwig Múzeumban / Hatalma csak a művészetnek van – portré Hans Ulrich Obristról / Svájci márka Ázsiában – az Art Basel Hong Kong / A land art skót fellegvára – a Jupiter Artland / A garázsvásártól Tizianóig – a Nagyházi Galéria jubileuma / David Bowie, behálózva – kiállítás Berlinben / Térbeli folyóirat – az Építészeti Nemzeti Szalonról

Nacionalizmus a bőr alatt is

Nacionalizmus a bőr alatt is

A gyarmati felszabadítás élharcosa, Frantz Fanon szerint a „nacionalizmus, ez a csodálatos dallam, amely arra késztette az embereket, hogy felkeljenek elnyomóik ellen, okafogyottá válik, elerőtlenedik, majd elenyészik azon a napon, amikor a függetlenséget kikiáltják”. 1963-as próféciája nem bizonyult érvényesnek: a nacionalizmus nem vált okafogyottá, nem erőtlenedett el, és a gyarmati felszabadítások ellenére sem enyészett el. Ellenkezőleg: világszerte új erőre kapott.

Megjelent a Műértő júniusi lapszáma

Megjelent a Műértő júniusi lapszáma

Átívelő életművek – Reigl Judit és Hantai Simon a Ludwig Múzeumban / Az ikon megtisztítása – Derkovits a Nemzeti Galériában / Jelkép és autoritás – Ai Weiwei Berlinben / Nacionalizmus a bőr alatt is – nemzetközi kiállítás Pécsen / A nyúl félelme – az Art Cologne és a forgalmi adó / Látszóbeton a föld alatt – az M4 metróvonal / A harmadik fal és az utolsó lovag – egy ex-fűtermesztő Kreuzbergben / Fény a kép előtt, kép a gép mögött – rajzkiállítás a Modemben

Bojkott-dilemma

Bojkott-dilemma

Manifesta 10, Szentpétervár. Az állandó helyszínhez kötött biennálék alternatívájaként és az intézményesülés kritikájaként létrehozott „nomád” európai képzőművészeti biennále, a Manifesta történetében nem először teszik bizonytalanná a megvalósítást az aktuális politikai események. Az etnikailag kettéosztott Cipruson 2006-ban törölni kellett a Manifesta 6 programját, hiszen – a büdzsé nagy részét biztosító – Nicosia városa megvonta a támogatást, mert a szervezők a törökök által „megszállt” északi területeket is bevonták volna a programba.

Magyar etűdök

Magyar etűdök

I. „Habzik az ég, mint tele tál, / tarka idő szőttese száll.” (Weöres Sándor) ⃰ Kovalovszky Márta – műfajában unikális, megszemélyesített intézménytörténetnek is tekinthető – muzeológiai memoárja akaratlanul is egyfajta (kis magyar) Az eltűnt idő nyomában. A madeleine-t itt persze a megnyitók alkalmából sütött pogácsa helyettesíti, Guermantes-ék extravaganciáját a Fehérvárra látogató pestiek szokatlannak ható öltözéke és viselkedése.

Megjelent a Műértő májusi lapszáma

Megjelent a Műértő májusi lapszáma

Igazmondók – kiállítás Egerben / Bojkott-dilemma – a Manifesta 10 Szentpéterváron / Tervező a Vénuszról, gyártó a Holdról – Otthon design kiállítás Budapesten / Városállam, versenyben – feltörekvő színtér Szingapúrban / Langyos kamillatea – a Whitney Biennále New Yorkban / Izlandi fluxus-saga – Dorothy Iannone Berlinben / Kísértés a szakma számára is – a globális műpiac sötét foltjai

A legdrágább kortárs magyar műtárgy

A legdrágább kortárs magyar műtárgy

Maastrichtba került a Ghost Keeping / A kortárs magyar képzőművészet nemzetközi menedzselését egyre többen viselik szívükön az utóbbi években, de az ad hoc projektek, alkalmi próbálkozások, vagy éppen az erőfitogtatás nem hozott valós, hosszú távon is értékelhető eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi kortárs színtéren leginkább az éveken, évtizedeken keresztül szisztematikus munkával fölépített, bizalmi alapú szakmai kapcsolatok működnek. A nyugat-európai múzeumok koherensen, konzekvensen építkeznek, és ezért felelősen költenek jelentős összegeket gyűjteményeik gyarapítására. Csak kitartó igyekezettel és komolyan megalapozott professzionális háttérrel lehet a magyar művészeket a látókörükbe vonni.

Megjelent a Műértő áprilisi lapszáma

Megjelent a Műértő áprilisi lapszáma

Emlék vörösmárványból – a Magyar Nemzeti Galéria új 1945 utáni kiállítása / Konzervatív múzeumok? – intézményi körkép a spanyol fővárosban / Hárman, párban – Rosso, Brancusi, Ray: szobrok és fotók Rotterdamban / A Beethoven-fríztől a kisszebeni főoltárig – portré Manfred Koller osztrák restaurátorról / Gyűjtőket gyűjteni – vásárok New Yorkban és Madridban / Szentendrét mindenkinek! – a lakástárlatok és a közönség / Nem egy csillagon élünk – terror, trauma és művészet Norvégiában

Módozatok a túlélésre

Zárszó a Műértő cikksorozatához / Nem könnyű zárszót írni a Műértő kultúrpolitikai vitasorozatához. Csak úgy lezárni sem egyszerű a féléves szériát. Részben azért, mert rengeteg a kibeszéletlen kérdés továbbra is. És azért sem, mert napról napra, hihetetlen sebességgel alakul a helyzet.

Megjelent a Műértő márciusi lapszáma

Megjelent a Műértő márciusi lapszáma

A csodák érzékletessége – Bálint Endre a Nemzeti Galériában, Szövetségben a sátánnal – Hitler galeristái, Emlékmű-gyakorlatok – a köztér politikája Berlinben, Különbözünk-e még? – magyar hippik a kArton Galériában, És mégis mozog a föld – mai kínai művészet Debrecenben, Virtuális kalapács – egy nyerésre álló piaci szegmens, Két „titkos” gyűjtemény – Kövesi István és Wiener Tibor nyomában

Alberto Giacometti univerzuma

Alberto Giacometti univerzuma

Budapesti beszélgetés Véronique Wiesingerrel, a Fondation Alberto et Annette Giacometti igazgatójával. Tavaly november végén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának vendégeként két napot Budapesten töltött Véronique Wiesinger, a párizsi Fondation Alberto et Annette Giacometti igazgatója, aki részt vett az Art Market Budapest hamisítás témában rendezett kerekasztal-beszélgetésén, és hazai művészeti hagyatékkezelőkkel is találkozott. A neves francia művészettörténész több jelentős közgyűjteményben dolgozott vezető beosztásban, mielőtt megbízták az alapítvány létrehozásának előkészítésével és – annak 2003-as megalakulása óta – vezetésével. Az elmúlt évtized legfontosabb Giacometti-kiállításainak, többek közt a Pompidou Központ 2007-es megatárlatának is ő volt a kurátora. Alberto Giacometti a XX. század egyik legjelentősebb, legdrágább és – ami ebből csaknem törvényszerűen következik – legtöbbet hamisított képzőművésze, aki, bár a világ elsősorban szobrászként ismeri, festőként is nagy hatású életművet hagyott hátra. Wiesinger asszonyt a Giacometti-hagyaték sorsáról, a hamisítványok elleni küzdelemről és az alapítvány terveiről kérdeztük.

Piroska Kiberádiában

Piroska Kiberádiában

A kortárs gyermekkönyv-illusztráció új útjai. Vlagyimir Propp, a modern mesekutatás úttörő alakja a varázserdőt olyan helyként jellemzi, amely a hőst foglyul ejti, és amelynek rejtekében titkos szertartások zajlanak. A gyermekkönyv-illusztráció erdejébe merészkedő (hős) művészettörténész hasonlóképp érezheti magát: a tündöklő rengeteg bűvkörébe vonja, odabenn járható ösvényekre alig lel, a szabadulás útja pedig csak a titkos beavatás révén nyílik meg.

A Gurlitt-saga következményei

A Gurlitt-saga következményei

Egy dolog vitán felül áll: Hildebrand Gurlitt ízlése kifogástalan volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az 1406 festmény, amit a német hatóságok még 2012-ben fia és örököse, Cornelius Gurlitt müncheni lakásán találtak, és amely része a nácik által üldözött áldozataiktól elrabolt, kizsarolt, vagy „csak” elfajzottnak minősített és máig eltűntnek hitt műkincsvagyonnak. Az egyébként meglehetősen operatívnak ismert német hatóságokat a lelet oly mértékben hozta zavarba, hogy sokáig nem is „háborgatták” ezzel a közvéleményt. Ki tudja, meddig kímélték volna meg – többek között – a ma már igen idős törvényes tulajdonosokat a mellbevágó hírtől, miszerint számos eltűntnek hitt, az Art Loss Registerben is szereplő festmény előkerült, ha a Focus című német hetilap 2013 őszén nem tárja fel az igazságot.

Megjelent a Műértő január-februári lapszáma

Megjelent a Műértő január-februári lapszáma

Vermes Júlia ábécéskönyv-kollekciója a PIM-ben, Sipos Eszter és Horváth Csaba Árpád Székesfehérváron, Dabóczi Mihály és Palatinus Viktória a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban, Gerhard Richter Münchenben, Parsifal és Kafkanisztán Salzburgban, gyermekfotográfiák a Monarchiából Bécsben

1234513

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X