Megjelent a Műértő májusi lapszáma
Műértő

Megjelent a Műértő májusi lapszáma

Visszatérés a szemantikához – a Sudac-gyűjtemény a Ludwigban / Barát vagy ellenség? – Baselitz, a „festőfejedelem” / Jánas da Vityáz Kaliforniában – búcsúkiállítás Pécsen / FERi – autószerelőből feminista galerista / Pénz és béke – Kolumbia kortárs művészeti színtere / Fogalom-összeomlasztás – Levitáció Szentendrén / Emlékseb – egy meg nem valósult emlékmű Norvégiában

Műértő Műértő

Nem elbeszél, hanem megtörténik

Magyar moziba, beleértve az artmozi-hálózatot is, nem túl gyakran kerül olyan film, amely képzőművészeti alkotásként is értékelhető. Az idei Titanic Filmfesztiválon – meglepő módon – több ilyen szerepelt. Közülük kettőt a hazai filmforgalmazók is felvállaltak, így a fesztivál óta már az országos hálózatokban láthatók, ami azt mutatja, hogy nem experimentális művekről van szó, hanem a közönségfilm műfajának a tiszta filmnyelv felé forduló, finom elmozdulásáról. Mindkét film rendezője a narratív film hagyományaitól próbált távolodni, sokkal hangsúlyosabb szerepet osztva a képnek, mint a cselekménynek, és mindkettő létrehozásában magyar alkotók is komoly szerepet vállaltak. Ezen túl a két munka – a Magyarországon élő brit rendező, Peter Strickland Duke of Burgundy és a grúz George Ovashvili Kukoricasziget című mozija – két teljesen más világot képvisel.

Műértő Műértő

Függőágy, fagylalt, koktélbár / Art Basel 2015

Aranyos és ezüstös csillogás, káprázatos, méregdrága műtárgyak, látvány és látvány, interaktív, szórakoztató művészet – az idei Art Baselen ismét ereje teljében mutatkozott meg a nemzetközi műtárgypiac. A galériák fölkészülten fogadták a megjelent újgazdagokat, celebeket és persze a műértő gigagyűjtőket is, akik tömegével jöttek a világ minden tájáról. A mintegy nyolcvan intézményből érkezett múzeumigazgatók és kurátorok ugyancsak komoly vásárlóerőt képviseltek. A pazar májusi aukciós eredmények ismeretében a vásár kezdete előtt az aggodalmaskodók még úgy vélték, hogy a potenciális vásárlóközönség túlságosan kiköltekezett, és ez veszélyeztetheti az Art Baselen az eladásokat, de tévedtek. Az idei a vásár 46 éves történetének az eladások szempontjából legerősebb éve volt.

Műértő Műértő

Lisszabon, a street art városa / Legitim és támogatott graffitik

Lisszabon városképe önmagában is elragadó látványt nyújt, de az utóbbi években az egyre szaporodó utcai művészeti alkotásokkal, graffitikkel a streetart-városok sorában is előkelő helyet vívott ki magának. Szabadtéri utcai múzeumként is végiglátogathatjuk a portugál fővárost, amelynek régi központjában, széles körútjain és elhanyagolt külső negyedeiben egyaránt találhatunk színes falfestményeket, rajzokat, graffitiket. Átalakítás előtt álló, vagy elhagyatott, romos épületek, nagy kiterjedésű, unalmas falfelületek, lepusztult aluljárók, hídpillérek nyernek új életet a rájuk festett fantáziadús, színes képek révén. Bár a minőség változó, szép számban találhatunk itt nemzetközileg is elismert, neves művészektől származó, jelentős alkotásokat.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszáma

Romhalmaz: a dolgok állása – az 56. Velencei Biennále / Függőágy, fagylalt, koktélbár – a „happy few” és az Art Basel / Nyaralni nem könnyű – Vakáció-szimulátor Dunaújvárosban / Erőből lett emlékek – szoborállítási gyakorlatok / Támogatott graffitik – Lisszabon, a street art városa / Utcai arcok – társadalmi design Isztambulban és Budapesten / Szegény gyűjtő, nagyszerű művészet – Erling Kagge gyűjteménye Oslóban

Műértő Műértő

Értékőrzés a ZADIK-ban

Aki idén meglátogatta a legrégebbi kortárs művészeti vásárt, az Art Cologne-t, az előcsarnokban megrendezett magyar bemutató, a Bookmarks után egy hasonlóan tekintélyes méretű terembe jutott, ahol Hogyan jutott el a pop art Németországba? címmel dokumentumkiállítás volt látható. Ezt a tárlatot egy olyan intézmény szervezte, melynek neve idehaza, valljuk be, nem sokat mond. ZADIK – hirdette a rendezőt egy tábla a show bejáratánál; a betűszó mögött egy jó két évtizede működő, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló intézmény, a Nemzetközi Műkereskedelem Központi Archívuma áll.

Műértő Műértő

Vakfoltok, kutatás, kitekintés / Bemutatjuk Tóth Árpád műgyűjtőt

„Az ember érzi, hogy akar-e képeket venni, vagy nem. Ha fontos, akkor vesz. Nekem például ugyanolyan fontos, mint hogy elmenjek úszni, vagy a gyerekekkel fagyizni.” A Blitz Galériában ismertük meg az évezred elején, 2009-től a Neon Galéria vezetőjeként szerzett nevet, de már a kilencvenes évek óta aktív műgyűjtő. Tóth Árpád gyerekkorától nem átlagos módon érdeklődött a képzőművészet iránt.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő júniusi lapszáma

Alternatíva, remény és túlélés – körkérdés az OFF-Biennáléról / A kis nagy ember – Barcsay-tárlat Hódmezővásárhelyen / Nemet mondok, tehát vagyok – Delaine Le Bas a Gallery8-ban / Amerikát nehéz látni – az új Whitney New Yorkban / Újra Picassóé a legdrágább festmény – ismét topon a nemzetközi műpiac / A design jósai – pozitív üzenet Párizsból / Minél idősebb, annál erősebb – Qi Baishi a Nemzeti Galériában

Műértő Műértő

Csak keményen!

A kortárs művészeti GDP egyre nagyobb része nem a hagyományos kiállítási terekben, az art-ipar keretein belül jön létre. Nem ott jelenik meg, nem is oda szánják. Egyre több az olyan mű, projekt és csoport, amely a társadalmi kontextussal foglalkozik, hozzászól, bele is avatkozik, alakítani próbálja. Az eszközök és eredmények sokfélék, de megkockáztatjuk, ez a folyamat ma izgalmasabb, mint ami a „white cube”-okban zajlik. Sorozatunkban ilyen hazai csoportokat, kezdeményezéseket mutatunk be.

Műértő Műértő

Miből él a performanszművész?

A művészet minden műfajának megvannak a világsztárjai, de nem minden műfajnak vannak milliárdosai. Ez persze nem csak a művészetben igaz: ki hallott már súlyemelésből vagy futóvadlövésből meggazdagodott sportolóról, miközben a legjobb teniszezők vagy focisták gázsija a filmcsillagokéval vetekszik? Damien Hirst, Jeff Koons vagy Gerhard Richter a szupergazdagok közé tartozik – az ő műveiket haza lehet vinni, fel lehet akasztani a falra, posztamensre lehet állítani. Egy installációkat készítő művésznek már nehezebb a dolga: alkotásainak elhelyezése, működőképességének megőrzése számos gyűjtőt megoldhatatlan feladat elé állít. Még rosszabb helyzetben vannak a land art művészei – ők rendszerint a tájat formálják műalkotássá, amelynek legfeljebb a dokumentációja, makettje, vázlatai értékesíthetők. De talán senkinek sem olyan nehéz ropogós bankjegyekre váltani a sikert és a népszerűséget, mint a performanszművészeknek – ez még akkor is igaz, ha Yves Kleintől kezdve Tino Sehgalig és Ragnar Kjartanssonig többen adtak már el performanszokhoz kapcsolódó immateriális értékeket is.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő májusi lapszáma

Nincs ártatlan tekintet – a roma test politikája / Miből él a performer? – Marina Abramovic és az ingatlanbiznisz / Ember a gépnél – a /////////fur//// a Ludwig Múzeumban / Töltsd le az otthonod – Otthon Design 2015 / Presztízsbefektetés – Gauguin-blockbuster Bázelban / Csak keményen! – Beton Workshop és S’39

Műértő Műértő

Amikor minden összejött / 2014: rekordév a globális műpiacon

A maastrichti TEFAF-hoz időzítve, minden év márciusában lát napvilágot az előző esztendő műkereskedelmi forgalmát összegző legátfogóbb két jelentés: a legnagyobb adatbázis, az Artprice aukciós összefoglalója, illetve a galériás piacra is kitekintő TEFAF Art Market Report, melyet az Arts Economics állít össze. Utóbbi főként a másik nagy online adatbázis, az artnet számaira épít.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő áprilisi lapszáma

Szent André des Arts – kiállítás Bálint Endre montázsaiból / Lenin, István, Öcsi, náci – szoborállítási gyakorlatok Magyarországon / Minden összejött – 2014: rekordév a globális műkereskedelemben / G mint gorilla és gerilla – a Guerrilla Girls Madridban / Nadapi mesék – Ujházi Péter a Várfok Galériában / Mágikus észak – finn és norvég festészet Oslóban

Műértő Műértő

Hangöltés: bináris kalotaszegi verklire

A kintornák és verklik mechanikájára hangszerelt népi hímzésmotívumok, a keresztszemes öltés lyukkártyára írása szenzációt keltve robbant be idén januárban a honi köztudatba. Pedig a zajos sikert elért Soundweaving projekt első változata már 2013-ban elkészült a MOME integratív és interdiszciplináris munkákat támogató laboratóriumában. A két alkotó, Szirmay Zsanett textilművész és Tárkány-Kovács Bálint cimbalmos-zeneszerző beszél a hangzó hímzésről.

Műértő Műértő

Elfogyott körülöttünk a levegő

Tavaly júliusban a debreceni közgyűlés úgy döntött, megszüntetik a MODEM önállóságát, és a kortárs művészeti kiállítóhely a Déri Múzeum tagintézményévé válik. Idén februárban a MODEM elbúcsúzott a közönségétől, az intézményt működtető nonprofit kft. azonban megmaradt. Kukla Krisztián, az eddigi igazgató, néhány munkatársával egy jóval kisebb projektgalériában folytatja a munkát. Egy biztos: a MODEM-nek, ahogy 2006 óta ismertük, vége. Az átadás-átvétel utáni napon beszélgettünk Kukla Krisztiánnal.

Műértő Műértő

Szökés az Alcatrazba – Ai Weiwei és a börtöntematika

Az ujgur sivatagban deportált gyermekként, majd több mint egy évtizedig New Yorkban is élő Ai Weiwei – az utóbbi idők legismertebb rendszerkritikus művésze – évek óta nem hagyhatja el Kínát. Korábban házi őrizetben, előtte pedig a pekingi rendfenntartás egyik fegyintézetének magánzárkájában töltött hónapokat. Próbaidejének lejárta után azonnal dolgozni kezdett börtönélményei szemléletes feldolgozásán, az elkészült alkotásokat pedig távirányítással, több csatornán és médiumon keresztül juttatta el a világ különböző virtuális és valóságos kiállítótereibe. A retinába égő spektákulumok legnagyobb kortárs mestere legújabb monumentális mozgósító projektjét hol máshol is rendezhette volna be, mint a legendás börtönszigeten, az Alcatrazban.

Műértő Műértő

Magyar Power 50 – A hazai színtér tíz legbefolyásosabb személyisége

Szerkesztőségünk 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 13. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük. A lista a hagyományteremtés szándékával született, s hogy élénk visszhangot kelt, vitákat is generál, természetes, és nem ellentétes szándékainkkal. Az eltelt évek eredményeképpen mind többen értik, hogyan készül a rangsor, és miért érdemes figyelni rá akkor is, ha nem tekinthető kőbe vésett igazságnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a mérhető, számszerűsíthető kritériumok hiánya miatt a zsűri a magyar kortárs képzőművészet és a műkereskedelem egészét jól reprezentáló összetétele mellett sem lehet objektív; egyszerre veendő komolyan, és fogható fel játékként. A szűnni nem akaró félreértések miatt ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Power 50 nem életműveket mér, hanem egy adott esztendő – jelen esetben a 2014-es év – teljesítményeit veszi figyelembe, és a színtérre gyakorolt hatás súlyát, nem pedig annak irányát, milyenségét igyekszik értékelni. A rangsorokból hosszabb távon értékes kordokumentum állhat össze, és az évről évre bekövetkező változások, hangsúlyeltolódások elemzése fontos következtetések levonását teszi majd lehetővé. Már az ideivel együtt négy lista összehasonlítása is olyan kérdésekre ad választ, mint hogy egy év elteltével milyen mértékben változik a legnagyobb befolyással rendelkezők köre; miképp látja a zsűri a szereplők befolyásának alakulását egy-egy fontos funkció megszerzése vagy elvesztése után; illetve hogy mennyire van tartós hatással megítélésükre egy-egy kiemelkedő kiállítási lehetőség, egy szakmai vagy állami elismerés. Az összehasonlíthatóság érdekében fontos, hogy a 25 tagú zsűri összetételében évről évre csak elkerülhetetlen változások legyenek. Ezért örülünk annak, hogy az ArtReview-tól átvett „játékszabályoknak” megfelelően titkos összetételű zsűri tagjainak nagy többsége idén is igent mondott felkérésünkre. Tőlük saját listájuk első öt helyezettjéhez ezúttal is rövid indoklást kértünk; a rangsor első tíz helyezettjéhez fűzött kommentárok ezeket foglalják össze. Idén összesen 274 személyre érkezett szavazat – 11-gyel többre, mint tavaly –, a sorrend most is az egyes zsűritagok listáján elért helyezéseknek megfelelő pontszámok egyszerű összeadásával alakult ki.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő márciusi lapszáma

Magyar Power 50 – a hazai színtér legbefolyásosabb szereplői / Milyen nagy is Amerika – Ciprian Muresan a Ludwig Múzeumban / Elfogyott a levegő – a MODEM hattyúdala / A halhatatlanság vágya – orosz kortársak New Yorkban / A szépség és a karakter – Maillol és a magyar szobrászat / Hangöltés – bináris kalotaszegi verklire / Avokádóvihar és internetbalett – Art Basel Miami Beach

Műértő Műértő

Személyes vonalkód / Beszélgetés Lajtai Péterrel

Az 1970-es évek elején költőként és a Halász-színház tagjaként ismerték Lajtai Pétert Budapesten. 1972-ben disszidált, 2004-ben tért vissza Magyarországra. Irodalmi, színházi sikerei addigra – a saját szemében – a múlt részévé váltak. Másfajta alkotótevékenység került előtérbe: a képzőművészet. Ez sem volt ismeretlen terep, hiszen a megelőző húsz évben is ebben a világban élt, csak más minőségben. Rangos galériák korábbi vezetőjeként 2005-ben a vizuális kifejezési formát választotta a benne felgyülemlett kérdések és válaszok számára. Az eddigi eredmény: tíz év megfeszített munka, nagyszámú elkészült mű: digitális fotók, valamint textilt, papírt és más alapanyagokat alkalmazó installációk. Az előzményekről, műkereskedői tapasztalatairól is kérdeztük.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő februári lapszáma

Hasonlóság és másság – Maillol és Rippl-Rónai / Két nap, három letartóztatás – Tania Bruguera performansza Havannában / Sorslogika – Csinszka, a kétarcú nőideál / Budapesti könyvrablások 1944-ben – német-magyar együttműködés / Közpénz nélkül – Off-biennále Budapest / Az átkozott Remény – Roskó Gábor az acb Galériában / 26 milliós Bolyai – történelmi csúcs a Központi Antikváriumban / Polihisztorok és parafenomének – Déri Miklós fotói a Deák Erika Galériában

1 2 3 4 5 6 7
16
A címlapról ajánljuk