Megjelent a Műértő májusi lapszáma
Műértő

Megjelent a Műértő májusi lapszáma

Visszatérés a szemantikához – a Sudac-gyűjtemény a Ludwigban / Barát vagy ellenség? – Baselitz, a „festőfejedelem” / Jánas da Vityáz Kaliforniában – búcsúkiállítás Pécsen / FERi – autószerelőből feminista galerista / Pénz és béke – Kolumbia kortárs művészeti színtere / Fogalom-összeomlasztás – Levitáció Szentendrén / Emlékseb – egy meg nem valósult emlékmű Norvégiában

Műértő Műértő

Módozatok a túlélésre

Zárszó a Műértő cikksorozatához / Nem könnyű zárszót írni a Műértő kultúrpolitikai vitasorozatához. Csak úgy lezárni sem egyszerű a féléves szériát. Részben azért, mert rengeteg a kibeszéletlen kérdés továbbra is. És azért sem, mert napról napra, hihetetlen sebességgel alakul a helyzet.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő márciusi lapszáma

A csodák érzékletessége – Bálint Endre a Nemzeti Galériában, Szövetségben a sátánnal – Hitler galeristái, Emlékmű-gyakorlatok – a köztér politikája Berlinben, Különbözünk-e még? – magyar hippik a kArton Galériában, És mégis mozog a föld – mai kínai művészet Debrecenben, Virtuális kalapács – egy nyerésre álló piaci szegmens, Két „titkos” gyűjtemény – Kövesi István és Wiener Tibor nyomában

Műértő Műértő

Alberto Giacometti univerzuma

Budapesti beszélgetés Véronique Wiesingerrel, a Fondation Alberto et Annette Giacometti igazgatójával. Tavaly november végén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának vendégeként két napot Budapesten töltött Véronique Wiesinger, a párizsi Fondation Alberto et Annette Giacometti igazgatója, aki részt vett az Art Market Budapest hamisítás témában rendezett kerekasztal-beszélgetésén, és hazai művészeti hagyatékkezelőkkel is találkozott. A neves francia művészettörténész több jelentős közgyűjteményben dolgozott vezető beosztásban, mielőtt megbízták az alapítvány létrehozásának előkészítésével és – annak 2003-as megalakulása óta – vezetésével. Az elmúlt évtized legfontosabb Giacometti-kiállításainak, többek közt a Pompidou Központ 2007-es megatárlatának is ő volt a kurátora. Alberto Giacometti a XX. század egyik legjelentősebb, legdrágább és – ami ebből csaknem törvényszerűen következik – legtöbbet hamisított képzőművésze, aki, bár a világ elsősorban szobrászként ismeri, festőként is nagy hatású életművet hagyott hátra. Wiesinger asszonyt a Giacometti-hagyaték sorsáról, a hamisítványok elleni küzdelemről és az alapítvány terveiről kérdeztük.

Műértő Műértő

Piroska Kiberádiában

A kortárs gyermekkönyv-illusztráció új útjai. Vlagyimir Propp, a modern mesekutatás úttörő alakja a varázserdőt olyan helyként jellemzi, amely a hőst foglyul ejti, és amelynek rejtekében titkos szertartások zajlanak. A gyermekkönyv-illusztráció erdejébe merészkedő (hős) művészettörténész hasonlóképp érezheti magát: a tündöklő rengeteg bűvkörébe vonja, odabenn járható ösvényekre alig lel, a szabadulás útja pedig csak a titkos beavatás révén nyílik meg.

Műértő Műértő

A Gurlitt-saga következményei

Egy dolog vitán felül áll: Hildebrand Gurlitt ízlése kifogástalan volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az 1406 festmény, amit a német hatóságok még 2012-ben fia és örököse, Cornelius Gurlitt müncheni lakásán találtak, és amely része a nácik által üldözött áldozataiktól elrabolt, kizsarolt, vagy „csak” elfajzottnak minősített és máig eltűntnek hitt műkincsvagyonnak. Az egyébként meglehetősen operatívnak ismert német hatóságokat a lelet oly mértékben hozta zavarba, hogy sokáig nem is „háborgatták” ezzel a közvéleményt. Ki tudja, meddig kímélték volna meg – többek között – a ma már igen idős törvényes tulajdonosokat a mellbevágó hírtől, miszerint számos eltűntnek hitt, az Art Loss Registerben is szereplő festmény előkerült, ha a Focus című német hetilap 2013 őszén nem tárja fel az igazságot.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő január-februári lapszáma

Vermes Júlia ábécéskönyv-kollekciója a PIM-ben, Sipos Eszter és Horváth Csaba Árpád Székesfehérváron, Dabóczi Mihály és Palatinus Viktória a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban, Gerhard Richter Münchenben, Parsifal és Kafkanisztán Salzburgban, gyermekfotográfiák a Monarchiából Bécsben

Műértő Műértő

Légy helyben turista!

Lénárd Annával Pilinger Erzsébet beszélget: – Tematikus városi sétákat fejlesztettél ki és vezetsz, bár képzőművészként végeztél. Hogyan alakult a pályád? – Előbb kezdtem el emberekkel foglalkozni, mint képzőművészettel. Először az orvosi egyetemre mentem, bár nem akartam orvos lenni, de úgy éreztem, alapvető, a születéssel és a halállal kapcsolatos tudásra van szükségem, amely csak ott szerezhető meg. Ám a negyedik évben már megjelentek a klinikai tárgyak, és szembesültem azzal, hogy ha itt maradok, elkerülhetetlenül „csőbe húznak”, orvossá kell válnom. Jellemző, hogy a szemészet vizsga közepén álltam fel, a látás gyógyításához nem tudtam racionálisan viszonyulni. Viszont ahhoz, amit most csinálok, legalább annyit merítek az orvosi, mint a művészeti tanulmányaimból. A közösség és a gyógyítás iránti, azaz a terápiás igény elég erős a mostani projektemben, s a BUPAP cím – egy fájdalomcsillapító neve – erre is utal.

Műértő Műértő

Bartók és a modern magyar művészek

Lehet fanyalogni a Baán László főigazgató vezette Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kiállítási expanzióját elemezve, de tény, hogy ennyi és ilyen színvonalú kiállítás nem valósult meg az utóbbi időkig a két intézményben és külföldi elit kiállítási intézményekben, illetve múzeumokban. Legutóbb a római tárlat (Műértő, 2013. szeptember) kapcsán jegyeztem meg, hogy az igazi megmérettetés majd a Musée d’Orsay-ben rendezett bemutató lesz. Ezt a múzeum kiemelt helye a hasonló intézmények rangsorában és a milliós éves látogatószám is indokolta. Ilyen helyre bekerülni csak kiváló kapcsolatok és kiváló terv segítségével lehet. Nem feladatom megállapítani az ötletgazda személyét, de kétségtelen, hogy Guy Cogeval főigazgatót elég jól kellett ismerni ahhoz, hogy az Allegro barbaro, Béla Bartók et la modernité hongroise 1905–1920 című terv megnyissa az eddig bevehetetlennek tűnt múzeum kapuját egy reprezentatív magyar kiállítás előtt.

Műértő Műértő

Éles konfliktushelyzetben / Az Isztambuli Biennále tanulságai

Bencsik Barnabással és Kokesch Ádámmal az Isztambuli Biennále hátteréről és a magyar szereplésről András Edit beszélgetett. – Barna, te jól ismered az Isztambuli Biennále financiális és működtetési hátterét. Bencsik Barnabás: – A biennále egy magánalapítvány, az IKSV (Istanbul Kültür Sanat Vakfı) képzőművészeti programja, amely évente három-négy nagy színházi, zenei és filmfesztivált rendez. Érdekes, hogyan épül fel a kulturális élet Törökországban, mert közpénz gyakorlatilag nincs kultúrára. Minden kulturális tevékenységet száz százalékban magánalapítványok, befektetők, céges szervezetek szponzorálnak. Az IKSV is ilyen alapítvány, amit az 1970-es években alapított egy gyógyszergyáros família (Eczacibasi Holding), a leggazdagabb családok egyike. Ők Kemal Atatürkkel együtt az 1920-as évektől kezdve támogatták a világi török állam kialakítását. Ez az egyik meghatározó tényező. A másik az, hogy 2007-ben a Koc Holding tíz évre vállalta a biennále főszponzori pozícióját, azaz azt, hogy 2007 és 2016 között működteti. A Koc Holding gigászi cég, az 1930–1940-es években kezdték, és a gazdaság minden területét lefedik, a banktól kezdve az autógyártáson át a mezőgazdaságig, turisztikáig, háztartási gépgyártásig. A Forbes 500-as listáján a középmezőnyben vannak.

Műértő Műértő

Sálat üzen a szél

Ha már senki más nem tette meg, akkor megtesszük mi, és leírunk ide egyetlen rövidke mondatot: Köszönjük Halasi Rita Máriának a Design Hét kurátoraként töltött öt és fél évet, további munkájához sok sikert kívánunk. Az idei Design Héttel az égvilágon semmi baj nincs, nem is lehet. Egy jól fölépített brandről beszélünk, amelynek vannak kitalált és bejáratott programelemei, és van arculata. Okkal szerepelt a Nyitott műhelyek című programsorozat a rendezvény kiemelt értékei között. Kiemelendő továbbá az a tény, hogy a Design Hét most először lépett ki a fővárosból. Hogy Debrecenben mennyire lehetett érezni a budapesti rendezvényhez való kötődést, nem tudjuk, mindenesetre tíz évig tartott, mire eljutottunk idáig.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő novemberi lapszáma

Olasz dizájn az Iparművészeti Múzeumban, a 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Matzon Ákos két tárlata, Reigl Judit Bécsben, Az együttműködés földrajza Berlinben

Műértő Műértő

Beszélgetés Zoi Florosszal első filmje kapcsán

– Első filmje, amelyben a művészi karrierépítés és karriervesztés, a felfutás és a leépülés küzdelmeit ábrázolja, személyes történet. Hátterében ön és édesanyja, Mészáros Edit festőművész szimbiotikus kapcsolata áll.

Műértő Műértő

A Tate új stratégiája

Szeptember közepén kétnapos látogatást tett Budapesten a Tate orosz és kelet-európai akvizíciós bizottsága (REEAC), amely 2012-ben alakult, s jelenleg 24 tagja van. A régióban élő, illetve a régió művészete iránt elkötelezett műgyűjtőkkel a Tate részéről Frances Morris, a nemzetközi gyűjtemény főkurátora, Juliet Bingham kurátor, Claire Gylphé és Michael Linington fejlesztési menedzser érkezett Magyarországra. A bizottságnak megalakulása óta a budapesti volt a legelső közös – moszkvai programokkal folytatódó – utazása. Kira Flanzraich, a bizottság elnöke vezetésével a REEAC 13 tagja vett részt a budapesti látogatáson.

Műértő Műértő

Ugyanabba a folyóba

Helyzet van? Mit gondoljunk arról, ha néhány szakmának csak akkor jut eszébe, hogy meg kellene szerveznie magát, hogy nyilvánosan is kommunikálnia kellene a kormányzattal, ne adj’ isten társadalmi marketinget illene folytatnia, ha zavarok támadnak az érdekérvényesítésében? Miközben mégiscsak a társadalmi hasznosság/hasznosulás lenne a kérdés, egy teljes szektor működése, közpénz és intézményrendszer. Hiszen az érdekérvényesítés az erőforrásokhoz való hozzáférést célozza.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő októberi lapszáma

Ország Lili a MODEM-ben, Altorjai Sándor és Kontur András az amaTáRban, Jovián György Székesfehérváron, Mátrai Erik a Műcsarnokban, Szinyova Gergő Pakson, A 25 éves bécsi Generali Foundation, Roy Lichtenstein Párizsban, az újrarendezett Van Gogh Múzeum, Fried Tivadar St. Gilgenben

Műértő Műértő

Bor, könyvek, cirmos macskák

A kultúra nem mosópor – öt év telt el Szabados Krisztián emlékezetes mondatának megjelenése óta (Műértő, 2008. január). Nekem pár napja akkor jutott eszembe, amikor mosóporvásárláskor a drogéria pénztáránál két könyv, méghozzá két bestseller mutogatta magát a pénztárgép közvetlen közelében, jelezve a paradicsomi állapotot, hogy csak a kezemet kell kinyújtanom a könyvekért, és bármelyik azonnal a kosaramban landolhat, megspórolva számomra azt a fáradságot és főleg időt, amit a pláza könyvesboltjába való eljutás, a kötet kikeresése és az újabb pénztárgép előtti újabb sorban állás igényelne.

Műértő Műértő

A világ keserű ismerete, a szabadság enyhe mámora

Ez év május 13-án Thomas Hirschhorn 17 önkéntessel és a New York-i DIA-alapítvány munkatársaival munkához látott a dél-bronxi Forest Houses nevű lakótelepen. Farostlemezből, barna ragasztószalagból és műanyag fóliából építettek számítógéptermet, rádióstúdiót, bárt, kiállítószobát, könyvtárat és szabadtéri színpadot.

Műértő Műértő

Megjelent a Műértő szeptemberi lapszáma

Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőn, finn szőnyegek a Néprajzi Múzeumban, Botos Péter és Erdélyi Gábor az Újlipótvárosi klub Galériában, Művészet és tőke Krakkóban, Schiele Múzeum Tullnban, Alexander Calder Bázelben, Elfie Semotan Kremsben

Műértő Műértő

Art Basel 2013

A globális diadalmenet folytatódik: a saját neve alatt tartott hongkongi vásár után az idei „anyarendezvény” már a sztárépítész Herzog és de Meuron által tervezett, látványos új épületben nyílt meg, amely a már 1999-ben felépült hátsó csarnokkal együtt csaknem 80 ezer négyzetméter belső területtel rendelkezik.

1
4 5 6 7 8
16
A címlapról ajánljuk