Agglomerációs ingatlanpiac: hol, mit, mennyiért?

Míg néhány, egykor fölkapott agglomerációs városban egymást érik az eladó házak, máshol nem győzik építeni őket. Hova érdemes költözni, s milyen a kínálat? Föltérképeztük a budai oldallal szomszédos települések ingatlanpiacát.

Amíg néhány évvel ezelőtt Budakeszin szinte mindent el lehetett adni, ma már az alacsonyabb árfekvésű, használt lakásokra is nehézkes vevőt találni, a házrészekről nem is beszélve – mondta Tenke Sándorné, a Budakeszi Ingatlan ügyvezetője. Egyedül a kisebb, új építésű ingatlanokra lenne kereslet, ilyenek viszont nincsenek. További probléma, hogy a belterületbe vont ingatlanok nem közművesek, így építkezni sem lehet rájuk. A nagyméretű házak gyakorlatilag eladhatatlanok, mivel az otthont keresők maximum 40-45 millió forintot áldoznak egy házra. Ebbe az árkategóriába a legolcsóbb épületek tartoznak, hiszen Budakeszin körülbelül 30 millió forintot ér egy átlagos, 200 négyszögöles (720 négyzetméteres) telek. Elindult a visszaáramlás is, egyre többen költöznének vissza Budapestre az egykori kiköltözők soraiból, részben a rossz közlekedés miatt.

Eladhatatlan ingatlanok. Vissza a városba

A szomszédos Telki a hazai elit egyik legkedveltebb településeként vált ismertté, viszont az infrastruktúrája nem eléggé kiépített, és a közlekedés is problémás: csúcsidőben Budakeszin keresztül másfél óra alatt lehet eljutni a Moszkva térre. Mindez visszaveti az ingatlanok keresettségét és egyben árát is.  Budakeszihez képest itt 30 százalékkal olcsóbban lehet üres telekhez jutni, és helyenként 15-20 millióért is kínálnak parcellákat. A kész családi házak ugyanakkor nagyon drágák, gyakorlatilag eladhatatlanatok: 85 millió forintnál többet senki nem ad itt egy házért – árulta el a szakember.
 
A környező települések közül Páty a legolcsóbb, ahol a „Körtés” nevű területen újparcellázású telkek is vannak. Ezek többségét 10 millió forint körüli áron kínálják, 40 milliónál drágább családi házakat pedig nem igazán találunk a településen. A Telkivel szinte teljesen összenőtt Budajenőn rengeteg az eladó családi ház, viszont a „Hilltop” kivételével nincsen kereslet az itteni ingatlanokra, ahogy a Budapesttől távolabb eső Perbálon vagy Zsámbékon sem.

Érden és környékén már más a helyzet, itt leginkább a 20-30 millió forintos, 2-3 szobás, nappalis családi házakat keresik – mondta Szigetvári Attila, a Marcsi Ingatlanközvetítő cégvezetője. Érden gyakorlatilag hiány van újépítésű családi házakból, ahogy új társasházakból is. Ez utóbbiakból egyedül 4-12 lakásosak épültek, és tömeges megjelenésük a közeljövőben sem várható, mivel az önkormányzat háromezer négyzetméterben szabta meg a beépíthető telkek minimális nagyságát. Emiatt a meglévő társasházi lakások felértékelődtek: egy 2 szobás, 55 négyzetméteres, négylakásos társasházban lévő lakást ma 17 millió forint körüli összegért vehetünk meg, szemben a korábbi 15 millió forintos árral.

A Budapesthez közelebb eső Diósdon lényegesen drágábban mérik az ingatlanokat, 40-50 millió forint alatt ritkán találunk családi házat, társasházak pedig egyáltalán nem épülnek. A fővárostól 25 kilométerre lévő Tárnok is hatalmasat fejlődött, és ez az ingatlanok árában is megmutatkozik. A település minden útja aszfaltozott és csatornázott, az M7-es autópályához közelebb eső részen pedig vadonatúj negyed alakult ki. Ezen a környéken egy átlagos, újépítésű családi ház 30 millió forint körüli összegért cserél gazdát, és érdekes módon a használt ingatlanok piaca is lendületben van.