szerző:
hvg.hu

Minden héten válaszol az olvasók ingatlanjoggal kapcsolatos kérdéseire Németh Zoltán László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ezúttal szó esik a hitel kiváltását akadályozó szomszédról, a féltestvérrel kötött tartási szerződésről, valamint a haszonélvezeti jog elperléséről.


Tisztelt Ügyvéd úr!

1990-ben vállalkozói hitelből vettem egy osztatlan közös tulajdonú ingatlant. A régi hitelemet szeretném kiváltani egy kedvezőbb kamatozású hitelre. Ehhez a szomszédomtól egy használati megosztásra lenne szükségem. Írásban azt válaszolta, hogy ezt nem hajlandó aláírni. Így nem tudom az előnytelenebb kamatozású hitelemet kiváltani, és már fizetni sem igazán tudom. Mennyi ideig tarthat, míg a bíróság ezt pótolja? Gyorsított eljárásban történik az ilyesmi, vagy hosszan tartó procedúrára számíthatok?

Köszönettel: T. Varga Gizella

Tisztelt T. Varga Gizella!

A szükséges szerződést bírósági eljárásban jognyilatkozat pótlása iránti eljárásban tudja kérni. Ha szomszédja

indokolatlanul megtagadja a nyilatkozat aláírását, a bíróság a jognyilatkozatot helyette pótolja. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy milyen méltányolható érdeke van szomszédjának és önnek, károsodik-e bármely fél érdeke. Ha a jelenlegi állapot szentesítéséről szólna a használati megállapodás, a bíróság hosszas procedúrában, de megítélné a nyilatkozat pótlását.


Tisztelt Ügyvéd úr!

Édesapám ebben az évben elhunyt, és azt szeretném megtudni, hogy milyen esetben lehet hagyatékának köteles részére igényt tartani? Apám ugyanis 30 évvel ezelőtt új családot alapított, ahol egy féltestvérem született. Vele állítólag eltartási szerződést kötött édesapám a halála előtt. Ilyen esetben is van köteles rész?

Köszönettel: Parrag János

Tisztelt Parrag János!

A köteles rész az egyenesági leszármazót illeti meg abban az esetben, ha a Ptk. által megjelölt hat kitagadási indok (pl. a leszármazó az örökhagyó életére tör, súlyos börtönbüntetésre ítélik stb.) közül egyik sem áll fenn – azaz az esetek túlnyomó többségében. A tartási szerződés viszont tipikusan olyan szerződés, amelynél a tulajdonjog már a szerződés megkötésekor átszáll az eltartóra. Emiatt az ingatlan nem tartozik bele a hagyatékba. Ha tehát féltestvére tartási szerződést kötött és azt teljesítette is, a szerződés alakilag, formailag és tartalmilag is megfelelő, és a szerződés teljesedésbe is ment, nem jár köteles rész.

Tisztelt Ügyvéd úr!

A kérdésem az lenne, hogy ha a háztulajdonos el szeretné adni a házat, de a haszonélvezeti jog tulajdonosa ebbe nem egyezik bele, akkor lehetőség van-e a haszonélvezeti jog elperlésére, összeférhetetlenségre hivatkozva. Ha igen, mik az esélyek?

Köszönettel: A. Mariann

Tisztelt A. Mariann!

Az értékesítéshez nem szükséges a haszonélvezeti jog tulajdonosának beleegyezése, de önnek a vevőt tájékoztatnia kell arról, hogy az ingatlant csak haszonélvezeti joggal terhelten tudja megvenni. (Ez egyébként az ingatlan-nyilvántartásból is kiderül.) A haszonélvezeti jogot az eladásnál és az illeték kiszabásánál értékcsökkentő tényezőként veszik figyelembe. Olyan vevő egyébként nem nagyon akad, aki haszonélvezeti joggal terhelt lakást vásárol. A haszonélvezőtől a haszonélvezeti jogot nem lehet elperelni. Más kérdés, hogy a haszonélvezeti jogot pénzben meg lehet váltani, át lehet terhelni egy másik ingatlanra, és tulajdonjogban is meg lehet váltani.

Kérdezzen Ön is!