Ingatlanvásárlás: mi marad a lakásban?

Mivel jogilag nincs pontosan meghatározva az ingatlanhoz tartozó ingóságok köze, a nagy értékű berendezési tárgyak átadását célszerű lenne belefoglalni az adásvételi szerződésbe. Ha viszont ezt tennénk, külön illetéket kellene fizetnünk.

Jogilag nincs részleteiben, pontosan szabályozva az, hogy birtokbaadáskor mit köteles a lakásban hagyni a volt tulajdonos, és mi az, amit elvihet. Bár a megvásárolandó lakást elvileg megtekintett állapotában vesszük meg, az nem elvárás, hogy az ingatlant a megtekintéskor benne lévő ingóságokkal együtt adják át: a gyakorlatban ilyenkor még bőven lehetnek bútorok a lakásban. A használt lakáshoz tartozó ingóságok listáját azonban nem véletlenül nem tartalmazza az adásvételi szerződés: ha feltüntetnénk a dokumentumban, hogy az ingatlannal együtt a több százezer forintos, nem beépített konyhabútort és hidromasszázs kádat is megvesszük, külön illetéket kellene rájuk fizetnünk. Az ingatlan valós értékének felbecsülésekor ugyanis − a szerződés alapján − a hatóságok elvileg az ingatlannal együtt meghatározhatják az ingóságok pontos értékét is − más kérdés, hogy a gyakorlatban ilyesmi ritkán fordul elő.

Mi a lakás része?
A villanykapcsolók, a fürdőkád és egyéb szaniterek, a csaptelepek, valamint a burkolatok mindenképpen a lakás tartozékainak tekinthetők, ahogy a kerti növények, a kerítés és a garázs is. Azok az ingóságok azonban, amelyek nem tartoznak szervesen az ingatlanhoz, nem kell azokat kibontania falból, vagy tartós rögzítésből fölszedni, szabadon elvihetők − mondja Ruszthi Hunor, jogász. A kandallót, a fűtőtestet, a parkettát, a hajópadlót és a laminált padlót például a lakásban kell hagyni, de a padlószőnyeg és a konyhabútor már határeset. Hasonlóképpen elmozdítható például a kertben álló faház, vagy egyéb mozgatható tárolóalkalmatosság. Ezért kockázatos, ha az ingóságok listáját nem tüntetik fel a szerződésben: ilyenkor megvan arra az esély, hogy az eladó meggondolja magát, és elviszi az elvileg beépített mosogatógépet, sütőt vagy hűtőszekrényt. Érdekes az is, hogy míg a bírói gyakorlat szerint a csillár a lakás tartozéka, addig az adásvételi szerződés külön megállapodás hiányában nem terjed ki rá. Ha attól tartunk, hogy a szóban nekünk ígért tárgyakat az eladó magával viszi, az adásvételi szerződés megkötését megelőzően, vagy azzal egyidejűleg leltárt kell készítenünk. Ha viszont bankhitelből vesszük a lakást, már erre sincs lehetőségünk. A gyakorlatban ezért az eladó és a vevő gyakran köt olyan külön megállapodást, amelyben megállapodik az ingóságokról. A dokumentum tartalmazhatja, hogy birtokbaadáskor mit adnak át pontosan, mely tárgyak a lakás tartozékai. Ezzel a dokumentummal adott esetben a bíróság előtt érvényesíthetjük igazunkat, szemben a vételárral kapcsolatos háttérszerződésekkel. Az ingóságok elszállításának kötelezettségét bele szokták foglalni a szerződésbe, elkerülendő, hogy eladó lim-lomokkal telepakolva adja át a pincét vagy a padlást.