Multifunkciós lakóparkok: mit diktál az új divat?

A lakóparkok új generációja születik a fővárosban: a multifunkciós komplexumnak nevezett beruházások lakásokból, irodákból és kereskedelmi ingatlanokból állnak. Építőik gyakran egész városnegyedeket terveznek köréjük.

Néhány lakásos társasházakkal indult a vállalkozói lakásépítés a nyolcvanas évek végén, majd 10 esztendő elteltével a fővárosi piac megismerkedett a lakóparkokkal. Újabb évtized és újabb trendforduló: Budapest és környékének legkomolyabb beruházásai szakmai zsargonban „multifunkciós komplexumok“, amelyek egyszerre kínálnak lakásokat, irodákat, üzlethelyiségeket és gyakran szabadidős létesítményeket. A fejlesztők sajtónyilatkozataikban új városnegyedekről, új életformáról beszélnek, amelyet éppen a beruházások komplexitásával akarnak megteremteni. Az az elképzelésük, hogy az itt lakók és dolgozók szabad idejüket a helyi kávézókban, éttermekben, az új negyed részeként felhúzott bevásárlóközpontokbanban, illetve kiállítótermekben töltik.

Az új családok közül mind kevesebben választják az agglomerációházas övezeteit, inkább a belső városrészek kulturális és gazdasági lehetőségekben gazdag területeit választják. Azok a projektek, amelyek építése már elkezdődött, talán emiatt sikeresek. A lakások többsége már a tervezőasztalról elkel, az irodák felét átadás előtt bérbe veszik.

Az új városnegyedek jelentős hányada az XIII. és a IV. kerület határán, a Duna mentén épül. Itt épül a négyhektáros Károlyi István városközpont és csaknem 13 hektáros 360 Budapest is. Az egykori rozsdazónát mások tették „lakhatóvá“, hiszen ezen a területen épült fel a főváros egyik legnagyobb beruházása, a Marina Part és a Prestige Towers. Ehhez az elképzeléshez csatlakozik a spanyol Fadesa szomszédos, 2 ezer lakásos óriásberuházása, a Danubio Park is.

Szintén lepusztult környezet megújulásával születik a Corvin sétány, valamint a Budai Skála helyén felhúzandó ING-komplexum is. Utóbbi egyébként az első építési fázisban lévő multifunkciós beruházás, amely kifejezetten a 4-es metró forgalomnövelő hatására épít. A fővároson kívüli, eddig egyetlen összetett ingatlanfejlesztés, a Tópark inkább az irodákra, a sportra, a bevásárlásra és szolgáltatásokra épít, a lakások itt egyelőre kisebb hangsúlyt kapnak.

Többfunkciós épületekre a belvárosban is akad példa, ahol a több tízezer négyzetméteres tornyok helyett műemlékek váltanak funkciót. Jellegzetes példa erre az összeállításunkban szereplő Palazzo Dorottya, de a sokat emlegetett Gozsdu Udvar is kombinálja a lakó-, kereskedelmi és wellness-funkciókat.