Behajtható-e a közös költség?

2008. március 28., péntek, 08:57 • Utolsó frissítés: 2008. március 28., péntek, 11:17
Szerző: hvg.hu

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#14)

Minden héten válaszol az olvasók ingatlanjoggal kapcsolatos kérdéseire Németh Zoltán László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ezúttal szó esik a közös költséggel tartozó beruházóról, a élettárs gyerekeinek örökségéről, valamint a meghagyásról.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2005 óta működik 14 lakásos társasházunk. Először csak négy lakást értékesíttek, a többi lakás a beruházó nevén maradt. Ezután folyamatosan keltek el a lakások, ma már csak kettő van a beruházó nevén. A beruházó a mai napig nem fizetett közös költséget, tartozása már 700 ezer forint. A beruházó jogi képviselője arra hivatkozik, hogy nincs érvényes közgyűlési jegyzőkönyv a közös költség összegének megállapításáról. A lakók ennek ellenére a közös képviselő által megállapított közös költséget fizették. A közös képviselőt most váltottuk le, és egy közgyűlési határozattal megállapítottuk az új közös költséget idén januártól érvényes összegét. Ezt az összeget visszamenőleg is megszavaztuk. Kérdésem a következő: a fentiek alapján megterhelhetjük-e jelzálogjoggal a beruházó tulajdonában lévő lakásokat? Ha a beruházó időközben eladja "per és tehermentes" ingatlanként eladja azokat, az új tulajdonostól követelhetjük-e a tartozás megfizetését, vagy érvényesíthetjük-e a jelzálogjog bejegyzését?

Köszönettel: R. József

Tisztelt R. József!

Közgyűlési határozattal a hat hónapnál régebbi közös költség tartozást terheltethetik az ingatlanra. A közös költség nagyságát a közgyűlés határozza meg, a közös képviselő önhatalmúlag nem állapíthatja meg. Ha a beruházó a közgyűlés által meghatározott közös költséget nem fizeti, jelzálogként ráterhelhetik a tulajdonában lévő ingatlanra. Ha a közös költség összege reális volt, és a közgyűlés utólag jóváhagyta a közös képviselő által meghatározott összeget, akkor a beruházó ingatlanjára annak összegét is jelzálogként lehet terhelni. A beruházó így csak jelzáloggal terhelten tudja értékesíteni ingatlanját. Ennek tényéről az új tulajdonost értesíteni kell, neki pedig ragaszkodnia kell a tartozás rendezéséhez. Ellenkező esetben a társasház vele szemben érvényesíti a követelést, a tulajdonos pedig csak külön eljárás keretében tudja érvényesíteni az építési vállalkozón így keletkezett követelését.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Párom menye közölte velem, hogy 15 éves élettársi kapcsolat után az élettársi vagyon közös. Mi 17 éve élünk élettársi kapcsolatban. 1994-ben adtam el saját lakásomat kétmillió forintért. Akkor már négy éve éltünk együtt az én otthonomban. Mielőtt úgy döntöttünk, hogy továbblépünk, megállapodtunk abban, hogy oly módon rendezzük a tulajdonviszonyokat , hogy a 2,2 millió forintért megvásárolt ingatlan tulajdonosa én leszek, hiszen az én lakásomat adtuk el. Páromnak holtig tartó haszonélvezeti joga lett. Azóta onnan is elköltöztünk, de az új lakás is az én nevemen van. Páromnak van két fia, és nekem is. Kérdésem, hogy valóban örökölhet az ő két gyereke, ha valami történik az édesapjukkal? A párommal nagyon szépen élünk, és annak idején megállapodtunk a fentiek szerint.

Köszönettel:

Nemecz Lajosné

Tisztelt Nemecz Lajosné!

Párja gyermekei nem öröklik az ingatlant, sem annak tulajdoni hányadát, ha édesapjuk meghal. Párja halálával a haszonélvezeti jog is megszűnik, párja gyerekei azt sem örökölhetik. Ilyesmi egyedül olyan ingóságokkal kapcsolatban merülhet fel, amelyek párja különvagyonát képezik. Egyéb ingóságokat a szerzés arányában örökölhetnek.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdekelne, hogy az örökhagyó végrendeletben megtilthatja-e az örökölt ingatlan eladását.

Köszönettel: Klára

Kedves Klára!

Ez a kérdés a meghagyások témakörébe tartozik. A meghagyás olyan jogintézmény, amelynek segítségével az örökhagyó az örököst olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Ez az eset azonban nem klasszikus meghagyás, hiszen az örökhagyó nem kér, hanem tilt. Ez a tiltás inkább erkölcsi kötelezettség, hiszen senki nem indíthatna pert, ha az örökös eladná az ingatlant. Ha viszont közérdekű meghagyásról van szó (például műemlék ingatlan), és az örökös eladná az ingatlan, az ügyész közérdekű keresettel megtámadhatná az értékesítést.

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#14)

14 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2008. június 15., 21:37

Virizlay Gyuláné

Tisztelt ügyvéd úr Megválasztható- - e közös képviselőnek, akinek 2 éves közösköltség tartozása van. Köszönettel: Virizlay Gyuláné

2008. május 13., 10:57

T. M.

T. Ügyvéd úr! LFSZ elnök vagyok. Az alapszabály szerint a közös költség tulajdoni hányad arányos. A felújításra rendszeresen átutalunk ebből fix összeget. Tetőfelújítás, gáz mizéria kapcsán afelújításon lévő pénz nem volt elegendő. Az A.szabály alapján ilyen esetre pótbefizetést rendelhet az elnök. Nincs leírva a vetítési alap, így minden lakó egyazon összeget kell befizesse. Egy lakó ezt sérelmezi, és n2 arányosan fizetett. Van-e erre törvényi passzus, helyes-e ez a tétel az A. szabályban, tényleg ezt is m2 szerint kellene(lenne célszerű) kivetni? Másfelől intézményesen nem demokratikus ma már a tulajdoni hányadra vetíteni mindent. Van-e erre iránymutatás? Én próbálkoztam, egy elképzelés (macerás, kevés támogatót kapok): a tavalyi kiadásokat (tételesen) besorolni - lakás, m2, bejelentett lakók száma) alapján és némi tartalékot lakásra felvéve a következő évben a tényleges és tervezett előírt közös költségeet összesítve az eltéréseket a felek között kompenzálni. Ilyen kérdések is szóba jöhetnek(fizessenek): - Gk. kapunyitóval rendelkezők a javításért (a felújításért mindenki) - Kéményt használok a kéményért (villanyfűtésű nem!) - külföldön tartózkodó a kert locsolásért igen, egyéb víz, cssatorna az itthon töltött minden megkezdett hónapokra) 1 kivétellel nincs vízóra. - víz, csatorna, szemét, közös áram lakók száma szrt. - LFSZ-t érintő dolgok lakásonként, - javítások épület lakás hányad szerint Ellenjavallat: nincs bejelentési kötelezettség, jobb a saját vízóra támogatása, a mei elszámolás hibája ellenére egyszerűbb Üdv. T.M.

2008. május 13., 10:57

T. M.

2008. április 7., 10:06

Farkasné Kádár Mónika

Tisztelt Ügyvéd Úr! 2007 novemberében vettünk egy lakást, mely a szerződés szerint teher-, per-, illetve illetékmentes. Miután átvettük, derült ki, hogy az előttünk kettővel lévő tulajdonos jelentős közösköltségtartozást halmozott fel, melynek egy részéről nyilatkozott is. Most a közös képviselő ránk akarja terhelni az összes tartozást. Ilyenkor mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm!

2008. április 2., 22:36

Szabó Mihályné

Tisztelt Ügyvéd úr, Hatvan lakásos társasházban lakom. A közös költséget, mely tartalmazza a felújítási alapot is, rendszeresen fizetem. A jobb megértés céljából megjegyzem, hogy a felújítási alap mind a mai napig nincs elkülönítetten kezelve. Másfél évvel ezelőtt a ház elkezdett pályázni a Panelprogramra. Akkor a közös képviselő pályázati önrész címén újabb plusz összeget szavaztatott meg a megismételt közgyűlésen… Ez, az összeg sem került elkülönítésre. A lakástulajdonosok közül többen ezt az összeget nem voltunk hajlandóak fizetni, mivel bizonytalannak láttuk, hogy egyáltalán megkapjuk-e a program támogatását, arról nem is beszélve, az önrész befizetéséhez így is, úgy is banki hitelt kell fölvennie a háznak. Ez év januárjában megkaptuk az állami- és önkormányzati támogatást. Március végén pedig, a közös képviselőtől kaptunk olyan albetéti egyenleget, melyben a pályázati önrész be nem fizetett összegét, mint közös költség tartozást szerepelteti. Szeretném tudni, ez így jogszerű-e? Előre is köszönve válaszát, Tisztelettel: Szabó Mihályné

További 9 hozzászólás megtekintése »