A dombház lényegében egy földbe süllyesztett körkörös alaprajzú épület.

A dombház lényegében egy földbe süllyesztett körkörös alaprajzú épület. Mivel nincs hagyományos teteje, az épület boltívekből, kupolákból áll, amit 60-70 cm vastagságú földtakaró borít. Az ebbe ültetett növényeknek köszönhetően a dombház néhány év alatt "visszaépül", beleolvad a természetbe.

A ház központi része, lelke a bordás-kupolás lakótér, amely a lemezkandallón túl hőszigetelt üvegezésű télikertbe majd az előtetővel fedett lugasba és onnan a kertbe folyik át.

Dombház Lőrinciben - Hegedűs Zsolt egyik első munkája
Dombház terve Pilisjászfalun - Válóczy Balázs
A szobák körkörös elrendezésének köszönhetően a házat szó szerint körberagyogja a napfény. Így pont az ellenkezője igaz, mint amit sokan vélnek. A földház, ablakainak és a tető bevilágítóknak köszönhetően, világos, derűs hangulatú, még a fényszegényebb időszakokban is.

Az üzemeltetés azonos alapterületű szokásos lakóház fűtési-világítási költségeinek 60 százalékát teszi ki. A fűtésre a télikertben elhelyezett gázcirko szolgál. Innen kapja a melegvizet a fürdőszoba, és a radiátorok, illetve a sugárzó falfűtés is - írta a Dombházunk.

A dombház építészetéről egy könyv is megjelent:

 

 

A Lőrinci építkezés mellett Hegedűs Zsolt közreműködésével mintegy 40 dombház épült Magyarországon. Gyűrűfű, Tinnye után Balassagyarmat, Bőny, Csömör, Dányszentkirály, Debrecen, Fót, Gyöngyöstarján, Kápolnásnyék, Lábatlan, Máriahalom, Mogyoród, Őrbottyán, Pilisszántó, Surány, Szászberek, Tököl, Üröm, területén. Néhány településen több ház is épült. Közülük néhány nem kifejezetten dombház. Némelyik fűtetős, vagy házlény külsejű organikus építmény, vagy a dombház és organikus formák keveréke.

(via Abbcenter, Dombházunk)

Cikk megosztása
Címkék