Orbán Viktor és az ingyenes lakásfelújítás programja

Bencsik János energiaügyi és otthonteremtési államtitkár június végén jelentette be, hogy a kormány komplex lakás felújítási programot indít Orbán Viktor 29 pontos gazdasági akcióterve nyomán. A lakások teljes körű felújítását januártól hazai kis- és közepes vállalkozások végeznék, akiknek tartósan munkát biztosítana a program.

A felújításra az uniós támogatások átcsoportosításával, a széndioxid kvótából, és a megalakítandó zöld bank hiteléből 100 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre évente. A lakosság számára a zöld bank hitele lenne az önerő, amelynek a törlesztő részletét a megtakarítás fedezné – a felújítás e feletti része vissza nem térítendő támogatás lenne. A felújítás után az épületek energia fogyasztása 70-80 százalékkal csökkenne. A korábbi panelprogramokhoz képest előremutató elem, hogy a tervek szerint utólagos helyett elő- vagy párhuzamos finanszírozást alkalmaznának.

A kormány nem egységes

Jávor Benedek, az LMP környezetpolitikai szakértője támogathatónak ítéli a kormány középület- és lakás felújítási programját. „Bár még nincs normaszöveg, a javaslat komoly szemléletváltást hozhat az energiapolitikában. Az LMP programja a fenntarthatóságra és a zöld fordulatra épít. Ezt látjuk visszaköszönni a kormány elképzelésében”.

Jávor szerint ugyanakkor kérdéses, hogy pontosan milyen kör vehet részt majd az épület felújítás első ütemében, és minderre honnan lesz a fedezet. „Az előremutató szándékon sokat gyengíthet a fosszilis energia lobbi tevékenysége” – mondta Jávor, aki hozzátette: a parlamenti munkában legalábbis úgy érzékelik, hogy a kormány nem egységes a gazdaságélénkítő zöld fordulat kérdésében.

A politikus elmondta: a zöld bank jó megoldás lehet, bár szerinte kombinálni kellene a vissza nem térítendő támogatást a hosszú távú kedvezményes hitelkonstrukcióval. Többek között ez is szerepel az LMP javaslatában, amely szerint 2013-tól a megújuló energiák támogatása önálló energetikai operatív programként jelenne meg a költségvetésben.

Mit mondanak a vállalkozók?

"Csak egy olyan program tud hosszútávon, hatékonyan működni, ahol az állami szerepvállalás katalizálja - az amúgy gazdaságilag működőképes - beruházást" - mondta lapunknak Aszódy Tamás, a szigetelőanyaggyártással foglalkozó Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ha csak egyszerűen támogatást teszünk a rendszerbe, akkor mindenki abban lesz érdekelt, hogy az összeg - legalábbis papíron - emelkedjen, mert akkor a támogatás is nagyobb. Ezért kulcskérdés, hogy a program mennyire lesz fenntartható, és mennyire lesz képes működtetni saját magát hosszú távon - mondta.

Az ügyvezető szerint  az államnak az lenne a feladata, hogy megteremtse a jogszabályi környezetet és garanciát, nem pedig egyszerűen kifizetni a beruházást. Ellenkező esetben (ha nem racionális gazdasági alapon áll a beruházás) szociálpolitikai eszközzé válhat a támogatás. "A kereskedelmi bankoknak van kihelyezhető pénze. Abban kell őket érdekeltté tenni, hogy az energiahatékonysági beruházásokat hitelezzék" - mondta Aszódy Tamás.

Az ügyvezető szerint egyértelmű, hogy a korábbi állami energetikai programok nem hasznosultak megfelelően. "Hibás szemlélet, valódi forráshiány, pazarlás és lenyúlás jellemezte őket, így munkahelyeket sem tudtak teremteni" - mondta a vállalkozó, aki szerint egy lakásfelújítási beruházás akkor lesz költséghatékony, ha a tulajdonos a "zsebén érzi" a költségeket és emiatt ügyel rá. Ha ez a program nyílt és tisztességes pályázási rendszerrel párosul, a piacon mindenki jól járhat.

Mit mond az ingatlanszakma?

Ingatlanszakértők szerint a program fellendítheti a leromlott állapotú társasházak forgalmát. Egy energetikai felújítás akár 30-40 százalékkal is megnövelheti egy lakás piaci értékét. Nagy kérdés ugyanakkor az önrész mértéke. A panelprogram is részben azon bukott meg, hogy túl magas volt az önrész – legalábbis a 15-20 év múlva elérhető megtakarításhoz képest.

Kérdés, hogy az adott felújításhoz szükséges tőke mértékét hogyan számolják ki. Ma Magyarországon nincs ingatlankataszter, amely tartalmazná az épületek összehasonlító piaci és műszaki értékét (és azok változásait). Bár az új lakásoknál tavaly bevezetett energetikai zöldkártya, és a januártól kötelező energetikai állapotfelmérés - bérbeadás és eladás esetén - jó alapot teremthetnek a tőke és az önrész megállapítására, ezek nem helyettesíthetik az ország valamennyi ingatlanát tartalmazó összehasonlító ingatlankataszter felállítását.

Mint ismeretes, a Fidesz többek között azért vetette el a 30 millió forint feletti ingatlanokra kivetett vagyonadót, mert azt – ingatlankataszter hiányában – előkészítetlennek tartotta a bevezetésre. Később változott az indoklás: az ingatlanadót azért nem vezetik be, mert az igazságtalan, hiszen újabb megszorítást jelent. Bencsik János energiaügyi és otthonteremtési államtitkár tegnap azt nyilatkozta: a kormány ebben a ciklusban megkezdi az ingatlankataszter felállításának előkészítő munkálatait.