Gáti Júlia
Gáti Júlia

Ha elegendő támogatást kapna, potenciálisan 920 ezer magyar háztartás vágna bele energiatakarékossági felújításokba. Pénz húszezernek jut három év alatt.

A ma létező, egymástól független kormányzati konstrukciók révén – vissza nem térítendő támogatásokkal, kamatmentes hitelekkel – a pályázatokra szánt összegeket kevesen tudják tényleges energiatakarékosságra váltani. A beruházáshoz szükséges több százezer forintos önrész, az utólagosan elszámolt támogatás, a csak interneten beadható pályázatok eleve kizárják azokat, akiknek még elegendő szilárd tüzelőre sem futja, és kénytelenek szobájukat hulladékégetéssel temperálni. Az Otthon Melege program 2015-ben 14 ezer társasházi lakás, tavaly 3500, az idén 2 ezer családi ház energetikai korszerűsítését támogatja, egyenként maximum 2,5 millió forinttal (a program a napokban megjelent idei kiírásait ITT találja, van idő böngészni, mert az ötmilliárdos keretre július 1-től lehet pályázni). A  pályázáshoz az alábbi feltéteket kell teljesíteni:

  • 1996 előtt épült, és 1995. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkezik az épülete,
  • egylakásos (önálló) családi háza van, (egy épületben két vagy több lakás van vagy egy helyrajzi számon több épület, lakás van, akkor nem pályázhat)
  • legfeljebb 135 m2 fűtött alapterülettel rendelkezik
  • a lakás a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában van és a pályázat benyújtását megelőzően használatban volt, vagyis lakott volt (amit közüzemi számlákkal igazolni kell)
  • azonos témában 10 éven belül nem nyert pályázatot

Eközben a kormány elvenné a lakosságtól azt a 90 milliárd forintot, amelyet az EU energiatakarékossági operatív programjából lehetne felújításra fordítani, inkább a középületek korszerűsítésére költené. Elvben ennek éppen az ellenkezője történik: a 2014-2020-as pályázati ciklusban az energetikai fejlesztésekből kimaradt a lakosság, ám később a kormány Brüsszeltől kérte a szerződés módosítását. Az unió még nem adta áldását erre. Lassan nem is lesz értelme, hiszen friss fejlemény, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. nettó 500 milliárd  forint keretösszegű közbeszerzési eljárást írt ki a közszféra uniós támogatású energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására.

Gyilkos por

A télen különösen szennyezett szmogos városi levegőért jelentős részben a felelőtlenül füstölők viselik a felelősséget. „Fűts okosan” – javasolja ellenszerként a Földművelésügyi Minisztérium tavaly ősszel útjára bocsátott kampánya. A légszennyezés okozta kár óriási: az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, a tagországok környezetvédelmi politikáját értékelő jelentés szerint

 Magyarországon évente becsülhetően 13 ezren halnak meg idő előtt a kis átmérőjű szálló por okozta betegségek miatt.

A szennyezett levegő évi 1500 milliárd forintnyi veszteséget okoz – beleértve a közösségi és az egyéni egészségügyi kiadásokat, a családi kasszát és a munkáltatókat egyaránt terhelő táppénzes napokat, a termeléskiesést.

©

A  porszemcsék, amelyek felületén rákkeltő nehézfémek, aromás szénhidrogének telepszenek meg, minél kisebbek, annál beljebb kerülnek az emberi szervezetbe. A 10 mikrométer átmérőjű durva szemcsék az alsó légutakig jutnak, a 2,5 mikrométernél kisebb, finom por viszont meg sem áll a tüdő mélyéig, ahonnan bekerül a véráramba. Hosszú távú hatásai sokrétűek szív- és érrendszeri bajok, különböző légzőszervi betegségek, tüdőrák, pollenallergia kialakulása. Az sem zárható ki, hogy az apró szemcsék vegyi katalizátorként aktív szerepet játszanak a tüdő és más szervek rosszindulatú daganatainak kialakulásában is. Ennek ellenére Magyarországon csak a 10 mikrométeres szálló porra van egészségügyi határérték, a veszélyesebb 2,5 alattira nincs.

Az agrártárca adatai szerint a kisméretű szálló por kibocsátásához a legnagyobb mértékben – közel 70 százalékkal – a lakossági fűtés járul hozzá, a korábban fő forrásnak gondolt ipar csupán 7, a közlekedés pedig 10 százalékkal. A szilárd tüzelőanyagok számítanak a legnagyobb mumusnak, mint az olcsó, rossz minőségű, magasabb kéntartalmú barnaszén, a lignit – nem szólva a háztartási és kerti hulladékok elégetéséről. A kályhába dobott textil, bútor, műanyagok, gumiabroncsok égéstermékei halálos elegyet alkotnak.

Az egészség megóvását szolgálja néhány minisztériumi tanács is: a lehető „legkörnyezetbarátabb” tüzelőberendezést telepítsük otthonunkba, gondoskodjunk a megfelelő hőszigetelés kialakításáról, szakemberek tartsák karban a kéményeket és a tüzelőberendezéseket, soha ne égessünk hulladékot. Bár arról nem készült felmérés, hányan fűtenek hobbiból vagy merő társadalomellenes gonoszságból hulladékkal, közvetett adatokból következtetni lehet arra, hogy akik ezt a legolcsóbb fűtőanyagot választják, többnyire egyszerűen a rövid távú egészségmegőrzést, vagyis a fagyhalál elkerülését tartják szem előtt. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet tájékoztatója szerint a gazdasági válság éveiben sokan váltottak tüzelőanyagot takarékossági okok miatt, mind többen választottak földgáz helyett biomasszát és lignitet.

Ezek felhasználásának növekvő trendjét csak az egymást követő enyhe telek fékezték – egészen az idei évig. Sokat elárul, hogy az elmúlt öt évben újonnan beszerzett kazánok közül is minden negyedik rendkívül szennyező, vegyes tüzelésű volt. A földgáz és az áram rezsicsökkentése ugyan Európa legolcsóbban fűthető és világítható országává tette Magyarországot, a jövedelmekhez viszonyítva azonban korántsem ilyen jó a helyzet: ebben az összehasonlításban a tagországi mezőny legdrágább harmadában vagyunk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly novemberi adatai jelentős kintlévőségeket regisztráltak. Csaknem egymillióan – túlnyomó többségben háztartások, néhány százalékban vállalkozások – adósak hosszabb-rövidebb ideje az áramszámlájukkal. Majdnem 400 ezren a gáz, 186 ezren a távfűtés díját nem fizették ki, összességében 60 milliárd forint feletti adósságot hozva össze.

©

Vitán felül áll, hogy a fűtési számlák csökkentésének legkívánatosabb módja az energiahatékonysági beruházás. Ez nem csak a családi kiadásokat mérsékelné, visszaszorítaná a környezetszennyezést is. A 4,4 millió hazai lakás tulajdonosainak 61 százaléka van tisztában azzal, hogy lakhelye felújításra, karbantartásra szorul – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. A többség elsődleges feladatként nevezte meg a tető és a falak hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a fűtési rendszer átalakítását. A legfelső jövedelmi tizedbe tartozó háztartások 14 százaléka, míg a legkevesebből gazdálkodó tized 44 százaléka lakik olyan ingatlanban, ahol egyetlen épületminőség-javító projektbe sem fogtak bele.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

hvg.hu Gazdaság

Lázár János sallert kapott

Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is nagyon szeretné.