Gáti Júlia
Gáti Júlia

Ha elegendő támogatást kapna, potenciálisan 920 ezer magyar háztartás vágna bele energiatakarékossági felújításokba. Pénz húszezernek jut három év alatt.

A ma létező, egymástól független kormányzati konstrukciók révén – vissza nem térítendő támogatásokkal, kamatmentes hitelekkel – a pályázatokra szánt összegeket kevesen tudják tényleges energiatakarékosságra váltani. A beruházáshoz szükséges több százezer forintos önrész, az utólagosan elszámolt támogatás, a csak interneten beadható pályázatok eleve kizárják azokat, akiknek még elegendő szilárd tüzelőre sem futja, és kénytelenek szobájukat hulladékégetéssel temperálni. Az Otthon Melege program 2015-ben 14 ezer társasházi lakás, tavaly 3500, az idén 2 ezer családi ház energetikai korszerűsítését támogatja, egyenként maximum 2,5 millió forinttal (a program a napokban megjelent idei kiírásait ITT találja, van idő böngészni, mert az ötmilliárdos keretre július 1-től lehet pályázni). A  pályázáshoz az alábbi feltéteket kell teljesíteni:

  • 1996 előtt épült, és 1995. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkezik az épülete,
  • egylakásos (önálló) családi háza van, (egy épületben két vagy több lakás van vagy egy helyrajzi számon több épület, lakás van, akkor nem pályázhat)
  • legfeljebb 135 m2 fűtött alapterülettel rendelkezik
  • a lakás a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában van és a pályázat benyújtását megelőzően használatban volt, vagyis lakott volt (amit közüzemi számlákkal igazolni kell)
  • azonos témában 10 éven belül nem nyert pályázatot

Eközben a kormány elvenné a lakosságtól azt a 90 milliárd forintot, amelyet az EU energiatakarékossági operatív programjából lehetne felújításra fordítani, inkább a középületek korszerűsítésére költené. Elvben ennek éppen az ellenkezője történik: a 2014-2020-as pályázati ciklusban az energetikai fejlesztésekből kimaradt a lakosság, ám később a kormány Brüsszeltől kérte a szerződés módosítását. Az unió még nem adta áldását erre. Lassan nem is lesz értelme, hiszen friss fejlemény, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. nettó 500 milliárd  forint keretösszegű közbeszerzési eljárást írt ki a közszféra uniós támogatású energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására.

Gyilkos por

A télen különösen szennyezett szmogos városi levegőért jelentős részben a felelőtlenül füstölők viselik a felelősséget. „Fűts okosan” – javasolja ellenszerként a Földművelésügyi Minisztérium tavaly ősszel útjára bocsátott kampánya. A légszennyezés okozta kár óriási: az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, a tagországok környezetvédelmi politikáját értékelő jelentés szerint

 Magyarországon évente becsülhetően 13 ezren halnak meg idő előtt a kis átmérőjű szálló por okozta betegségek miatt.

A szennyezett levegő évi 1500 milliárd forintnyi veszteséget okoz – beleértve a közösségi és az egyéni egészségügyi kiadásokat, a családi kasszát és a munkáltatókat egyaránt terhelő táppénzes napokat, a termeléskiesést.

©

A  porszemcsék, amelyek felületén rákkeltő nehézfémek, aromás szénhidrogének telepszenek meg, minél kisebbek, annál beljebb kerülnek az emberi szervezetbe. A 10 mikrométer átmérőjű durva szemcsék az alsó légutakig jutnak, a 2,5 mikrométernél kisebb, finom por viszont meg sem áll a tüdő mélyéig, ahonnan bekerül a véráramba. Hosszú távú hatásai sokrétűek szív- és érrendszeri bajok, különböző légzőszervi betegségek, tüdőrák, pollenallergia kialakulása. Az sem zárható ki, hogy az apró szemcsék vegyi katalizátorként aktív szerepet játszanak a tüdő és más szervek rosszindulatú daganatainak kialakulásában is. Ennek ellenére Magyarországon csak a 10 mikrométeres szálló porra van egészségügyi határérték, a veszélyesebb 2,5 alattira nincs.

Az agrártárca adatai szerint a kisméretű szálló por kibocsátásához a legnagyobb mértékben – közel 70 százalékkal – a lakossági fűtés járul hozzá, a korábban fő forrásnak gondolt ipar csupán 7, a közlekedés pedig 10 százalékkal. A szilárd tüzelőanyagok számítanak a legnagyobb mumusnak, mint az olcsó, rossz minőségű, magasabb kéntartalmú barnaszén, a lignit – nem szólva a háztartási és kerti hulladékok elégetéséről. A kályhába dobott textil, bútor, műanyagok, gumiabroncsok égéstermékei halálos elegyet alkotnak.

Az egészség megóvását szolgálja néhány minisztériumi tanács is: a lehető „legkörnyezetbarátabb” tüzelőberendezést telepítsük otthonunkba, gondoskodjunk a megfelelő hőszigetelés kialakításáról, szakemberek tartsák karban a kéményeket és a tüzelőberendezéseket, soha ne égessünk hulladékot. Bár arról nem készült felmérés, hányan fűtenek hobbiból vagy merő társadalomellenes gonoszságból hulladékkal, közvetett adatokból következtetni lehet arra, hogy akik ezt a legolcsóbb fűtőanyagot választják, többnyire egyszerűen a rövid távú egészségmegőrzést, vagyis a fagyhalál elkerülését tartják szem előtt. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet tájékoztatója szerint a gazdasági válság éveiben sokan váltottak tüzelőanyagot takarékossági okok miatt, mind többen választottak földgáz helyett biomasszát és lignitet.

Ezek felhasználásának növekvő trendjét csak az egymást követő enyhe telek fékezték – egészen az idei évig. Sokat elárul, hogy az elmúlt öt évben újonnan beszerzett kazánok közül is minden negyedik rendkívül szennyező, vegyes tüzelésű volt. A földgáz és az áram rezsicsökkentése ugyan Európa legolcsóbban fűthető és világítható országává tette Magyarországot, a jövedelmekhez viszonyítva azonban korántsem ilyen jó a helyzet: ebben az összehasonlításban a tagországi mezőny legdrágább harmadában vagyunk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly novemberi adatai jelentős kintlévőségeket regisztráltak. Csaknem egymillióan – túlnyomó többségben háztartások, néhány százalékban vállalkozások – adósak hosszabb-rövidebb ideje az áramszámlájukkal. Majdnem 400 ezren a gáz, 186 ezren a távfűtés díját nem fizették ki, összességében 60 milliárd forint feletti adósságot hozva össze.

©

Vitán felül áll, hogy a fűtési számlák csökkentésének legkívánatosabb módja az energiahatékonysági beruházás. Ez nem csak a családi kiadásokat mérsékelné, visszaszorítaná a környezetszennyezést is. A 4,4 millió hazai lakás tulajdonosainak 61 százaléka van tisztában azzal, hogy lakhelye felújításra, karbantartásra szorul – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. A többség elsődleges feladatként nevezte meg a tető és a falak hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a fűtési rendszer átalakítását. A legfelső jövedelmi tizedbe tartozó háztartások 14 százaléka, míg a legkevesebből gazdálkodó tized 44 százaléka lakik olyan ingatlanban, ahol egyetlen épületminőség-javító projektbe sem fogtak bele.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Gazdaság

Lázár János sallert kapott

Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is nagyon szeretné.