szerző:
hvg.hu

Sokan próbálják elképzelni, milyen lesz a jövő városa, amiben már a hálózatba kapcsolt, intelligens technológia könnyíti az ott élők mindennapjait. Azon már kevesebben gondolkoznak, hogyan fog kinézni az átmenet, amíg eljutunk ebbe a korba.

Intelligens, hálózatba kapcsolt technológiákon alapulnak majd a jövő városai, az 5G terjedése pedig a közeljövőben a terület robbanásszerű fejlődését eredményezi a szakértők szerint. Gary Shapiro, a több ezer techcéget összefogó Consumer Technology Association elnök-vezérigazgatója úgy számol, hogy az okosvárosokat kiépítő projektekre fordított beruházások 2020-ra globálisan elérik majd a 34,5 milliárd dollárt. Ráadásul a következő évtized elejére világszerte már nagyjából 5 milliárdra nőhet a városokban élők száma.

Már itt, Közép-Európában is elérhető, sőt megfizethető a technológia, amely sokkal könnyebbé teheti egy város lakóinak életét – azt könnyű elképzelni, hogy ez miként nézhet ki, azon viszont annál kevesebben gondolkoznak, hogy milyen lesz az átmenet.

©

Egyedül az épített infrastruktúrával nem elég foglalkozni. Ahhoz, hogy egy város élhető legyen, legalább ugyanennyit számít az, hogy miként veszik az ott élők birtokukba a helyet. Német G. Dániel, az Ususty fenntarthatósági innovációs ügynökség vezetője, aki a HVG Future of Business konferenciáján is előadást tart, úgy véli: miközben sokat hallunk arról, hogy a jövőben az okos városok szenzorokkal telerakott utcáin járnak majd az önvezérelt autók, kevés szó esik arról, hogy erre milyen humán rendszereket szeretnénk kiépíteni. Most úgy néz ki a városfejlesztés szinte mindenütt, hogy meghatározzák az emberek igényeit, pedig az igazán jó az volna, ha felmérnék, mire van szükségük a városlakóknak, és ezt szolgálnák ki a technológiai újítások segítségével – magyarázta.

Erre jó példa lehet szerinte Barcelona, ahol a mérési adatokra és a helyben élők igényeire alapozva okos forgalomirányítást építettek ki. De érdemes megemlíteni Koppenhágát is: ott a közlekedési lámpákat úgy hangolták össze, hogy elsősorban a kerékpárral közlekedők és a gyalogosok igényeit szolgálja ki a hálózat. Emellett a várostervezés is humán szemszögű: úgy alakították ki a város köztereit, hogy sok nyitott felület legyen, amit az ott élők formálhatnak olyanná, amilyennek szeretnék.

Ráérzünk-e a jövő trendjeire?
Mi a város igazi funkciója egy olyan jövőben, ahol robotok és mesterséges intelligencia itatja át a hétköznapi életünket? Miért nagyobb a közösségek ereje a gyors hálózatosodás és a posztigazság korában, mint valaha? Erről is szó lesz szerdán a HVG Future of Business konferenciáján. A digitális transzformáció lépései és sikerkritériumai már ma is láthatóak, a jövőbe vezető út pedig konkrét lépésekre bontható és menedzselhető. Csakhogy az átalakulás egy folyamat, nem egyik pillanatról a másikra történik meg a nagy változás. A konferencián ennek az átalakulásnak a legfontosabb állomásait veszik végig a jövőközpontú gondolkodásmódtól a radikális üzleti modellek alapelemein keresztül az üzleti folyamatok technológiai, szervezeti és emberi aspektusáig.

A technikai lehetőségek adottak ahhoz, hogy egy ilyen rendszert kiépítsenek gyakorlatilag bármelyik nagyvárosban, a folyamatos fejlődéssel pedig sorra jelennek meg az olyan megoldások, amelyek megkönnyíthetik a városlakók életét – elvileg. Az automatizált, okos, hatékonyan működő fizikai rendszerek könnyen megvalósíthatóak, de ezeket használatba is kell venni. A probléma akkor kezdődik, amikor az újítások elterjedéséhez szükség van a helyi döntéshozókra is.

Egy modern városnak három fontos szerepet kell egyszerre betöltenie – magyarázta Német G. Dániel:

- munkahelyeket kell biztosítani (ezzel van általában a legkevesebb problémája a városvezetésnek, ezt az üzleti világ megoldja)
- lakóhelyként kell funkcionálnia, ahol mindenki nyugodtan pihenhet és kikapcsolódhat
- emellett pedig szórakoztatnia is kell az ott élőket és a turistákat.

Az a város marad versenyképes, ahol mind a három funkció megkapja a maga terét. Az pedig már a városvezetés, az ott lakók és az üzleti világ összefogásán múlik, hogy egy tudatos várostervezéssel a megfelelő kompromisszumokat hozzák meg. Ehhez viszont szükség van arra, hogy egy komplex városstratégiát készítsenek.

Magyarországon elsősorban az infrastruktúrát fejlesztik. Nem véletlenül: a közúthálózat vagy a széles sávú internetes lefedettség korszerűsítése és kiterjesztése az okosváros-projekteknek elengedhetetlen előfeltétele. De erről a szintről tovább is kell lépni. Barcelonában például egy olyan szolgáltatást terveztek meg, amely a turistákat valós idejű információkkal segíti ki: ha a látogató megadja, hogy mit szeretne megnézni, a szolgáltatás nem csak menetrendet ajánl, hanem azzal is számol, hogy hol mekkora a sor. Montrealban pedig egy mobilalkalmazással lehet a tömegközlekedésen ugyanúgy pontokat gyűjteni, mint a számítógépes játékokban, amiért „nyereményként” kedvezményeket kaphatnak az útvonaluk melletti üzletekben. Vagyis ha valaki reggel metróra ül autó helyett, olcsóbban kaphatja például a kávéját.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Gazdaság

Szépnek szép, de lehet okos is Budapest?

Az elektronikus jegyrendszer ha késve is, de lassan megvalósul a fővárosban. A városvezetés azonban számtalan tervet dédelget az okosváros kialakítása jegyében a közösségi teherszállítástól a kéményregiszterig.