szerző:
hvg.hu

Az elmúlt tíz évben jelentősen leszűkült az irodaépítésre alkalmas, üres belvárosi telkek száma, így a fejlesztők a külföldön jól bevált gyakorlatnak megfelelően sokszor régebbi épületeket, például gyárakat újítanak fel úgy, hogy megfeleljenek a 21. századi igényeknek. A legtrendibb budapesti gyárirodák és szövevényes történeteik következnek.

Golipark: az óbudai Goldberger Textilgyár területén kialakított parkban elsősorban kreatív cégek, például építész és belsőépítész irodák, filmes, illetve rajzfilmes cégek, marketingügynökségek, nyomdák bérelnek irodát, a földszinten pedig üzlethelyiségek működnek. Goldberger Ferenc textilkereskedő 1784-ben alapította meg kékfestő manufaktúráját – ennek épületében található ma a Textilmúzeum -, mely az ország egyik legnagyobb textilgyárává fejlődött. A gyár támogatta az 1848-49-es szabadságharcot, és egyenruhákkal látták el a honvédséget. A szabadságharc leverése után Haynau hadisarccal sújtotta a családot, és termékeik jelentős részét be kellett szolgáltatniuk. 1857-ben a Pest-Budára látogató Ferenc József meglátogatta a gyárat, és megbocsátott a szabadságharc idején tanúsított magatartásukért. A család 1867-ben nemesi címet kapott, ekkor vehették fel a Buday előnevet. A gyár Goldberger Leó igazgatásával élte fénykorát: az első világháború idején a hadseregnek szállítottak, 1934-től pedig számos nyugati országban alapítottak leányvállalatot. Goldberger Leó Horthy kártyapartnere, a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa és Parlament felsőházának tagja volt, 1944-ben azonban Mauthausenbe hurcolták, és ott is halt meg néhány nappal a tábor felszabadítása után. Az államosított textilgyár 1997-ben végleg megszűnt.

Goldberger Textilgyár
©

Budapesti Harisnyagyár: az épületegyüttes eredetileg a Filatorigáti Textilműveké volt, majd a Filtex nyomóüzemeként, végül a Viktória Kötő és Szövőgyár egyik telephelyeként működött. A Viktória telephelyeinek egyesítésével 1951-ben hozták létre a Budapesti Harisnyagyárat, mely az akkori kötőipar egyik legnagyobb és legtöbb gyárral rendelkező nagyvállalata lett, 1993-ban azonban végelszámolás, 1994-ben pedig felszámolás alá került. A gyárban olyan kreatív cégek rendezkedtek be, mint a designbútorokat áruló Innoconcept vagy a Flashback fotóstúdió.

Flórián Udvar: az egykori Magyar Királyi Dohánygyár külsejét kifejezetten megnyerőnek találták a kortársak; a „szolid stylben”, pavilonrendszer szerint készült épület „igen jó benyomást kelt csinos, nyerstégla külsejével, eltérően az állami építkezés régibb, kaszárnyákra és fogházakra emlékeztető modorától”, idézte a dohanymuzeum.hu. A harmincas években a legkorszerűbb, legtöbb dohányt termelő gyár volt, havi 54 millió cigarettát és 7500 kilogramm dohányt állítottak elő. Itt készült például a Mirjam, a Memphis és a Petőfi márka is. Az átlagon felüli belmagasság, a karcsú öntöttvas tartóoszlopok és boltíves födémszerkezetek kölcsönöznek ipari hangulatot az Árpád-híd budai hídfőjénél fekvő irodaháznak.

Flórián Udvar
©

MillenárisClassic: a Millenárisként ismert egykori gyártelepen található, az 1900-as évek elején emelt épület a Ganz székházaként szolgált, mely a II. világháborúban stratégiai célpontnak számított, és súlyosan megsérült. Az  épületet a környező gyártócsarnokokkal együtt privatizálták, kulturális központként funkcionált, belsőépítészeti újraértelmezését követően ismét irodák működnek benne.

©

Trafó Irodaház: a volt hűvösvölgyi laktanyában elhelyezkedő generátorház már csak nyomokban lelhető fel az új épületegyüttesben, melyet úgy alakítottak ki, hogy vertikálisan és horizontálisan is toldottak a régihez. A Trafó A+ kategóriás irodaként működik.

©

Dorottya-udvar: Az épület kezdetben az Osztrák- Magyar Monarchia hadseregének egyenruhagyáraként, később Titánia néven az ország legnagyobb cipőgyáraként, majd a II. világháború után ismét textilipari üzemként működött. Mivel 1910-1911-ben katonai létesítményként építették, nem tudható pontosan, ki tervezte. A kelenföldi vasútvonal mellett fekvő értékes ipari épület négy évtizeden át a Caola tulajdonában állt, majd a MOM építése miatt lebontásra ítélt Magyar Optikai Művekből kiebrudalt zenekarok, pl. az Ági és a fiúk, a Kim Nowak, vagy a Quimby próbaterme lett. 2002-ben angol befektetők alapos felújítással loft hangulatú irodaházat alakítottak ki belőle.

Dorottya-udvar
©

Heinrich-udvar: Az Iparművészeti Múzeummal szemben áll a város egykori legnagyobb vaskereskedő dinasztiájának központja. Az udvart 1983-ban tervezte a Hubert és Mór építészpáros. A kereskedés apáról fiúra szállt egészen 1948-ig, akkor államosították, de az épület továbbra is megtarthatta eredeti funkcióját. A Mária utca felőli homlokzat tervezője Sándy Gyula, neki köszönhetjük a Széll Kálmán téri Postapalotát is. A vörös téglás, nagy udvarral rendelkező épületegyüttes spanyol tulajdonban áll, és sok műhely illetve kis üzlet működik benne. A kreatív kisvállalkozásokat tömörítő Heinrich Alkotói Szinten próbatermek, stúdiók is helyet kaptak.

Heinrich-udvar
©

MI9: A belvárosi Markó utcában idén adják át azt az „A” kategóriás irodaházat, ami eredetileg Lipótváros transzformátorházaként funkcionált. A műemléki védettséget élvező art deco épületben trendi látszó gépészettel, galériákkal, zöld teraszokkal, akadálymentesített terekkel és természetes megvilágítással igyekeznek meggyőzni a kreatív műhelyeket, startup-okat és modern szemléletű cégeket, hogy náluk béreljenek. Az épületgépészet energiatakarékos megoldásokkal dolgozik, pl. magas fokú hővisszanyeréssel működő hőszivattyús rendszert alakítottak ki. Az ingatlanban korábban bankfiók is működött, ennek nyomát őrzi az a 900 széffel felszerelt két páncálterem, ahol most magánszéfbérlési lehetőséget kínál az üzemeltető.

MI9
©

M47: Az 1912-ben épült Maglódi úti gyár először a Fővárosi Serfőzőt szolgálta, melyet 1943-ban megvett a Dreher. Az államosítást követően a sörgyár hamarosan a Globus konzervgyárává avanzsált. A grandiózus épületegyüttesben teherliftes hidegraktártól kezdve a rámpázott csarnokon keresztül az irodákig minden megtalálható, jelenleg utóbbiból van a legkevesebb.

M47
©

RiverLoft irodaház: Az épület 1914-ben épült a Gázszerelési Tárgyak Műszaki Telepeként, később pedig a Monarchia legnagyobb hadikórházaként üzemelt. A fővárosi védelem alatt álló, de nem műemlék épület többszöri tulajdonosváltás után került a GTC-hez. A lakópark és irodaház kialakításakor igyekeztek megőrizni az ipari jelleget, még a hajdani gyárkéményt is meghagyták. Az épületben működik például a Bónusz Brigád irodája is, az ott dolgozók klasszikus loftos térben ülnek, dunai panorámával megspékelve.

RiverLoft
©

Hungarian Talent's House: Nem csak próbák zajlanak az egykori Láng gépgyár műemlék épületében, de az ExperiDance társulat egész menedzsmentjének ez lett a központja. Az 1890-ben épült gépgyárat Alpár Ignác tervezte, a homlokzat még idézi az  ipari hangulatot, a belmagasság sok helyen nyolc méteres.

Hungarian Talent's HOuse
©

Merkúr Palota: Irodaházként született újjá a régi Terézvárosi Telefonközpont a Nagymező utcában. A 11 ezer négyzteméter alapterületű épületet Balázs Ernő építész tervei szerint 1900 és 1903 között húzták fel. A szecessziós-eklektikus épület ipar jellegét a föld alatti és a levegőt átszelő vezetékek, kábelrendezők, az elektromos ellátást biztosító generátorok és akkumulátortelepek, műhelyek biztosították. A Merkúr legloftosabb helyisége a Kapcsolóterem, melyet jelenleg a Prezi használ irodaként.

A Prezi irodája
©

Borjúvásárcsarnok: Bár a Közvágóhíd-komplexum jelentős részét elbontották, legszebb épületét 2006-ban irodává alakították. A borjúvásárcsarnok 1927-ben épült Riva József tervei alapján. A védett épületet és a mellette álló modern irodaházat fejlesztője, a Wallis Ingatlan Rt. és saját építészrészlege, a Wing Tervező Rt. használja, de vannak még kiadó irodák.

Borjúvásárcsarnok
©

Kinizsi Irodaház: a Ferencvárosban álló épületet anno dohányraktárként használták. Most a tulajdonos lofthangulatot és az Iparművészeti Múzeumra nyíló kilátást garantál a bérlőknek

Kinizsi Irodaház
©