szerző:
Domány András

„Nem támogatható”, már csak azért sem, mert az előterjesztés „nem tartalmazott részletes hatásvizsgálatot.” „A módosítás nem indokolt.” Ha egy szaktárca ilyesmit ír le, biztosra vehetnénk, hogy egy ellenzéki tervezetet szed ízekre. De nem: a Földművelésügyi Minisztérium kedden benyújtott törvényjavaslata, amely sok agrárjogszabály módosítását tartalmazza, egyik fejezetében egy már elfogadott törvényt támad. Egy olyat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium terjesztett elő.

Idén áprilisban tárgyalt az országgyűlés egy terjedelmes salátatörvényt „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról”. Májusban elfogadták, kihirdették, nagy része 2018. január 1-én lép hatályba.

Fél év elteltével az FM-ben, úgy látszik, észrevették, hogy az ő fennhatóságuk alá tartozó ingatlannyilvántartást érintő pontok némelyike hibás. Sőt, az egyik sérti az Alaptörvényt, mert ellenkezik a tulajdonnal való rendelkezés jogával, és visszaélésszerű joggyakorlásra adhat lehetőséget. Ezt egy olyan határidő eltörléséről írják, amely miatt az ingatlanhatóság korlátlan ideig függőben tarthatná egyes ügyek elintézését. 

A májusban elfogadott törvény törölné az ingatlannyilvántartási törvényből azt, hogy „az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik”. Az FM most elmagyarázza: e pont „megalkotásának legfőbb indoka az volt, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosa értesüljön arról, hogy a tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában tulajdonjog bejegyzés iránti eljárás indult meg.

Ez a rendelkezés gátat szab annak, hogy az ingatlan vonatkozásában hamis, hamisított okiratokkal, vagy egyéb csalárd módon lehessen tulajdonjog bejegyzés iránti eljárást indítani az ingatlan tulajdonosának tudta nélkül.

Az értesítés az ügyfelek érdekeit védi, jelentős adminisztratív terhet nem okoz, így hatályon kívül helyezése nem indokolt.”

A történet szokatlan és furcsa. A törvényjavaslatokat mindig a kormány nevében nyújtják be, akármelyik miniszter az előadó. Ha egy szaktárcának kifogása van, azt a benyújtás előtt a kormányban szokás tisztázni. Az áprilisi és májusi parlamenti vitában Völner Pál igazságügyi államtitkár volt az előadó, az FM részéről senki sem szólalt fel. Mivel az a törvény rengeteg témát érintett, az ingatlanszabályok egyáltalán szóba sem kerültek sem a kormánypárti, sem az ellenzéki felszólalásokban. A szavazás során minden jelenlévő kormánypárti igent mondott. (Igaz, maga a földművelésügyi miniszter és két államtitkára igazoltan távol volt, de két másik FM-államtitkár igennel szavazott.) Áder János köztársasági elnök sem talált kifogásolnivalót, ezért kihirdette a törvényt.

Most viszont Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter – illetve akik az ő megbízásából a friss törvényjavaslatot és indoklását írták és jóváhagyták – egyáltalán nem szól arról, hogy miért fél év után tűnt fel, hogy hibás a törvény. Az persze jó, ha a hibákat kijavítják, de ez az eljárás indoklásra szorulna. Érdekes lesz, reagál-e rá az Igazságügyi Minisztérium, amely elvben minden előterjesztés alkotmányosságáért, törvényességéért felelős, a sajátjaiért pedig különösen.