szerző:
Szabó Yvette
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A befektetők igényéhez igazodva, nem pedig egységes városfejlesztési koncepció részeként indulhattak el többezres lakásépítési programok Budapest térségében. A kevésbé módos családoknak esélyük sincs, hogy a főváros elit negyedeibe költözzenek.

Hamarosan megint kiköt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hajójárata a Kopaszi-gátnál. A gigantikus új negyed kisvárosnyi (20–30 ezer) embernek ad majd otthont és munkahelyet, és bár még csak most kezdik építeni, a munkások hada indokolttá teszi, hogy bővítsék a közlekedési lehetőségeket az alig néhány éve még pusztuló rozsdaövezetnek számító településrészen. A majdan ott lakók tervezett száma is indokolja a közlekedés átszervezését, de a BudaPart néven futó városfejlesztési tervet nem a főváros és nem is a kerület, Újbuda álmodta meg. Így a fejlődés irányát most elsősorban a befektető, Garancsi István határozza meg, aki a kormányfő barátja és egyben Orbán Viktor kedvenc focicsapatának tulajdonosa.

Cégcsoportja, a Market vette meg a Kopaszi-gát 54 hektáros területét, benne a lágymányosi öböl 10 hektáros vízfelületét. A beruházó toronyépületet, vagyis akár 120 méteres irodaházat is felhúzhat, miután a fővárosi közgyűlés az aggodalmak ellenére decemberben ennek a befektetői igénynek megfelelően módosította a budapesti városrendezési szabályzatot. A főváros várhatóan további közlekedésfejlesztési terveket is a befektető szolgálatába állít. Megépül a fonódó villamoshálózat 2009-ben már engedélyeztetett, de azóta halogatott második üteme, és várhatóan az elővárosi vasútfejlesztési program keretében is lesz megálló a Kopaszi-gátnál. Szó van még gyalogos- és kerékpároshidak építéséről is.

©

A beruházás léptéke a 4-es metróét éri el, ami 450 milliárd forintot jelent. A másfél millió négyzetméteres fejlesztés benne van Európa tíz legnagyobb privát építési programjában. A dán várostervező cég, az Adept koncepciója szerint a belvárosias környezetet rekreációs övezetekkel ötvözik. Az irodákat és boltokat is magukba foglaló épülettömbök Duna felőli oldala a főváros zöldövezeteit idézi, kihasználva a Lágymányosi-öböl adta lehetőségeket. Az eredmény nem is maradt el: a vonzó környezet hatására az első ütem lakásainak nagy részét már a tervek alapján értékesítették – közölte a fejlesztő a HVG érdeklődésére. Az ígéretek szerint 2018 második felében adják át a lakásokat.

Nem ez az egyetlen nagy lakásépítési program a XI. kerületben. Tovább épül a Sasadliget, és más új lakóparkok is készülnek. Kedvenc terepük a fejlesztőknek a XIII. kerület is, ahol öt és fél ezer új lakást húznak fel, és a kétezret közelíti az épülő új lakóingatlanok száma Zuglóban, Újpesten és a Ferencvárosban is.

Méretében a Budapest szomszédságában, Törökbálint és Biatorbágy határán épülő városrész, a Tópark vetekszik a Kopaszi-gáton megvalósuló BudaParttal. A válság idején éveken át szürke betonkolosszusként meredező ingatlanegyüttes ma már csak az M1-esen Budapestre érkezők számára mutat kísérteties látványt. A városka belső, tó felé eső részei lassan már beköltözésre invitálják a lakókat, munkaadókat és boltosokat. A „légy a városom” mottó jegyében ott is az a koncepció, hogy mindent egy helyen kapjon meg a betelepülő, függetlenül attól, hogy családról vagy egy munkaadóról van szó. A lakásszám a Tóparkban jóval szerényebb, mindössze 350 darab, és további 33 lakóingatlan készül bérbeadásra. A teljes komfort érdekében 1700 négyzetméteren bölcsőde és óvoda is épül, fele-fele részben önkormányzati és magánszolgáltatásban, valamint 550 négyzetméternyi egészségügyi központ valósul meg, amelyet az önkormányzat üzemeltet majd.

Betonkolosszusok Törökbálint határában. Orbán-közeli konjunktúra
©

A befektető, a Lavinamix Kft. tehát ebben az esetben sem maradt magára, az önkormányzat Biatorbágyon is igyekszik hozzájárulni a sikerhez. Miután a Tópark eredeti beruházója ellen felszámolási eljárás indult, a Lavinamix nyakába szakadt a szellemváros a ki nem fizetett alvállalkozói díj fejében. A cég szépen növekedett az utóbbi évtizedben, az árbevétele 2015-ben már megközelítette a 14 milliárd forintot, a saját tőkéje pedig meghaladta az ötmilliárd forintot. Ennek ellenére meglepő volt, hogy övé lett a több tízmilliárd forintos beruházás. Így amikor tavaly ősszel kiderült, hogy a Lavinamix eladja az eszközeit a Duna Aszfalt cégcsoportnak, adódott a feltételezés, hogy a Tópark mögött valójában a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László áll. A Lavinamix azonban állította, hogy a tranzakcióval csupán tőkéhez akart jutni a Tópark megvalósításához, és a Szíjj vezette Duna-csoport ezzel nem szerzett tulajdonrészt a Lavinamixben.

A Tóparkban is a koncepció része, hogy a városka lakói – autóhasználat nélkül – mindent helyben megkapjanak. Mindennek a komfortnak persze ára van. Az Otthon Centrum felmérése szerint a XI. kerületben már az átlagos négyzetméterárak is jóval meghaladták a 700 ezer forintot, a XII., a II. és az V. kerületben pedig már egymillió forint felett van az átlag. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyes ingatlanok négyzetméteréért már csaknem 2 millió forintot kérnek (és itt nem az egyedi építésű luxusvillákról, hanem a társasházakról van szó). A vevők számára mindössze annyi biztató, hogy az ingatlanközvetítő cég adatai szerint idén megtorpant a drágulás. 2016 szeptembere óta azonban így is átlagosan újabb 7 százalékkal mentek fel a budapesti lakásárak.

A szórás azonban igen nagy: a pesti külső kerületekben (XVI., XVIII., XXIII. kerület) 400 ezer forint alatti négyzetméterár a jellemző, a többi külső pesti kerületben pedig 430 és 500 ezer forint között van az új lakások ára. Vagyis egy Pest peremvidékén eladott ingatlanból esélyük sincs a lakóknak felkapottabb budai negyedekbe költözni, hacsak nem csípték meg a lottóötöst, vagy nem hagyta rájuk a vagyonát az amerikai nagybácsi.