szerző:
hvg.hu

A szokásosnak mondható hétéves konjunktúra végén járva sokakban felmerül a kérdés, érdemes-e még befektetni, és ha igen, milyen ingatlanba.

Körülbelül hétéves árcsökkenés előzte meg a 2014 óta tartó áremelkedést, mely egyes szakértők szerint ugyan egyre mérsékeltebben, de még 2, maximum 3 évig fog tartani. Budapesten az árak már a plafon közelében járnak, de kereslet még mindig van, míg vidéken a magyarországi lakáspiaci szerkezet alapvető problémái miatt számos ingatlan áll üresen, a kereslet pedig mérsékeltebb, mint a nagyobb városokban.

A 2020-as évek elejéig a piacot több tényező is hajtani fogja: a bérek növekedése és az alacsony kamatok is segíthetnek a lendület megtartásában, hiszen a jövedelmek alakulását még mindig nem érte utol a lakásárak változása. Az MNB is felfelé hajtaná a piacot: Nagy Márton alelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, fokozottabb hitelfelvételre ösztönöznék a lakosságot. Az építőanyagárak emelkedése és a szektorban tapasztalható munkaerőhiány is garanciát jelentenek a további áremelkedésre.

Jelenleg bizonytalanságot csak a kedvezményes áfakulcs függőben lévő sorsa okoz; amennyiben nem hosszabbítják meg, és 2020-től megszűnik az 5 százalékos áfa, az az új építésű piac jelentős lassulásával jár. Az építtetők ugyanis a csaknem 20 százalékos áremelkedést nem tudják benyelni, a vevőkre hárítják majd.

Annak ellenére, hogy a szakértők szerint még mindig érdemes akár befektetési céllal is ingatlant vásárolni, az idén várható 5-10 százalékos lakásár-emelkedés az óvatosabbakat már elriaszthatja. Számukra jelenthet megoldást, ha ingatlanbefektetéseikkel elsősorban azokat a kerületeket veszik célba, ahol a legértékállóbb lakások találhatók. Itt kerülnek képbe a klasszikusan legnépszerűbbnek számító fővárosi környékek, mint például a II., XI., XII. és XIII. kerületek.

Szakértők szerint a lokáció mellett az ingatlan beosztása is fontos, érdemes egy általános igényt kielégítő megoldást keresni. Új építésű ingatlan esetén a kivitelezés minőségét is alaposan meg kell vizsgálni, hiszen gyakorlatilag be nem tanított munkások tömege dolgozik az építőiparban, ahonnan 80 ezer szakember hiányzik. Ha olyan helyen vásárol újépítésűt, ahol a környéken kevés akad belőle – pl. a XII. kerületben – az később szintén árfelhajtó tényező lehet.

Új építésű ingatlan vásárlásánál viszont a zuglói esetből tanulva arra is figyelni kell, mi történik abban az esetben, ha az építőanyag-drágulás miatt a fejlesztő lehetetlenülésre hivatkozik, azaz eláll az adásvételtől. Jelenleg ugyanis a zuglói károsultak vagy magasabb áron vehetik meg a már részben vagy egészben kifizetett lakásaikat, vagy bármiféle kártérítés nélkül 5 hónap múlva kaphatják vissza a pénzüket, miközben a kivitelező másoknak értékesíti az elkészült albetéteket.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Gazdaság

Több hitelfelvételre bírná rá az embereket a jegybank

A hitelfelvétel erősítésével pörgetné fel még jobban az ingatlanpiacot a Magyar Nemzeti Bank, a szakma pedig az automata értékbecsléshez fűz nagy reményeket. Igaz, mindkét módszernek vannak ellenzői – derült ki a Portfolio konferenciáján, ahol arról is szó esett, meddig tarthat ki az erős piac.