Hamvay Péter
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Rákóczi út tucatnyi áruháza közül már egy sem működik eredeti formájában, némelyiket le is bontották. Az egykor legpompásabb, a Corvin esete minden jel szerint a kivétel.

Az Egyesült Államokban a plázák ötöde be fog zárni a következő ötven évben – jósolják szakértők. Elhagyott, nemegyszer hajléktalanok vagy bűnözők által elfoglalt, egykor csillogó bevásárlóközpontok fotói járják be a hírportálokat. De nem kell Amerikáig menni, elég végigsétálni a pesti Rákóczi úton, ahol egymást követik a XX. század „bevásárlóközpontjai”, az akkori nagyáruházak lepusztult tömbjei, a legtöbbjükre rá sem lehet ismerni. De akad közöttük egy, a Corvin Áruház, amelyik feltámad poraiból. Eltávolították azt az alumíniumborítást, amit a háborús és – főleg – az 1956-os sérülések eltakarására húztak fel a hatvanas években, amikor a Centrum Áruház-lánc vezérhajójaként élte másodvirágzását. Részben a felére megkurtított költségvetés miatt döntöttek annak idején a „modern megoldás” mellett, részben mert nem sokkal a forradalom után az elvtársak nem merték megkockáztatni, hogy évekig bezárják a legnagyobb és legnépszerűbb budapesti áruházat.

©

Nem tudni, hogy mennyibe kerül az eredeti homlokzat visszaállítása – a húsz évvel ezelőtti tulajdonos állítólag azért állt el ettől, mert számítása szerint kétszer annyit kóstált volna, mint egy új áruház felépítése. A mostani tulajdonos Corvin Áruház Kft. mindenesetre 300 millió forintos állami támogatást kapott e célra. A cég ügyvezetője, Kovácsné Szentes Gyöngyi kérdésünkre elmondta, hogy megkezdték a homlokzat műemléki tervezését, az épület kiürítését és a szükséges bontásokat. A teljes felújítás csak a jövő év első negyedévében indul el. A belső teret valószínűleg kortárs stílusban alakítják ki, a hasznosításról annyi tudható, hogy vendéglátóhelyeket, kereskedelmi egységeket és egy új irodai szárnyat is tervez a Skála Metró épületét is birtokló Balogh Ákos, a Libri könyvesbolthálózat tulajdonosa.

Kézről kézre

A leégett Párisi Nagyáruház utóda az Andrássy úton nyílt meg. A tulajdonosok 1908-ban megvásárolták a Petánovics-házat, a Lotz-freskókkal ékes egykori Terézvárosi Casinóval együtt. Először csak nagyobb átalakítást terveztek, végül szerkezeti problémák miatt a kaszinó kivételével teljesen lebontották az épületet, és az új, szecessziós áruházzal bravúrosan körülépítették a műemléket. Az engedélyezett párkánymagasság fölé emelkedő díszes homlokzat valódi luxusáruházat rejtett: márványoszlopokkal, Zsolnay-kerámiákkal, Róth Miksa-üvegablakokkal és üvegfalú felvonókkal. A pompás kilátást nyújtó tetőteraszon étterem, télen pedig korcsolyapálya működött. Mindez a háború után jó évtizedre feledésbe merült, az épületet könyvraktárnak használták, majd a szocializmus évei alatt Divatcsarnok néven nyílt meg újból. A rendszerváltás után pusztult tovább, mígnem az ezredfordulón az állam vette meg a Centrum Áruházaktól. Hasznosítási tervekben nem volt hiány, még Guggenheim Múzeumot is terveztek a falai közé. Ám a példásan felújított, magántulajdonba került épület végül részben irodai, részben kereskedelmi funkciót kapott. A földszinten könyvesboltot, a Lotz-teremben pedig kávézót nyitott az Alexandra cégcsoport. De nem sokáig tartott a harmadik virágkor. Az Alexandra kivonult, és a tulajdonos Orco-ingatlancsoport is csődbe ment. 2015 őszén ismét az állam vette meg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a házat, tőle pedig 2016 őszén egy osztrák milliárdos család, a Turnauerek tulajdonába került. A földszintet nemrégiben az Andrássy Élményközpont vette birtokba, amely méregdrága tudományos játszóházzal próbálja becsábítani a gyerekeket.

A Corvin volt az egyetlen budapesti áruház, amelyik nem kisebb-nagyobb üzletből nőtte ki magát. Kifejezetten áruháznak épült, méghozzá nem is a főváros aranykorában, hanem az első világháború után, 1926-ban. Világvárosi jelenségnek számított a szabadon álló, elegáns épület négy utcára néző, összesen kéttucatnyi kirakatával, félszáz osztályával, csaknem hétszáz alkalmazottjával. „Egész kis város ez az egyetlen épület” – lelkendezett a Pesti Hírlap nem sokkal a megnyitás után, méltatva az áruház saját műhelyében készült kirakatokat, fényes divatbemutatókat. A két német és egy holland cég által alapított részvénytársaság nem spórolt a berendezéssel, különösen az 1931-es bővítése után lett kápráztató a Corvin. Ott épült meg az ország első mozgólépcsője, a mai plázákhoz hasonlóan étterem, büfé és kávézó várta a vásárlókat, de volt például utazási iroda is. Ott tartottak először szezon végi kiárusítást, csomagküldő szolgálat is működött, és tesztelték az önkiszolgáló rendszert. Gondoltak a szegényebbekre is, volt egy olyan osztály, ahol minden áru egy pengőbe került. Budapest ostromakor az épület komoly károkat szenvedett, a belseje kiégett, a megmaradt árukészletet széthordták. Az áruház 1952-ig, mint jóvátétel, a szovjet állam tulajdonába került. Úgy-ahogy helyreállították, még egy konfekcióüzemet is betelepítettek a kongó épületbe.

Számos Rákóczi úti és Kossuth Lajos utcai áruháznak ma már hűlt helye van. Így járt a legelső – vagy inkább nulladik – áruház, a Brudern-bazár is, amelyet jó száz évvel az áruházak aranykora előtt, 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint építettek fel. A házban, francia mintára, 32 üzlet várta a vásárlókat, míg a századfordulón, a nagy városrendezés idején le nem bontották az épületet. Helyén áll a század eleji, hasonló szerkezetű, de jóval elegánsabb Párisi udvar.

A mai értelemben vett első áruházat Goldberger Sámuel alapította testvérével a Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán 1892-ben. Filozófiája ugyanaz volt, mint a mostani szupermarketeknek: a Párisi Nagyáruház kis árrését nagy forgalommal kompenzálta. Az elgondolás forradalminak számított a szűkös vásárlóerő idején, amikor az üzletek tulajdonosai, illetve az eladók szinte névről ismerték a vásárlóikat. Goldberger Európa nagyvárosaiból hozta a receptet. A sikert mutatta, hogy az áruház fénykorában 250 alkalmazott szorgoskodott a vevők kiszolgálásán.

Az apró boltból szisztematikus építkezés során kinőtt kétemeletes áruház azonban tragikus véget ért. Az egyik kirakatban keletkezett elektromos szikra miatt 1903-ban porig égett. Tucatnyian meghaltak, köztük az áruház társtulajdonosának felesége. Legtöbben, menekülési útvonal híján, az áruház feletti bérházban lelték halálukat, sokan az ablakokból ugrottak ki a gyorsan terjedő lángok és a füst elől. Kevés esélyt nyújtott a túlélésre a szemközti Nemzeti Színházból hozott keskeny ugróponyva. A tragédia megrázta a közvéleményt, a sérülteket még Ferenc József is meglátogatta a szemben lévő Rókus Kórházban. Az újságok tele voltak az esetről szóló beszámolókkal, a mentésről és a kiégett bérházról levelezőlapot is nyomtattak. A tulajdonosoknak mégsem szegte kedvét a tragédia. A tűzeset tanulságait is felhasználva az Andrássy úton építették fel új áruházukat (lásd Kézről kézre című írásunkat).

A Párisi Nagyáruház pusztulása után is jócskán maradt elegáns üzlet a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca vonalán. Holzer Simon, a sikeres szabómester 1895-ben alapította meg a Női Felöltők Áruházát, állítólag abból a pénzből, amit a városrendezés során ledózerolt szabóságáért kapott. Érdemes volt nagyot álmodnia, nemsokára háromszintessé bővült az áruháza, az üvegtetős átrium alatt immár minden ruházati termék kapható volt. Folytatódott az aranykor az után is, hogy Nagykovácsy (Kovacsevics) Milenkó  megvásárolta az épületet a szomszédos házakkal együtt. A város egyik leggazdagabb polgára állítólag Nyugatra távozása előtt inkább ingyen szétosztotta az árukészletét, mint hogy az oroszok kezére kerüljön.

Az Úttörő áruház 1979-ben
©

Akár így volt, akár nem, a többi áruházhoz hasonlóan ezt is államosították: ott nyílt meg 1950-ben az Úttörő és Ifjúsági Áruház, amely az 1953-ban forgatott Állami Áruház című film egyik helyszíneként is szolgált. A rendszerváltás után hosszú évekig üresen állt, mígnem nemrégiben lebontották, szálloda és irodaház lesz a helyén. A műemlékvédőknek egyedül Kovács Margit világtérképet ábrázoló díszkútját sikerült megmenteniük, amit az udvaron egy üvegbúra alá dugtak el a beruházók. A labdázó kislányt ábrázoló neonreklám azonban már végképp a múlté.

A többi áruház épülete áll, hiszen bérházak földszintjén, első emeletén működtek, de mára más funkciót kaptak vagy üresek. Az 1882-ben megnyitott Guttmann Áruház elszakíthatatlan munkásruháival hirdette magát: akár a korabeli Levi's-reklámon, az ő hirdetésein is a nadrágot szárainál kétfelé húzó figurák erőlködtek.

©

Különös módon a logó az államosítást is túlélte, és az 1949-től Verseny Állami Áruház néven, „férfiak és fiúk áruházaként” működő üzlet is használta. Eltéveszthetetlenné pedig az öt emelet magasságú – „készruha” feliratú – neon felkiáltójel tette. Ma könyvesbolt működik a földszinten. Közelében nyílt meg 1959-ben női megfelelője, a Csillag Áruház. A Magyar Nemzet akkori cikkében világvárosi színvonalúnak nevezte, különösen azt, hogy a „hátul nyitott kirakatok kiállításszerűen mutatják be az utcai járókelőknek az áruház nyüzsgő életét és szebbnél szebb áruit”. A korabeli kereskedelmi funkcióra ma már csak a Tesco Express emlékeztet.

A Magyar Divatcsarnok Ruttkai Antal és Pál több kisebb kereskedéséből nőtte ki magát, fokozatosan szerezve meg a Rákóczi út 74. alatti ház földszintjét és félemeletét, amelyet 1928-ban Kozma Lajos tervei szerint építettek át. Majd lefedték az udvarát üvegtetővel, hatalmas és elegáns belső teret nyerve így. A ház az 1956-os harcokban súlyosan megsérült, a helyreállítás után költözött ide 1961-ben a főváros első lakberendezési áruháza, az Otthon, ami mára szintén bezárt. A Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán állt a Hangya Szövetkezet áruháza a harmincas években, ami végül a lottó 1957-es bevezetése után kapta közismertté vált nevét. Az ezredfordulón hasonló néven újraéledt, ám csak egy rövid időre, bebizonyítva, hogy az idő kerekét nem lehet visszaforgatni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!