szerző:
MTI

Kigyermek csontvázára bukkantak egy római kori medencében Fenékpusztán. Még nem tudni, hogy a 4-8 éves gyerek maradványai hogy kerültek a fürdő medencéjébe. A rejtélyes maradvány egy kiemelt fontosságú erőd feltárása közben került elő.

Valószínűleg négy és nyolc év közötti lehetett az a kisgyermek, akinek a csontvázára a fenékpusztai római kori erőd ásatása közben bukkantak rá a napokban a régészek. A Balaton római neve, a Pelso után Pelsina névre "keresztelt" gyermek a fürdő egyik medencéjében feküdt - mutatta be az idei feltárások eredményét hétfőn a helyszínen az ásatások vezetője.

Tamáska Orsolya elmondta: egyelőre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemű gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdő egyik medencéjének aljára. Annyi bizonyos, hogy a feltehetően a 4. században épült, 15 hektáros római erőd klasszikus fürdőjét már nem használták, amikor a kisfiú vagy kislány holtteste odakerült, valószínűleg a későbbi századokban.

Ez az erőd őrzi a rómaiak utáni kor nyomait

A Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar együttműködésben az egykori erőd vagy inkább erődváros régészeti kutatása, bár már 130 évvel ezelőtt is voltak itt kezdetleges feltárások. A gyermekcsontváz inkább csak egy érdekessége az idei munkáknak.

A kutatás vezetője elmondta, a 4. században épült római erőd jelentőségét sokkal inkább az adja, hogy az akkori Pannónia tartomány egyetlen olyan központja, ahol a rómaiak utáni korszakot is nyomon lehet követni. A limes, vagyis a római birodalom egykori határvonalának itt lehetett az egyik olyan - mai kifejezéssel - logisztikai központja, ahonnan mezőgazdasági termékekkel látták el nagy körzetben a katonaságot.

Az erőd már méreteiben is mutatja a jelentőségét, hiszen 15 hektáros, szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínűleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint a római fürdő nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.