szerző:
hvg.hu

Az atombomba és a hidrogénbomba legfontosabb jellegzetességeit, a közöttük lévő különbségeket, illetve az előállításukkal kapcsolatos feltételeket foglalta össze a Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora

Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint a földalatti atomrobbantások megfigyelésére rendkívül jó lehetőséget nyújtanak a szeizmológiai mérések.  Jellemzően a robbantás helyszínétől több ezer kilométerre fekvő szeizmológiai állomások is jól detektálják a robbantás által keltett, a Föld belsejében terjedő rugalmas hullámokat. Az intézet szerint így történt ez a 2016. január 6-án, magyar idő szerint hajnali 2 óra 30 perckor végrehajtott észak-koreai robbantás esetében is. A Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat állomásain jól láthatók a robbantáshoz tartozó beérkezések és más, külföldi állomások együttes adatainak felhasználásával a robbantás helye is meghatározó. Az esemény magnitúdója kb. 5,1-re tehető. Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa válaszolt a legfontosabb vonatkozó kérdésekre a Magyar Tudományos Akadémia híroldalán.

1. Mi az atombomba és a hidrogénbomba működési elve között a lényegi különbség?

A kétfajta bomba működési elve közötti különbség az atommag-átalakulás mechanizmusának különbségében rejlik. Az atombomba esetében a felszabaduló energiát az atommagok hasadása szolgáltatja, míg a hidrogénbomba esetében az ütköző atommagok fúziója ("egybeolvadása"), amelynek a során szintén energia szabadul fel.

2. Mi a maghasadás és a magfúzió közötti különbség?

Az atommag hasadása a nehéz atommag radioaktív bomlásának egy fajtája, amelynek során az atommag energia felszabadulása mellett több részre ("fragmentumra") eshet szét. A folyamat spontán módon (spontán hasadás) vagy neutronok befogásával ("indukált hasadás") jöhet létre. A magfúzió során két könnyű atommag ütközik, és energia felszabadulása mellett egyesülésük során egy nehezebb atommag jön létre. Ez a folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén.

3. Mekkora hatóerejük van (lehet) az atombombának és a hidrogénbombának és ez mit jelent?

A nukleáris bombák – mint minden más bomba – hatóerejét a robbanás során felszabaduló energia mennyisége határozza meg. Tekintettel arra, hogy ez atomfegyverek esetén hétköznapi mértékkel mérve óriási mennyiség, ezért azt a hasonló méretű energiát felszabadító hagyományos robbanóanyag (a TNT, azaz trinitrotoluol) ezer tonnányi anyagának (kT) ekvivalens mennyiségével jellemzik, például egy közönséges atombomba 10-1000 kilotonna TNT-vel egyenértékű, hidrogénbomba esetén már megatonnák (millió tonnák) a jellemzőek.

4 Milyen (technikai, technológiai) feltételek szükségesek az atom-, illetve hidrogénbombák előállításához?

A nukleáris fegyverek előállítása rendkívül költséges dolog. Alapvető követelmény a "fegyver minőségű" alapanyag ("weapon grade material") előállítása. Ezen felül azonban számos olyan technológiai fejlesztésre van szükség, amely kiterjedt nukleáris program létrehozását igényli, azonban erről a kívülállónak csak kevés fogalma lehet. Mindenesetre számos ország rendelkezik már atomfegyverrel, hidrogénbomba esetén azonban a kép már nem teljesen áttekinthető.

5. Elképzelhető-e, hogy Észak-Korea rendelkezik ilyen technológiával, illetve tudományos háttérrel?

Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban elképzelhető, hogy "közönséges" atombomba előállítására megvannak a lehetőségei.

6. Elképzelhető-e az, hogy „alternatív” módszerekkel „kicsiben‟ állítsanak elő hidrogénbombát?

A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség "kicsiben" előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely azzal kapcsolatban, hogy vajon valóban hidrogénbomba kísérleti robbantására került volna sor Észak-Koreában.

Cikk megosztása
Címkék