szerző:
hvg.hu

Lesz dolguk a kutatóknak az idén és a következő években, ha folytatják a munkát 2016 élettudományi felfedezésein. Az egyik előrelépés a marihuána orvosi felhasználása terén várható.

Miután felhasználását 2016 derekára az Egyesült Államok tagállamainak több mint felében legalizálták, megnyílt az út az előtt, hogy klinikai tesztek sora vegye alaposabban is górcső alá az elsősorban kábítószerként (marihuána, fű, kannabisz) ismert indiai kender hatóanyagait. Az anyag kábulatot kiváltó, kulcsfontosságú összetevője a delta-9-tetra-hidro-kannabiol, a THC. Erről tapasztalati úton már régóta tudható, hogy segít csökkenteni a daganatos betegek émelygését, hányását, illetve növelni a HIV-fertőzöttek étvágyát. Ráadásul igen hatékonyan tartja kordában a zöld hályog, a szklerózis multiplex és más autoimmun betegségek esetenként súlyos tüneteit, így a mozgásbénulást, a rángatózást vagy a kóros álmatlanságot. Kábítószertilalmi okokból azonban szabályos klinikai kísérletekben, azaz standardizált anyaggal a kannabisz mindeddig nem méretett meg.

Pedig egy amerikai drogszakértő, Jack Henningfield nagy port kavaró besorolási rendszeréből néhány éve már tudható, hogy ami a függőség kockázatát illeti, a fű hatóanyagai meg sem közelítik a nyugati országokban nemcsak legális, hanem sokak szemében szakrális alkoholét vagy a halálozási okok listáit vezető betegségekkel szorosan összefüggő, mégsem betiltott nikotinét. A kannabisszal kapcsolatos új keletű engedékenység utat nyithat a pszilocibintartalmuk révén erősen szorongáscsökkentő hatású varázsgombák orvosbiológiai vizsgálata előtt is.

De persze más területen is mozdulhatnak előre idén az élettudományok. Újabb nekifutás a férfi-fogamzásgátló megalkotásának, génszerkesztett embrió kettőnél több vagy kevesebb szülővel.

Ezekről is írunk a HVG e heti lapszámában megjelent cikkünben.