szerző:
hvg.hu

A Csomád 32 ezer éve tört ki utoljára, ám a jelek szerint egyáltalán nem inaktív.

Az MTA-ELTE vulkanológiai kutatócsoportja mérte meg, mekkora a szén-dioxid kiáramlása a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén. Azt tapasztalták, hogy évente minimálisan 8700 tonna ilyen gáz jön a talajon keresztül a felszínre, ez pedig hasonló a hosszan szunnyadó, de még aktív vulkánok kibocsátásához.

A székelyföldi Csomád vulkán utolsó kitörése 32 ezer évvel ezelőtt volt, számos megfigyelés utal azonban arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak. Alatta, a földkéregben van még olvadéktartalmú magma,

ami akár azt is jelentheti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe lép.

A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, hogy voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a Csomád életében.

A Csomádnál és környezetében számos helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős a szén-dioxid-kiáramlás. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a torjai Büdös-barlang és a Buffogó-láp. A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra, de fontos tudni, hogy a színtelen és szagtalan szén-dioxid veszélyes, sőt bizonyos körülmények között halálos balesetet is okozhat: a levegőnél nagyobb sűrűsége miatt felhalmozódhat a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban, és kiszorítva belőlük a levegőt, olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak a térségben az olyan elnevezések, mint Gyilkos-barlang vagy Madártemető."

A kutatócsoport célja az volt, hogy megbecsülje a felszínre jutó szén-dioxid mennyiségét, és felhívja a figyelmet az esetleges veszélyekre. A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására. További kutatások is lesznek, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról.