Orbán Viktor: Állítsuk magyar lábra a gazdaságot

Néhány konkrétumot is említett Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén: ha megnyerik a választást, az új kormány első intézkedései közé tartozik majd a „valós” gazdasági adatok közzététele, a vállalkozásokra vonatkozó előírások felülvizsgálata, az építőipar feltámasztása, a pénzügyi fegyelem helyreállítása - a fizetési határidők drasztikus lerövidítésével. A Fidesz elnöke ismét hitet tett amellett, hogy a termelést kell növelni és a „munka nélkül jövedelemre szert tevő spekulációt" visszaszorítani.

Dugig megtelt a Corinthia (volt Royal) szálló bálterme, Surányi György, Simor András, Járai Zsigmond is eljött – Orbán Viktor gazdaságpolitikai elképzeléseire volt kíváncsi a hallgatóság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  „Gazdasági Évnyitó” címmel meghirdetett fórumán. Elöljáróban Parragh László, a kamara elnöke sötét színekkel ecsetelte az ország jelenlegi helyzetét. Az utóbbi években csökkent az egy főre jutó vásárlóerő, összezsugorodott a gazdaság, egyre jobban távolodunk az Európai Unió élmezőnyétől. Konvergencia helyett divergencia következett be. Az elmúlt években a kormány csupán rövidtávú fiskális szempontokat vett figyelembe, az EU források felhasználása lassú és elhibázott volt. Mint Parragh találó hasonlattal megjegyezte, jutott pénz a díszkivilágításra, de a kiégett fényforrások kicserélésére már nem. Elmaradt a költséges rendszerek (egészségügy, nyugdíj, stb.) átalakítása.

Fotó: MTI

Egyre növekedtek a vállalkozásokat sújtó adó- és járulékterhek, az alapvető nemzeti érdekeinkkel ellentétes politika következtében óriási pénzek áramlanak ki az országból. Egy dolog az adósságszolgálat, de meggondolandó. hogy Magyarországon az ipari fogyasztók a földgázt és az áramot 20 százalékkal drágábban kapják, mint a környező országokban. Csak az előbbi miatt 130 milliárd forint hagyja el az országot. A vállalati hitelkamatok nálunk átlagosan 10 százalék körül vannak, Szlovákiában 3,5, Csehországban 4, Lengyelországban nem egészen 6 százalék a kamat. A környező államokkal összehasonlítva, Magyarországon a legkisebb az állóeszköz-felhalmozás aránya. A vállalkozások adminisztrációs terhe nálunk az üzleti forgalomhoz képest duplája az EU átlagának. A közbeszerzések összegének 20 százaléka a korrupció útvesztőjében tűnik el. A kis- és középvállalkozásokat segítő hitelprogram hatékonysága minimális, több tízezer ember foglalkozik a pénzek elosztásával, ennek ellenére például 2008-ban csak 261 vállalkozást tudtak elérni, annyit, amennyit a Széchenyi kártya-program keretében egy hét alatt. Három év alatt 2 milliárd forint mikrohitelt helyeztek ki, miközben a Széchenyi kártya révén évente 130 milliárd forint jut el az érintetteknek.

A spekuláció ártalmai

Ezután Orbán Viktor lépett a pódiumra, és megosztotta a hallgatósággal dilemmáját: ha a választásokat megnyerve, az új kormány végre tudomást szerez a gazdaság valódi állapotáról, és a valós adatokat nyilvánosságra hozza, nem veszti-e el az ország ismét a hitelét? (Bár sokkal rosszabb nem lehetnek a gazdasági adatok, mint ahogy Parragh számaiból kiderült - tehetnénk ehhez hozzá, és persze Orbán felvetése azt feltételezi, hogy a jelenlegi kormány manipulál a számokkal…) Orbán mindenesetre megismételte: most nincs napirenden a kétharmados Fidesz többség, azon kell a választóknak iparkodni, hogy ne kényszerüljön a Fidesz koalícióra. Azt nem említette, kivel. (MSZP? Jobbik? Netán az LMP?)

Fotó: Stiller Ákos

A Fidesz elnöke a davosi megbeszélésekről elmondta, kiderült, a kapitalizmusra jelenleg a fő veszélyt a piaci spekuláció jelenti. A korábbi elképzelésekkel szemben a piac önmagát nem tudja megvédeni, szükség van az állam beavatkozására, a spekuláció megfékezésére. Orbán élesen szembeállította a termelést a spekulációval, azaz a munka nélkül szerzett jövedelemmel. (Kicsit zavaró volt, hogy nem említette a szolgáltatásokat, illetve mindent spekulációnak minősített, ami nem termelés, nem hoz létre új értéket és mégis jövedelmet indukál.) A "nemzetgazdaságok" mindezt felismerték, olyan eszközöket alkalmaztak, amelyekre a globális tőke alkalmatlan. Megismételte az évértékelő beszédében elhangzottat: keleti szél fúj, Ázsiára kell figyelni.

A piaci spekulációt célba vevő dörgedelmei után a politikai spekulációt vesézte ki. A magyar nemzetgazdaság tehertétele a 2002 óta folyó politikai spekuláció. Jellegzetességei: a költségvetési számokkal való trükközés, a privatizációs bevételek felhasználásának elhallgatása – máig nem tudni például, mi történt a ferihegyi repülőtér eladásából befolyt 4-500 milliárd forinttal, a nyakló nélkül felvett, jóléti célokat szolgáló  külföldi hitelfelvétel, az állam által gerjesztett  körbetartozás, a korrupció. Az utóbbi 8 évben a hivatalban lévő kormányok felélték a jövőt, a gazdaság gyakorlatilag leállt, Magyarország külföldi megítélés szerint a 3. legkockázatosabb gazdaság (bár nem mondta, valószínűleg a térségünkben gondolta).

Kattintson a képre a galériáért! Fotó: Stiller Ákos

Tapasztalat és erő

Ezt követően a szónok derűsebb hangra váltott. A magyar gazdaságnak számos olyan adottsága van, ami optimizmusra ad okot: a gazdag vízkészlet, a jó termőföld, az ország kedvező helyzete Európa közepén, A magyar vállalkozók rátermettsége, kezdeményezőkészsége, az emberek találékonysága lehet az a felhajtóerő, ami kiránthatja az országot a jelenlegi súlyos helyzetből. Precedens értékű példának hozta fel a II. világháborút követő gyors újjáépítést. 

Mi lehet az új kormány feladata ebben a helyzetben? Orbán kategorikusan elutasította, hogy folytatódjanak szakpolitikai viták, hiszen világosan kirajzolódott, mit kell csinálni. Új irány kell, az eddigi politikának befellegzett. Le kell számolni az illúziókkal, a piac korlátlanul nem működik, az állam beavatkozására szükség van, erkölcsi alapok nélkül a dolgok nem működnek. Erős kormányra van szükség, amely képes a bizalom helyreállítására, az erőforrások aktivizálására, a bevált programok – így a Széchenyi kártya - kibővítésére. Konkrétumokat is említett a Fidesz elnöke: az új kormány közzéteszi a valós gazdasági adatokat, intézkedik az építőipar feltámasztása végett, egyszerű és teljesíthető feltételeket teremt a vállalkozások számára, helyreállitja a fizetési fegyelmet a fizetési határidő drasztikus csökkentésével (a jelenlegi 90-120 napról 8-30 napra). Továbbá intézkedéseket hoz a magyar termőföld, a vízkészlet, a magyar termelők és fogyasztók védelmére. Végső soron a cél az, hogy magyar lábon álljon a gazdaság, ami persze nem zárja ki a külföldi tőkeberuházások élénkítését, a nemzetközi kapcsolatok szorosra fűzését - tette hozzá az előadó. 

Fotó: Stiller Ákos

Végül Orbán szólt arról, hogy a politikának és gazdaságnak össze kell fogni a közös értékek mentén, ez pedig a munka, illetve a foglalkoztatás: egy kormány sikerének mérőszáma a foglalkoztatottság aránya. Mindez a munkahelyteremtő politikát helyezi a kormány aktivitásának középpontjába. „Most nem okoskodásra, hanem tettekre van szükség: tapasztalatra és erőre” - hangsúlyozta Orbán, és javasolta Parragh Lászlónak: a Fidesz választási győzelme esetén a kormányprogram gazdaságpolitikai fejezetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen készítsék el.