Az idei kisebbségi önkormányzati választásokon minden eddiginél több jelölt indul olyan helyeken is, ahol etnikumok jelenlétéről eddig senki nem hallott. Az újdonsült nemzetiségiek a hagyományos kisebbségek színeiben indulnak, pedig alakíthatnának akár újat is.

Az Origo portál híradása szerint több, az országos politikából kiszorult politikus a választásokon kisebbségi képviselőként próbál mandátumhoz és ezzel a helyi ügyek intézésében befolyáshoz (és némi állami támogatáshoz) jutni. A magyar jog az önbevalláson kívül semmilyen kritériumot nem ismer annak eldöntésére, hogy valaki egy adott kisebbséghez tartozik-e. Az etnikumok egyes - kisebbségi anyanyelvű, a kisebbség kultúráját magukénak valló és azt régóta ápoló - képviselői most tiltakoznak az olyan új jövevények ellen, mint például a korábban befolyásos kisgazda politikus Lányi Zsolt, aki örmény nagymamájára hivatkozva kíván a jövő hétvégi választáson kisebbségi képviselővé válni.
Valóban méltánytalannak tűnik nyolc évvel a kisebbségi önkorányzatok bevezetése után egyszer csak felfedezni magunkban a kisebbségi gyökereket, és erre hivatkozva megpróbálni kitúrni hivatalukból a közösségükért a kezdetektől dolgozó, aktív kisebbségieket. Sokkal kevesebb súrlódással járna, ha ezek az emberek olyan identitást fedeznének fel magukban, amelynek egyelőre nem ismertek Magyarországon autentikus képviselői. Egy új kisebbség elismertetése ugyanis nem olyan bonyolult dolog, mint amilyennek gondolnánk.
A hatályos törvények szerint a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiség mellett elismertethető bármely más nemzeti kisebbség is, amely a mai Magyarország területén legalább száz éve honos (a kínaiaknak még várniuk kell), tagjai olyan magyar állampolgárok, akik saját nyelvvel és kultúrával rendelkeznek, de a lakosságon belül kisebbségben vannak (a "magyar kisebbség" - szélsőjobbról időről időre szorgalmazott - bejegyzése tehát kizárt), és olyan összetartozástudatról tesznek bizonyságot, amely közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy egy új államalkotó tényező létrehozásáról legalább ezer fő népi kezdeményezésének hatására az Országgyűlés dönt. De vajon milyen indokkal utasíthatná vissza bármely nemzetiség bejegyzését az a magyar törvényhozás, amely évek óta tétlenül figyeli, hogy az általa létrehozott kirakat-intézményrendszer olyan visszaélések eszközévé válik, amelyek leleplezése hatályos törvényeink szerint fogalmilag kizárt?

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!