Noha a Törökországba tartó NATO-szállítmányok magyarországi átvonulása kapcsán kormányzati oldalról többször azzal vádoltak meg fideszes politikusokat, hogy az engedély megszavazásának halogatásával "pártérdekeik fölé helyezték a szövetségesi érdekeket", ugyane kísértéssel a kormány politikusainak is meg kellett birkózniuk. Mint az alábbi néhány példa mutatja, ez nem minden alkalommal sikerült.

A beterjesztett javaslat (a NATO-csapatok hazánkon történő áthaladását jóváhagyó határozat tervezete) elsöprő többséggel való támogatása a kormány győzelmeként értékelhető - nyilatkozta hétfőn este Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azt követően, hogy előző mondatában kijelentette: az egy hétig tartó procedúra és annak végeredménye jól mutatja, hogy a nagyobbik ellenzéki párt csak obstruálni kívánt, hogy belpolitikai tőkét kovácsoljon magának.
Juhász elszólása jól mutatja, hogy a kormánynak sem volt mindegy, miként kapják meg a NATO-alakulatok a Magyarországon történő áthaladáshoz szükséges engedélyt. Noha a kormány a jogi szakértők szerint az akkori helyzet alapján jogosan ruházta át a törökországi NATO-szállítmány Magyarországon történő áthaladása ügyében a döntést a parlamentre, kormánykörökben minden bizonnyal nem sajnálkoztak amiatt, hogy az Alkotmány erről szóló bekezdése általánosan, és ebből kifolyólag szabadon értelmezhetően rendelkezik a kérdésről. Egy olyan döntést, amelyet az egyébként többnyire háborúellenes lakosság nagy része fenntartásokkal kezel, elfogadni nem hálás feladat; az ilyet jobb megosztani az ellenzékkel – gondolhatták a kormánypárti politikusok.
Ez ügyben segített nekik az Alkotmány, mely előírja: a külföldi fegyveres erők Magyarországról történő alkalmazását csak a parlament hagyhatja jóvá. A külügyminiszter értelmezése szerint "magyarországi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazás az is, ha ezek az eszközök elmennek Törökországba, és ha Törökországot támadás éri, akkor ezek a rakétaelhárító rendszerek visszalőnek". Jogi szakértők szerint a döntés parlamentre történő átruházásának pillanatában még nem lehetett tudni, a fegyvereket mire fogják felhasználni Törökországban, így a kormány helyesen döntött akkor, mikor a kérés elbírálását a parlamentre bízta. Időközben azonban, még az első négypárti egyeztetés előtt, Brüsszelben megszületett a NATO védelmi bizottságának határozata, mely egyértelművé tette: a törökök megsegítése védelmi jellegű. E döntés ismeretében már akár a kormány is határozhatott volna az átengedésről, ők azonban nem siettek a döntés felelősségét felvállalni, inkább hagyták, hadd szavazzon az addig harciasan háborúellenes ellenzék.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!