Erőtlen javaslatok - marad a hálapénz

A megkérdezettek 90 százaléka elítéli, illetve jogellenesnek tartja a hálapénzt – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A kilátásba helyezett intézkedéseket az Orvosi Kamara elégtelennek tartja. Mindenesetre a beteg és orvos számára megalázó gyakorlat a jelek szerint marad.

Az egészségügyi tárca megbízásából a Tárki Rt. által végzett telefonos, reprezentatív felmérésben ötszáz fő megkérdezésével vizsgálták, hogyan vélekedik a magyar társadalom a már-már tarifaszerűen elvárt hálapénzről. A válaszadók 45 százaléka nemcsak elítéli, hanem jogellenesnek tartja, míg 43 százaléka csupán helytelennek tartja a mostani helyzetet. Elenyésző az a négy százalék, akik szerint helyes dolog, ha az orvos előre megszabja, mekkora összeget vár el betegétől.

A megkérdezettek 47 százaléka az orvosi kamara etikai bizottságára bízná, hogy mi legyen a hálapénzt kiprovokáló orvosokkal, 27 százalékuk csak figyelmeztetné őket. A hálapénzt utólag elfogadó orvosok esetében más a helyzet, legalábbis a megkérdezettek szerint. Ebben az esetben 63 százalék mondta, hogy semmit nem kell tenni ez ellen, és 37 százalék helyesnek tartja, hogy az orvos elfogadja a felajánlott pénzt betegeitől. A megkérdezettek egynegyede azokat az orvosokat is figyelmeztetné, akik utólag fogadnak el pénzt, kilenc százalék pedig etikai bizottság elé állítaná ezeket az orvosokat.

A közvélemény-kutatók rákérdeztek arra is, szükség van-e a magyar egészségügyben a paraszolvenciára. A válaszadók több mint fele, 52,5 százaléka gondolja azt, hogy „azért van szükség a paraszolvenciára, mert a betegek attól tartanak, ha nem adnak hálapénzt, akkor nem részesítik őket megfelelő színvonalú ellátásban.” A vélemény nyilvánítók egynegyede szerint azonban a beteg azért ad pénzt, mert valóban a háláját szeretné kifejezni.

A felmérésben résztvevők jelentős többsége, 76 százaléka támogatja az egészségügyi tárca törekvését, hogy etikai szabályokkal terelje mederbe a paraszolvencia-ügyet. 62 százalékuk támogatja az érintett orvosok körében végzendő lehetséges adóellenőrzést.

A kutatásban megvizsgálták: adott-e valaha a kérdezett hálapénzt, s az egészségügy melyik szintjén fordult ez elő. Az eredmény: 86 százalék érezte eddig úgy, hogy meg kell „hálálnia” azt, amit orvosa tett érte. Ebből 27 százaléka háziorvosánál rótta le ezen „kötelességét”, legtöbben viszont - 59 százalék - kórházi orvosuknak juttattak pénzt.

Kökény Mihály a hálapénz visszaszorításának lehetséges módjait egy hat pontban megfogalmazott, Program a hálapénz visszaszorítására címet viselő kiadványban rögzítette. A meglehetősen elnagyolt, inkább kívánságlistának tűnő pontok többek között javasolják, hogy „egyértelműen rögzítsék” a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások körét, felhívják az orvosi kamarát, gondolja újra a hálapénzzel kapcsolatos etikai álláspontot, felvetik jelképes számla átadását a betegnek a kórházból való távozáskor - ez tartalmazza kezelése költségeit -, szorgalmazzák a betegeket tájékoztató, internetes-telefonos infromációs rendszer elindítását, Dr Info néven. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a hvg.hu megkeresésére úgy reagált, hogy „a hatpontos program csak annyiban kapcsolódik a hálapénz visszaszorításához, hogy az a címe”. A minisztérium hálapénzre vonatkozó javaslatát látszatintézkedések csokrának tekinti, ehelyett inkább a társadalmi tudatot kellene megváltoztatni – hangsúlyozta Éger. A hálapénz visszaszorítására egyetlen mód létezik, mégpedig az egészségügyi bérek rendezése - mutatott rá a kamara elnöke.