Csűrhetjük-csavarhatjuk, de mindkét népszavazási kezdeményezés vereséget szenvedett vasárnap. Közjogi értelemben a parlament semmire sem kötelezhető. Más a helyzet azonban a politikai következményekkel.

Az eredménytől másnapos politikusok éppen csak éledeznek kótyagosságukból. Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki maga is az igen melletti szavazásra buzdított, most négypárti megoldásokat sürget a kedvezményes honosítás ügyében. A pártok halovány jelét mutatják annak, hajlandók lesznek tárgyalóasztalhoz ülni. Az eredmény – persze ha lesz egyáltalán – aligha lesz az, amit a Magyarok Világszövetsége akart, a Fidesz–MPSZ támogatott és a határon túli magyarok pedig darabidőre el is hittek nekik.

A népszavazás egyebek mellett azt üzente, hogy demagógiára, jelen esetben nacionalista demagógiára a leghatékonyabban demagógiával, elsősorban szociális demagógiával lehet válaszolni. Nem volt véletlen, hogy az ország legszegényebb megyéiben (Szabolcsban, Borsodban, Békésben, Nógrádban) nem csak a nem szavazók, hanem a nemmel szavazók aránya is a legmagasabb volt. Az persze jó, hogy a „nemzeti öncélúság” hívei látványos leckét kaptak vasárnap, de nagyon nem jó, hogy az embereket elsősorban a kenyérféltés késztette a minden várakozást felülmúló mennyiségű nem szavazat leadására. És természetesen rendkívül rossz, ami a határokon túli magyarokkal szemben történt: a megtévesztettek keserűségét az állampolgársági törvény méltányos módosítása vagy a határátkelés megkönnyítése a kárpátaljai és vajdasági magyaroknak még sokáig nem fogja megédesíteni.

Illúzió, pontosabban kalandorság volt az emberektől azt várni, hogy egységesen mondjanak igent a rosszul feltett kérdésre. Lehet sorscsapásként interpretálni a „megosztottságot”, vagy pőre érdektagoltságra egyszerűsíteni a szavazás nyomán kialakult helyzetet, de nem véletlen, hogy miközben a generációk kultikus dalnoka, Cseh Tamás, aki maga is az igen mellett kampányolt, – mondván: „Nemzetem mindenkit befogadott az évszázadok során. A történelem viharában sodródó svábokat, jászokat, zsidókat, kunokat, görögöket, örményeket. Hogy történhetne meg, hogy saját fajtánknak nemet mondjunk!” –, addig egy erdélyi építési vállalkozó – szintén Cseh Tamás – földhözragadtabb módon érvelt a nem mellett. Ő azt nyilatkozta a londoni The Times-nak, hogy ellenzi az ügyet, mert aki Magyarországra akart költözni, már megtette, aki meg nem akar, az ezután is otthon marad. Cseh szerint a kettős állampolgárságból azok fognak hasznot húzni, akik nem akarnak dolgozni, hanem csak a munkanélküli segélyért állnak sorban.

Találat (Oldaltörés)

Mindkét érvelés félrevezető. Az első, mert a magyar közösségeknek szerencsére nem kell tartaniuk a besenyőktől, tatároktól, de még a románoktól sem, nincs ok a szülőföldről való menekülésre. Ha pedig lenne, Magyarországnak így is, úgy is be kellene fogadni a menekülőket (természetesen tekintet nélkül azok nemzetiségére), mint ahogy tette ezt hazánk a délszláv háborúk idején. Míg a második, a praktikus (gazdasági-szociális) érvelés sem állja meg a helyét, mert demokráciákban az állam felelőssége egyetemesen érvényesül állampolgárai iránt, nem számít, hogy az illető többszörös rablógyilkos vagy Nobel-díjas, és az sem, hogy dolgos vagy mihaszna.

Jó lenne, ha most az érvénytelen referendum után már az állampolgárság valódi tartalma is szóba kerülne, ha nem csak a hajuknál fogva előráncigált érvekkel (elnyomorodás versus új lelki Trianon) etetnék az állampolgárokat és a külhoni magyarokat. Határokon átívelő, legkevesebb százezreket kollektívumként érintő állampolgárság megadási akció civilizált országokban nem szokás. Nem csak az állampolgárság méltóságának fenntartása miatt, hanem mert nemzetközi bonyodalmakhoz vezet, ha az egyik állam egyoldalú lépéssel – érezze bármennyire méltányosnak – kiterjeszti joghatóságát a szomszéd ország állampolgárainak széles tömegei felé. Állampolgárságot szerezni alapesetben születéssel lehet, újat (másodikat) pedig házasodással vagy az új állam területén való tartós ottlakással, letelepedéssel.

Bár a magyar találékony fajta, és kitalálta korábban már a király nélküli királyságot is, de az abszurdok maradjanak csak naftalinban, újító kedvünket pedig használjuk inkább valami hasznosra. Például arra, hogy az állampolgársági törvényben már most meglévő kedvezmények a gyakorlatban is érvényesüljenek, vagy arra, hogy diplomáciánkat bevetve az unióval elfogadtassuk, a kárpátaljai és vajdasági magyarok gond nélkül átléphessék a határt.

.i Z.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Megmerevedtek az álláspontok

Abban egyetértenek a politikusok, hogy a határon túli magyarság helyzetének megoldása érdekében "higgadt párbeszédet kell folytatni és tárgyalásokat kell kezdeni".

MTI Itthon

Gyurcsány könnyítené a honosítást

A határon túli magyarok honosítási eljárását egyszerűsítő jogszabály-módosítás kidolgozásával bízta meg az igazságügy-minisztert a kormányfő. A miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az állami tulajdonú egészségügyi intézmények jövőjét érintő elképzeléseit.

Itthon

Állampolgárrá lenni nem kell félnetek

A tíz új tagállam májusi csatlakozása előtt az Európai Unió egyetlen tagállamában sem volt gyakorlat a tömeges, kollektív és a törvény erejénél fogva biztosított állampolgárság, azt megszerezni csak az egyedi körülmények mérlegelésén alapuló, individuális eljárás során lehetett, amelynek előfeltétele az adott ország területén való hosszabb-rövidebb tartózkodás.