Alföldi Róbert színészi-rendezői munkásságát nyilván lehetne méltatni, mint ahogyan műsorvezetői teljesítményén is élcelődni, a kiválasztottak közé azonban annak okán került, hogy sikerrel vett elégtételt egy állításait bizonyítani nem képes bulvárlap rágalmazásaiért. Alföldinek júliusban a Fővárosi Bíróság a Villám című magazin elleni perben hatmillió forintos kártérítést ítélt meg, ami azt is jelentheti, hogy sötét fellegek gyülekeznek a pletykalapok kiadói felett. A lap fellebbezett, a rendező pedig már előre jelezte: a jogerősen is megítélt kártérítést jótékony célra ajánlja fel.

Aján Tamás egykoron még Buda elvtárs hivatalában ismerte meg a sportvezetés csínját-bínját, hogy aztán egészen az idei évig töretlenül emelkedjék karrierje. Az sem tette számára kedvessé 2004-et, hogy a magyar súlyemelés hírét nem öregbítették a doppingvétő Kecskés, Kovács és Gyurkovics olimpikonok. De az igazi feketeleves számára december elején következett, amikor a Dolovai Tamás vezette Magyar Súlyemelő-szövetség nem támogatta újbóli jelölését a Súlyemelők Nemzetközi Szövetsége elnöki tisztségére. Aján állítja, nem szükséges a hazai támogatás, ám a presztízsvesztés már tény: a fennállásának 100 évét ünneplő IWF élére eddig még nem került olyan vezető, aki nem élvezte volna hazája szövetségének bizalmát.

Antal Nimród nevét egy éve még csak reklámfilmes berkekben ismerték. Az 56-os emigránsok gyermekeként született fiatal rendező Kontroll című filmjének idei menetelése azonban nem csak Budapesten (Magyar Filmszemle – a legjobb elsőfilmes rendezés díja) tette őt ismertté, de Chicagóban (Arany Hugo-díj), Varsóban (közönségdíj), Cannes-ban (ifjúsági díj), Aubagne-ban (legjobb forgatókönyv és zene) is. A Kontrollt az Európai Filmdíjra is jelölték, s bár a berlini díjat nem ő vitte el, a jövő évi Oscar-gálán még elhozhatja a „legjobb idegen nyelvű film” kategóriának első díját.

Annus Adrián kalapácsvetőt tavaly az év magyar férfi sportolójának választották. Karrierje jó ideje párhozamosan futott klub- és a külföldi versenyeken gyakran hálótársával, Fazekas Róbert diszkoszvetővel. Egyszerre nyertek Európa-bajnoki aranyat, világbajnoki ezüstöt, egyszerre dobták a legnagyobbat az athéni olimpia kalapács- és diszkoszvető számában. Hogy aztán egyszerre fosszák meg őket az olimpiai aranytól. Annus vizeletében a versenyt követően nem találtak tiltott szert, de kibújt az utólagos doppingkontroll alól. Bár a hazai szövetség nem marasztalta el, hosszas huzavona után vissza kellett adnia aranyérmét. Tisztelői Fazekassal egyetemben pótaranyérem átadásával akarják kárpótolni őt, az akció neve: „Aranyigazság”.

Bor Zsolt, a Szegedi Egyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszékének 55 esztendős alapítója és az MTA-SZTE Lézerfizikai kutatócsoportjának vezetője lett a kétévente kiosztott, 50 ezer dollárral járó tudományos kitüntetés, a Bolyai-díj idei kitüntetettje. Bor Zsolt már harminc éve foglalkozik a lézerekkel, éveket töltött Németország és az Egyesült Államok rangos egyetemein vendégprofesszorként, jelenleg pedig a refraktív (világos, ugye?) szemsebészet és a szuperlátás céljait szolgáló lézerek fejlesztésén dolgozik, az elnyert pénzből pedig 22 éves gépkocsiját kívánja lecserélni.

Demszky Gábor főpolgármester az idei évben már csak a nyugodt brüsszeli átnyergelésre készült, így meglepődve tapasztalhatta, hogy takaros horvátországi nyaralója a Blikk címlapján irritálóan nagynak tűnik, valamint hogy az Adriára fuvarozó sofőr és az önkormányzati vállalattól piaci ár alatt bérelt terepjáró tetszési indexe jelentősen csökkenti népszerűségét. Aztán jött még az összeférhetetlenség, a fura főispáni csere és lánya lakásigénylése. Nem csoda, ha november vége óta túlkompenzál. Erről Atkári János tudna beszélni. Igaz is, már beszélt róla.

Gyurcsány Ferenc augusztus közepén még joggal érezhette, ő lehet az év legnagyobb politikai bukója. Aztán változott a képlet, a mások által indított puccsot kihasználva egykori mentora helyére, a kormányfői bársonyszékbe ült, és ma már pártja és a baloldal is benne látja a sikeres szereplés zálogát. Hadari beszéde, olykor infantilis viselkedése és jól láthatóan kimódolt szereplései ellenére decemberben már a mezei választók közül is többen gondolták, hogy alkalmasabb miniszterelnöknek, mint legfőbb ellenlábasa, Orbán Viktor. A népszavazási kampány utolsó tíz napjában, a Vatikánban vállalt szereplése, illetve az ügynöktörvény liberalizása érdekében tett kijelentései pedig azt sejtetik, nem hallgat mindig a PR-tanácsadóira. Vagy éppen nagyon is.

Döbrentei Kornél a Tilos Rádió előtt tartott „zászlóégetős” tüntetésen elmondott, sokak szerint alig kódoltan antiszemita beszédéről vált a nagyközönség előtt is ismertté. A költőtől az Írószövetség nem volt hajlandó elhatárolódni, így abból csapatostul váltak ki azok, akik a magyar irodalomban számítanak. Amennyire jól eshetett a költőnek a szövetség ilyetén kiállása, annyira meglephette, hogy őszre már kihátráltak mögüle, s nem választották be újra a választmányba. Az sem eshetett jól neki, amikor időközben ún. alternatív Kossuth-díjjal gazdagodott Döbrenteit a British Airways londoni járatának pilótája egyszerűen leszállította az indulásra váró repülőgépről. Pedig – állítása szerint – csak kölyökpezsgőt ivott.