Középiskolák rangsora 2004-ben

A középiskolák tavalyi felvételi eredményességi rangsorát a fővárosi Fazekas, a zalaegerszegi Zrínyi, a szegedi Radnóti, a debreceni Kossuth gyakorló és a nyíregyházi Krúdy gimnázium vezeti - derül ki az Országos Közoktatási Intézet friss összesítéséből. A hozott hátrányok ledolgozásában a budapesti Patrona Hungariae, a törökszentmiklósi Bercsényi, a debreceni Svetits, a mohácsi Kisfaludy és a tamási Béri-Balogh jeleskedett leginkább.

Részletes adatok

:: Középiskolák tanulóinak felsőoktatási felvételi arányai 1999-2004 :: Az iskolák szociokultúrális (bemeneti) és eredményességi (kimeneti) mutatói :: A középiskolák sorrendje a felsőoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak aránya alapján 2000-2004

A HVG csütörtökön utcára kerü-lő lapszámából kiderül, hogy sokkal köny-nyebb sikereket felmutatni egy olyan közép-iskolában, ahová a felvett diákok többsége kitűnő eredménnyel érkezik az általános iskolából, s ahol a tanulók viszonylag kie-gyensúlyozott családi háttérrel rendel-keznek, mint azokban a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, amelyek csak a „másodvonalból” meríthetik tanulóikat.

Erről a „törvényszerűségről” tanúskodnak az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által évről évre közzétett középiskolai rangsorok, s ezt látszik alátámasztani a tavalyi eredmények feldolgozása alapján készült legújabb – még nem publikált - összesítés is.

„A toplisták élén álló iskolák időnként egy-két hellyel feljebb lépnek vagy lejjebb csúsznak, de az élbolyban összességében alig változik valami, így szinte predesztinálják, hogy a nagyon jól tanuló gyerekek ezekbe jelentkezzenek” – mondta a HVG-nek Neuwirth Gábor, aki 15 éve dolgozik a különféle szempontok alapján készített középiskolai eredményességi mutatók összeállításán.

Abszolút sorrend természetesen nem létezik. Az eredményeket ugyanis jelentősen befolyásolja, mi a sorba rendezés alapja. Ha például az egyetemekre, főiskolákra felvettek arányát viszonyítják a jelentkezőkéhez, első lehet egy olyan iskola is, ahonnan csupán egyetlen diák felvételizett, de sikerrel vette az akadályt.

Tavaly a gimnáziumok mellé csupán egyetlen szakközépiskola tudott bekerülni abba a top 20-ba, amely aszerint rangsorolta az intézményeket, hogy a végzősök közül hányan nyertek felvételt valamely felsőoktatási intézménybe (tavaly a győri Jedlik Ányos Szakközépiskola diákjainak 92 százaléka tanult tovább). Ám a vizsgálódást az elmúlt öt évre kiterjesztve már azt lehet tapasztalni, hogy az 1999 és 2004 közötti összesített tabella első 20 helyén kizárólag a gimnáziumok állnak.

Nem feltétlenül az a legeredményesebb iskola, amelyik a legtöbb tanulmányi versenyt nyert diákot vagy a legtöbb továbbtanulót tudja felmutatni, hanem az, amelyik a legtöbbet tudja tenni a „hozott hátrányok” ledolgozása, kiegyenlítése, illetve a képességek kibontakoztatása terén. Ez utóbbiak – ahogy Neuwirth fogalmazott: az iskola által „hozzáadott érték” - mérésére az OKI kutatója a közelmúltban új módszert dolgozott ki.

Egy-egy középiskola „bemeneti oldalának” több összetevője – a szülők iskolai végzettsége, munkahelye-munkanélkülisége, illetve a diákok általános iskolában elért tanulmányi eredménye – alapján kialakult sorrendet vetette össze a „kimeneti oldal” eredményességi mutatóival. Azzal, hogy milyen átlagot értek el a központi felvételi írásbeli vizsgákon, hány százalékukat vették fel egyetemre-főiskolára, illetve milyen arányban és hány nyelvből szereztek államilag elismert nyelvvizsgát.

Az iskolák e szempontok szerint sorrendje arról tanúskodik, hogy az élgimnáziumok közül itt csak a budapesti piaristák értek el jegyzett eredményt. Ugyanakkor az egyházi fenntartású iskolákra igaznak látszik, hogy az átlagosnál eredményesebbek az esélyegyenlőség-teremtésben: a „hozzáadott érték”-lista húszas élbolyában szereplő gimnáziumok negyede (Patrona Hungariae, Svetits, Piarista, Sancta Maria, Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma) e fenntartói körből kerül ki, miközben a gimnáziumok közötti részesedésük országosan 15 százalék.

A hozzáadott érték alapján készült szakközépiskolai top 20-ba ugyanakkor kizárólag vidéki iskolák kerültek.