A rendszert eredetileg a távolabbról bejáró vidéki képviselők megsegítésére, azaz budapesti lakhatásuk támogatására találták ki, ám mára amolyan alanyi jogon járó mellékessé változott. A lap szerint számos olyan képviselő veszi fel a költségtérítést, aki Budapest közvetlen szomszédságában, az agglomerációban lakik, de vannak olyanok is, akik budapesti lakásukat inkább kiadják, s a költségtérítésből saját albérletet tartanak fenn.

Mindez az igencsak megengedőre sikeredett szabályozásnak köszönhető, amelynek értelmében a költségtérítés igénybe vételéhez a honatyáknak elég egy nyilatkozatot tenniük, amelyben közlik, hogy vidékiek. A nyilatkozat helytállóságát azonban már senki sem ellenőrzi.

A Magyar Hírlap által gyűjtött adatok szerint a 385 parlamenti képviselő közül 277-en élnek a kiegészítéssel. Tavaly a honatyák elszállásolása 329 millió forintjába került az adófizetőknek, idén pedig 349 millió forint lesz ez az összeg.

A lap számos konkrét példát is idéz. Az ex-miniszter, legutóbb a Fidesz képviselőcsoportjából a függetlenek közé átülő Boros Imre például XII. kerületi lakosként veszi fel a költségtérítést; indoklása szerint abból irodát bérel, azt ugyanis senki sem kéri rajta számon, hogy lakhatás céljára fordítja-e az összeget.

Az MSZP-s Filló Pál bevallása szerint egy 36 négyzetméteres garzont bérel az összegből, annak ellenére, hogy egy 70 négyzetméteres VII. kerületi lakás tulajdonosa. A Magyar Hírlap úgy tudja, lakásában albérlők laknak. A váci Imre Zsolt (Fidesz-MPSZ) pedig a lap szerint azért igényelte a költségtérítést, mert „el-eljár a haverokkal focizni, s ha az edzés után még beülnek valahová iszogatni, inkább kivesz egy szobát, semmint ittasan kocsiba üljön.”

A Magyar Hírlap cikke szerint kérdéseik nem arattak osztatlan sikert a politikusok körében: az MSZP-s Orosz Sándor például lerakta a telefont, amint meghallotta, miről lenne szó, az egykori közpénzügyi államtitkár, a Budaörsön lakó Keller László pedig közölte: a vagyonbevallásában szereplő adatokon túl nem hajlandó nyilatkozni.