Szita és Ladvánszky továbbra is az „ügynöklistán”

Kaposvár polgármestere ügyvédjén keresztül kérte, hogy vegyék le a Political Capital (PC) „ügynöklistájáról". Ladvánszky Károly, egykori miniszterhelyettes pedig az adatvédelmi biztoshoz fordult.

© Müller Judit

Szita Károly – jelenleg Kaposvár polgármestere - neve a PC „ügynöklistáján” az „önkéntes ügynökök” között szerepel. A politikai tanácsadó cég itt minden bizonnyal a „hazafias alapon” beszervezettekre gondol. A honlap helytelenül állítja, hogy Szita most is a Fidesz–MPSZ országyűlési képviselője volna. Erről a megbizatásáról már 2002. december 15-én lemondott.

Az ellenzéki politikus múlt héten ügyvédje útján kifogásolta, hogy egy igazságügyi szakértői vizsgálat igazolná „Krakus Péter” titkos megbízott (tmb) és Szita azonosságát. A Kollár Károly ügyvéd szignálta levél határozottan cáfolja a polgármester ügynökmúltját. Egyben tájékoztatását kér arról, hogy „a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) ügyfelemet érintően mely jogszabályi helyre hivatkozással, mikor és milyen hatósági állásfoglalást adott ki.” Egyben kéri annak átadását.

A PC nevében Ungváry Krisztián válaszolt. A neves történész szerint Szita Károly azért szerepel az ügynökök között, mert „az NBH által a Történeti Levéltár számára átadott iratokból, amelyek másolatai a sajtóban is megjelentek, ez egyértelműen következik. Amennyiben csak a beszervezési karton jelent volna meg, még vélelmezhetném, hogy tévedésről van szó, hiszen vannak ügynökök, akikről karton készült ugyan, de tevékenységet mégsem folytattak. Szita esetében azonban nemcsak a 6-os karton, hanem jelentései is fellelhetőek. Sőt tartótisztjének neve is közismert” – indokol Ungváry.

A szakértő elismeri, hogy az NBH hivatalos hatósági állásfoglalásáról nincs tudomásuk. Bár nem tartja valószínűnek, hogy a hivatal az általa kiadott iratok mellé „hatósági állásfoglalást mellékelt volna arról, hogy azok eredetiek. Ilyen állásfoglalást nem is kért tudomásom szerint senki” – fogalmaz a történész.

Szita Károly neve tehát mindaddig fennmarad a listán, amíg be nem bizonyosodik, hogy az őt kompromittáló iratok hamisítványok.

Egyelőre a lajstromban marad Ladvánszky Károlyé is, aki 1971-től belügyminiszter-helyettes és főcsoportfőnök, majd az ORFK vezetője volt, és 1989-ben vonult nyugállományba. Ő a Népszabadságnak azt állította, hogy csak közrendvédelemmel és közlekedési kérdésekkel foglalkozott. A PC szerint ennek ellenkezőjét bizonyítja az ötvenes években és ’56-ban vitt szerepe, és az a tény, hogy „a pártállami diktatúrában az erőszakszervezetek egymással összefonódva működtek”.