Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az állambiztonsági irattengerből az elmúlt évtizedben a kutatások nyomán számos azonosított s még több azonosítatlan fedőnév vált már ismertté. Az azonosítással kapcsolatos össznépi találgatás közepette azon is érdemes elmerengeni, miért pont az adott konspirációs névre kereszteltek egy-egy ügynököt, illetve célszemélyt.
|
|
Mindazonáltal ezek jobbára kivételek: az eddig ismertté vált konspiratív ügynöki nevek jelentős része meglehetős belügyéri fantáziátlanságról árulkodik. E nevekből - ügynöki jelentéseik alapján - jó néhány egyházi személyt is azonosított múlt évben megjelent, Állambiztonság című kötetében Kiszely Gábor, a Terror Háza tudományos igazgatója, aki szerint például az 1962-ben a második vatikáni zsinatra kiutazó, 13 fős delegációból tízen szolgáltak két urat. Például a Vigilia akkori főszerkesztője, Mihelics Vid is, aki az igen szürke „Molnár Béla” fedőnevet kapta. Az „ötlet” nyilván úgy született, hogy a vezetéknév első betűje azonos legyen, míg a Béla a második keresztneve volt a két világháború közötti szellemi ellenállás egyik meghatározó alakjának.
Ugyancsak nem nevezhető túl leleményesnek az az állítólag konspirációs hibának is számító megoldás, amikor például egy kamionsofőr a „Szállító”, egy újságíró a „Firkász”, egy költő pedig - alig hihető - a „Költő” nevet kapta. És persze akadtak más „kézenfekvő” megoldások is: Esterházy Mátyás fordító, újságíró - ügynök volta miatt immár kétszeres regényhős - az egykori családi birtokok helyére utaló „Csanádi” névvel gépelte jelentéseit arisztokratatársairól. Pokorni János - a volt Fidesz-elnök apja - a polgári nevével azonos kezdőbetűjű „Pákozdi János” néven írt ügynöki jelentéseket. Hajdú-Bihar megyei lakhelyére utal a magyar irodalom egyik magasan jegyzett alkotójának, Tar Sándornak néhány éve közismertté lett „Hajdu” ügynökneve. Aki furcsa „névazonosságok” áldozata is lett. Az 1956 utáni évtizedekben több mint ötven ügynök adott jelentést ugyanezen konspirációs névvel - állítja Markó György, mindenkit megnyugtatva, hogy „a hetvenes évektől, mikor is gépesítették a fedőnév-nyilvántartást, megritkultak az ilyesfajta zavaró ismétlések”.
Kinyomtatom
Elküldöm
