Péterfalvi az ügynöklisták publikálásáról

Az állami cél érdekében eljáróknak az eljárással összefüggő adata nyilvános, így az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködőké is, azonban elkerülendő, hogy visszaható hatályt adjanak ennek a szabálynak és az alkotmányos értékrend szempontjait alkalmazzák nem jogállami időszakra - közölte az adatvédelmi biztos.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján "a bemutatni kívánt szervezetek hivatásos személyi körébe tartozók neve, beosztása, illetve más - a cél eléréséhez szükséges - adata engedélyük, vagy hozzátartozóik engedélye nélkül közzétehető (volna)" - írja Péterfalvi Attila az interneten nyilvánosságra hozott közleményében az elmúlt rendszerben az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködők személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban.

Közli: azonban elkerülendő az, hogy "jogalkalmazóként visszaható hatályt adjunk e szabálynak és e tekintetben az alkotmányos értékrend szempontjait alkalmazzuk nem jogállami időszakra".

Péterfalvi Attila szerint ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az adatvédelmi törvényben meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.

Az adatvédelmi törvény előírja, hogy a tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha az érintett abba beleegyezett, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

"Amennyiben tehát a történeti tudományok szakmai szabályai szerint szükséges - adott esetben - egy állami szerv nevében eljáró, hatáskörét gyakorló személyek adatának közzététele, úgy azt a történész a fenti szabály alkalmazásával, a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértése nélkül is megteheti" - írja Péterfalvi Attila. Hozzáteszi: ugyancsak közzétehetők természetesen - a célhoz kötött adatkezelés szabályainak figyelembe vételével - a korábban jogszerűen nyilvánosságra hozott adatok, például korabeli újságok, kiadványok.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény alapján nem kell anonimizálni - és bárki nyilvánosságra hozhatja - azokat az adatokat, amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek, amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak, amelyek a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek, valamint amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult. A közszereplő fogalmát e törvény megfogalmazása szerint kell alkalmazni - írja. Hozzáteszi: nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a célhoz kötött adatkezelést.