szerző:
MTI

A közelmúltban "érthetetlenül váratlan és hirtelen" felbukkant ügynöklisták jó néhány adata hiteltelen, ráadásul az azokon szereplő személyek egy részének nevét a törvény értelmében nem is lett volna szabad nyilvánosságra hozni - áll az átvilágítóbírák közleményében. A bírák nem részletezik, pontosan miben találtak kifogást.

Az átvilágító bizottság az utóbbi hetekben a sajtóban megjelent ügynöklisták és az ügynöktörvény módosítás a kapcsán érezte szükségét, hogy közleményt adjon ki. "Tévedésbe ejtik a közvéleményt azok a nyilatkozók, akik folyamatosan az ún. ügynöktörvény módosításáról beszélnek és írnak. Jelenleg ugyanis nem az ún. ügynöktörvény módosításának vitája folyik, hanem egy másik, pro és kontra érvelés, mégpedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv. módosításáról." - áll a közleményben. 
 
Az átvilágítási törvény legutolsó módosítása, vagyis a 2004. évi CXXV. tv. szerint a Bizottság 2005. január 5-től új eljárást már nem folytathat le, csupán az ebben az időpontban folyamatban lévő eljárásokat fejezheti be, 2005. június 30-ig. Ezt követően pedig a Történeti Levéltárnak kell átadnia az ügyekben addig nála keletkezett, illetőleg kezelt iratokat. A fentieket elsősorban azoknak a figyelmébe ajánlják, akik - nem kevesen a mostani "listák" megjelenése után - kérték az átvilágításukat a Bizottságtól.
 
"Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az egymásra licitáló "listák" kampányszerű, 15 év utáni érthetetlenül váratlan és hirtelen felbukkanása csaknem semmissé teszik az eddigi munkánk társadalmi elfogadását." - áll a közleményben. Magunk a törvény betűje és szelleme szerint, a munkánk természetéből adódóan minden feltűnést kerülve, tisztességes eljárásban hoztuk meg határozatainkat. Lehetővé tettük az érintett védekezését, meghallgattuk a tartótiszteket, az egyéb tanúkat, felhasználtunk minden további lehetséges bizonyítási eszközt. A törvény rendje szerint biztosított volt a jogorvoslat lehetősége, és végül a jogszabályban biztosított "tisztes visszavonulás" lehetősége is adott volt az érintettek számára, amennyiben az eljárás végén akként határoztak - írják az átvilágítóbírák.

Számtalan tapasztalat gyűlt össze a bizottságok munkája során, azonban úgy tűnik, minderre nincs érdeklődés a döntéshozók részéről. Az eljárásaink során a törvényes keretek között, mindig törekedtünk az általános törvényszerűségek feltárására  is, olyanokra, amelyek túlmutattak a konkrét eseteken -áll a közleményben, amely így folytatódik: "Különös megütközéssel tapasztaljuk, hogy olyan személyek neve is megjelent a különböző "listákon", akiket eljárásunk eredményeként felmentettünk. Emellett azok közül is többek neve feltűnt, akik, bár érintettnek minősültek, de éltek a törvényben biztosított lehetőséggel, és átvilágításukat követően távoztak a közéletből. A jelenleg hatályos törvény és a készülő tervezet egyaránt "védi" ezeket a személyeket, a "listák" közzétevőit mindez azonban nem zavarja. Részben ennek tudható be, hogy a "listák" megjelenése után sok támadás érte közvetve a Bizottságot, mivelhogy a listákon lévő, ügynökként megjelenő személyeket "nem találta meg", tehát rosszul dolgozott."

A bizottság fontosnak tartja megjegyezni, hogy a fent részletezett okokon túlmenően ennek az is oka, hogy a Bizottságok csupán a közszereplőket, és azok III/III.-as múltját vizsgálhatták. A III.-as Főcsoportfőnökségnek azonban ismeretesen nem csupán ez az egyetlen osztálya működött, a többi osztály azonban nem tartozott az átvilágítási törvény hatálya alá.

A bírák felhívják a figyelmet arra is, hogy az átvilágítási törvény szerint szigorúan meghatározott azon személyek köre, akiket átvilágíthattak, azonban a "listák" ennél többről szólnak, és - okkal vagy ok nélkül - olyan személyek nevét is tartalmazzák, akik a hatályos törvény szerint nem tartoztak az átvilágítandók körébe.  A közzétett "listák" jó néhány adata - bizonyítási eljárásaik szerint - teljességgel hiteltelen - írja a bizottság, nem részletezve, pontosan mely listákra is gondol. Álláspontjuk szerint az egész problémakör jogállami módon megoldásához az eddigi tapasztalatokat, eljárási rendet, alapvetően a tisztességes eljáráshoz való jogot figyelembe véve kell eljutni. Ez lehet, hogy nem látványos, és nem elégíti ki a közvélemény és a média felfokozott érdeklődését, azonban védi a személyiségi jogokat, és összhangban áll a hatályos törvényekkel, mindenekelőtt  a Magyar Köztársaság Alkotmányával - úgy, ahogyan az európai demokráciákban szokás.

  

Itthon

A KGB, a Stasi és a Securitate hálózatépítése Magyarországon

A külföldi kémszervezetek érdeklődése 1988 eleje óta fokozódott Magyarország iránt, Moszkva, Berlin és Bukarest akkoriban már nem hitt a magyar politikai, belügyi vezetéstől kapott hivatalos tájékoztatásoknak, és mindhárom hírszerző szervezet erőltetett ütemű hálózatépítésbe kezdett Magyarországon.

Dezső András (hvg.hu) Világ

A Magyar Népköztársaság nyugaton lebukott kémei

Levette a kezét a magyar katonai hírszerzés azokról az ex-ügynökökről, akiknek többségét a pártállam idején részben zsarolással bírtak rá, hogy külföldön kémkedjenek, ám később lebuktak és többségük börtönbe került. Egyiküket utoljára 2004-ben vették őrizetbe és ítélték el Németországban.

hvg.hu Itthon

A III/III. központi állománya: nevek, beosztások, rendfokozatok

Kik szervezték be a hálózati személyeket? Kik működtették az állambiztonság rendszerét? A hvg.hu most azoknak az állambiztonsági tiszteknek és főtiszteknek a nevét sorolja fel, akik 1989-ben a BM III/III. Csoportfőnökség központi állományának tagjai voltak és a megyei osztályokat vezették.

MTI Itthon

Az ügynöktörvényről tárgyal ma az Országgyűlés

Miközben az adatvédelmi biztos nyilvánosan bezúzott egy állítólagos ügynöklistát, a világhálón pedig nap mint nap újabb és újabb listák jelentek meg az elmúlt héten, az Országgyűlés ma folytatja az ügynöktörvény vitáját.

hvg.hu Itthon

Kommunisták az ügynökhálózaton kívül és belül

Máig tartja magát az a legenda, hogy az egykori állampárt tagjait és funkcijait nem szervezte be az állambiztonság ügynöknek vagy informátornak. Valójában azonban a párttagok sem éltek rezervátumban. A hvg.hu által közölt lista ezt példázza, illetve azt bizonyítja, hogy a Szakértő ’90 által feltett ügynöklistáról „érdemtelenül” maradtak le az MSZMP-tagok.

MTI Itthon

Arat az újabb "ügynöklista"

Egy 219 nevet tartalmazó, állítólag a rendszerváltás idején készült "ügynöklista" jelent meg szombaton egy ingyenes internetes tárhelyen.

hvg.hu Itthon

Állambiztonsági értelmező szótár

Mostanában újra forgalomba kerültek olyan szavak, mint az ügynök, titkos megbízott vagy társadalmi kapcsolat. Róluk nagyjából tudjuk, mit "jelentettek". De mi volt a legenda, a bátorság vagy az elaltatás jelentése az állambiztonsági szakzsargonban? Kit neveztek rezidensnek vagy személyi postaládának? Képekkel illusztrált összeállításunk nem csak a rétegnyelv, hanem az állampárti félmúlt iránt érdeklődőknek is csemege lehet.

Itthon

Leleplező-interjú a III/III egykori főnökével

A kérészéletű Leleplező–Könyvújság 2000/1. számában közölték Tőke Péter főszerkesztő és Bodzabán István főszerkesztő-helyettes interjúját Horváth Józseffel, a III/III főcsoportfőnökség egykori vezetőjével. Ebből közlünk részleteket, amelyek különösen érdekesek az újabb ügynöklista múlt vasárnapi közreadása fényében.

hvg.hu Itthon

Állambiztonsági iratjegyzék az interneten

A napokban került fel az internetre a Belügyminisztériumi Iratfeltáró Bizottságának 1995-ös jelentése. A Nyilvánosság Klub honlapján megtalálható dokumentumból kiderül, hogy milyen iratokat őriztek a minisztériumi irattárban a BM III. Főcsoportfőnökség és a III/III. Csoportfőnökség tevékenységéről.

hvg.hu Itthon

Feljelentették a Political Capitalt

Kozenkai Jenő, az egykori III/II. Csoportfőnökség operatív tisztje BRFK-nál feljelentét tett személyes adatokkal való visszaélés miatt. Az Aerocaritas Alapítvány elnöke szerint felmerül, hogy PC vezetői és munkatársai hazaárulást követtek el és együttműködnek ellenséges titkosszolgálatokkal.