Állambiztonsági iratjegyzék az interneten

A napokban került fel az internetre a Belügyminisztériumi Iratfeltáró Bizottságának 1995-ös jelentése. A Nyilvánosság Klub honlapján megtalálható dokumentumból kiderül, hogy milyen iratokat őriztek a minisztériumi irattárban a BM III. Főcsoportfőnökség és a III/III. Csoportfőnökség tevékenységéről.

A Belügyminisztériumi Iratfeltáró Bizottságot (BIB) Kuncze Gábor akkori belügyminiszter hívta életre egy 1995. március 1-i utasításával. A grémiumba a Magyar Országos Levéltár, az MKM Levéltári Tanácsa, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Jelenkorkutató Bizottsága, Az 1956-os Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete, Budapest Főváros Önkormányzata és a Nyilvánosság Klub delegált egy-egy tagot.

A Bizottság tagjai: Bikki István, G. Vass István, Hajdú Tibor, Hegedűs B. András, Kenedi János, Markó György, Rainer M. János, Tyekvicska Árpád, Varga László (elnök). A BM képviseletében Baczoni Gábor, a BM Adatfeldolgozó Hivatal Történeti Irattárának vezetője látta el a BIB titkári feladatait. A biztottság 1995. június 30-án jelentésben összegezte tapasztalatait és javaslatait. Ez tekinthető meg mellékleteivel együtt a Nyilvánosság Klub honlapján.

A Központi Irattárban Bikki István, G. Vass István, Hegedűs B. András, Markó György, a Személyzeti és Munkaügyi Főosztályon G. Vass István és Tyekvicska Árpád, a Dokumentációs Osztályon Hajdú Tibor, Kenedi János, Rainer M. János, Tyekvicska Árpád és Varga László, a Történeti Irattárban Varga László végezte a feltárást.

A Központi Irattár hat raktárában mintegy 1700 folyóméter (fm) iratanyagot tároltak. A Személyzeti és Munkaügyi Főosztályon mintegy 250 fm iratot őriztek, amelyek túlnyomórészt az 1948 után keletkezett belügyi és rendőri személyzetre vonatkozó iratokat foglalták magukba. A Dokumentációs Osztály őrizte a jogutód nélkül megszüntetett Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály, a III. Főcsoportfőnökség titkárságának és III. csoportfőnökségének, Vizsgálati Osztályának stb. maradék-iratait, amelynek mind történelemtudományi szempontból, mind az információs önrendelkezési jogot érintő tartalma miatt rendkívüli a jelentősége. A Történeti Irattárban 700 irat-folyóméternyi anyagot találtak, leginkább megszűnt belügyi szervek iratai.

A Dokumentációs Osztály és a Történeti Irattár anyagának túlnyomó része már átkerült a Történeti Hivatalba, illetve annak jogutódjába, a 2003-ban felállt Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, más irategyüttesek pedig a Magyar Országos Levéltárba. A BIB javaslata alapján egyesítették BM Központi, illetve Történeti Irattárát, és jött létre az Irattári Osztály.

Varga László levéltáros, a BIB egykori elnöke szerint a BM saját hatáskörébe tartozó ügyekben minden javaslatukat elfogadta. De a legfontosabbat, hogy folytatni kellene tovább az iratfelmérést, a politikai továbbra is elszabotálja.
 
Varga borúlátóan ítéli meg a "ügynöktörvény" tervezetének parlamenti sorsát is. Elkeserítőnek tartja, hogy a hírek szerint az 1990 előtt keletkezett állambiztonsági iratok akár 40 százaléka is a "cégek" birtokában lehet. Persze az arányokat addig pontosan nem lehet tudni, míg az iratokat nem tárják fel - figyelmeztet a BIB egykori elnöke. Szerinte a parlamenti bizottságok által támogatott törvényváltozat alapján az iratok sorsáról döntő "civil" bizottság csak a titkosszolgálatok által leválogatott anyagokat láthatja majd. "A sorrendet fel kellene cserélni, előbb jöjjön az iratfeltárás, s aztán jöhetnek a szolgálatok" - véli Varga László.