szerző:
hvg.hu

Egyre többen bíznák szakértőre felmenőik felkutatását: a családfakutatással foglalkozó cégek szerint érzékelhetően nő a kereslet szolgáltatásaik iránt. Az utódoknak azonban elég mélyre kell nyúlniuk a zsebükben, ha az ősök nyomát e vállalkozások segítségével akarják megtalálni.

Hogyan indul a kutatás?
Részletekbe mennek
© sxc.hu

A családfakutatás az ügyfél által ismert adatok ellenőrzésével indul, majd ezek alapján lehet  az időben visszafelé „építkezni” – vázolták  elsődleges teendőiket a hvg.hu-nak családtörténeti kutatók.

Magyarországon a 19. század végétől vezetnek polgári anyakönyveket, a korábbi anyakönyveket pedig egyházaktól függően a 16. század végétől, illetve a 17. század elejétől kezdve kezdték nyilvántartani. Más-más településeken ezért különböző időpontig lehet visszanyúlni a rendelkezésre álló anyakönyvek alapján, ezért előre nem látható, hogy hány generációt sikerül felkutatni - az eredményre pedig nem lehet garanciát vállalni.

Akár több évszázaddal korábbra is sikerülhet viszont visszamenni az ősök történetében, ha nemesi családot találnak a felmenők között, hiszen ebben az esetben bővebb források is rendelkezésre állhatnak.
„Nagyon furcsa, bizsergető érzés, amikor az ember kezében tartja felmenői összes fontos iratát, dokumentumát, ráadásul rég elfeledett, cirkalmas betűkkel leírva” – számolt be egy ügyfél az egyik magyar családfakutató vállalkozásnak nemrégiben írt köszönőlevelében. Egyre több hasonló levelet hoz a postás: a professzionális családtörténeti kutatásokat végző cégek szerint ugyanis növekszik az érdeklődés szolgáltatásaik iránt, és itthon is nő a családfakutatás iránti fizetőképes kereslet.

Magyarországon jelenleg hozzávetőleg fél tucat családtörténeti kutatással foglalkozó cég működik – állították a piacot ismerő cégvezetők a hvg.hu-nak. A genealógia, azaz a származástan azonban sokkal több embernek ígér jó üzletet: sok tapasztalatlan magánszemély, illetve botcsinálta vállalkozó próbál megélni abból, hogy mások egykor élt rokonait kutatja fel.   

„Szakértelem nélkül nem igazán lehet családtörténettel foglalkozni” – mondta a hvg.hu-nak Zirci Orsolya, a Galut Családtörténeti Kutató és Szolgáltató Kft. vezetője. A cég főállású munkatársaival a történelmi Magyarország területén vállal genealógiai kutatásokat, amelyek során levéltárak, könyvtárak és temetők dokumentációs anyagaiból dolgozik. Zirci szerint a családfakutatásba vágó vállalkozók általában először saját családjuk történetét göngyölítik fel, és a minimális rutin megszerzése után kezdenek el mások családtörténetével foglalkozni.

„A gyakorlatlan szem még elolvasni sem tudja a gyakran csúnyán, latinul írt anyakönyveket, az egyéb buktatókról nem is szólva” – tette hozzá Bárdossy Péter, aki a magyarországi Bárdossy családok története mellett mások családfáinak elkészítését is vállalja. Szerinte gyakori viszont, hogy valakiből úgy válik „hivatásos” kutató, hogy barátainak, ismerőseinek gyárt kétes hitelességű családfákat.

A megrendelők jelentős része itthon élő magyar, bár a Galut ügyfeleinek 60 százaléka Zirci szerint az elszármazott magyarok, illetve az ők leszármazottai közül kerül ki. A cég legtöbb megrendelése az Egyesült Államokból és Izraelből érkezik, de sok ügyfél él Észak-  és Nyugat-Európában is. Bárdossy kutatott már hawaii ügyfélnek is, de kanadai, új-zélandi és ausztrál megrendelője is volt már.

Időigényes kutatás, borsos számla (Oldaltörés)

Kirándulást is szerveznek
© sxc.hu
A kutatásokat a legtöbb vállalkozás általában több hónapos határidővel vállalja el, ám a határidő – például külföldi utazások miatt – módosulhat is. Zirci szerint a kutatói munka hozzávetőleg 80 százalékát az anyakönyvek, és az összeírások vizsgálata teszi ki. E dokumentumok mellett a legtöbben gyászjelentéseket, személyi adattárakat, korabeli folyóiratokat, temetői nyilvántartásokat is használnak.

Mindenről másolat készül, amelyeket – akár CD-re írva – összerendeznek, és a családfatáblával, fotókkal, a fellelt nemesi címerek másolatával és a kutatói beszámolóval együtt átadnak a megrendelőnek. A teljes csomag a kutatás eredményességétől függően akár több száz oldalas is lehet. A tulajdonképpeni kutatás azonban sok mással is kiegészülhet: a Galut egy utazási irodával együttműködve például genealógiai túrákat is szervez az ősök egykori lakóhelyének feltérképezésére, az esetleg soha nem látott élő rokonokkal való találkozásokra, vagy temetőlátogatásokra.

A felmenők és a család történetének rekonstruálásához az ügyfeleknek gyakran mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: bár a legtöbb vállalkozás csak a konkrét igények ismeretében ad árajánlatot, egy átlagosnak mondható kutatás, amely kiterjed a lehető legtöbb egyenesági felmenő felkutatására 150-300 ezer forintba kerülhet. A családfakutatók legtöbbször fix díjért dolgoznak, de egy-egy bonyolultabb, speciális kutatásért sikerdíjat is kérhetnek – ez pedig akár több millióra is rúghat.    

Ki lehet az örököse?
© sxc.hu
Általában az eredménytől függ a díjazása annak a különleges kutatásnak is, amelyben nem a felmenőket, hanem a leszármazottakat keresik. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az utódok nélkül, vagy más okból ismert örökös nélkül elhunytak hagyatékának tulajdonosát csak családtörténeti kutatás segítségével találják meg.

Ezzel a területtel foglalkozik a Family Tree Kft., amely Budapest és Pécs mellett ma már az oroszországi Szentpéterváron és a romániai Gyergyószentmiklóson is működtet irodát. A közép-európai „multinak” is tekinthető cég több mint 30 kutatót, genealógust és internetspecialistát alkalmaz, és 17 országban vállalja, hogy azonosítja és felkeresi – az örökségről esetleg mit sem sejtő – utódot.

A Family Tree megbízásainak zömét észak-amerikai, nyugat-európai és ausztrál partnerirodáktól kapja, és szerepe nem fejeződik be az örökös megtalálásával. A cég gyűjti össze a dokumentumokat az akár két évig is tartó hagyatéki eljáráshoz is, és finanszírozza a szükséges ügyvédi szolgáltatásokat is. Cserébe a vállalkozás az örökség bizonyos százalékát kéri el honoráriumként.

MTI Tech

Az emberiség családfája

A világ népeinek származását akarja tovább tisztázni az a hatalmas projekt, amelybe a National Geographics Society és az IBM számítástechnikai óriáscég belevágott: öt év alatt világszerte 100 ezer vérmintát gyűjtenek össze bennszülött népek önkénteseitől, hogy azután ezek genetikai elemzésével kimutassák: honnan, egy közös gyökérből származnak-e ezek a népek.