A nép és az elit – népszavazás után, elnökválasztás előtt

2005. június 03., péntek, 10:05 • Utolsó frissítés: 2005. június 03., péntek, 19:31

Lehet, hogy a népakarat és a politikai elit ambíciói közötti szakadék új korszakot jelent az európai politikában? A konfliktus nálunk az elnökválasztás ügyében élesedhet ki. Az unió alkotmányát brutálisan elutasító francia és holland népszavazás tapasztalatainak elgondolkodásra kellene késztetni a magyar politikai elitet - véli írásában Hack Péter.

A „nem” szavazatok nagy többségét hozó népszavazások egyik figyelmeztető jele a magas részvételi arány, a másik pedig, hogy a nép akarata markánsan eltér a politikai elit akaratától. Hollandiában a parlament mintegy nyolcvan százalékos többséggel támogatta volna az alkotmány ratifikálását, miközben a választóknak közel kétharmada ezzel ellentétes állásponton volt. Nem lehetünk arra igazán büszkék, hogy Magyarország a huszonöt tagország közül másodikként gyakorlatilag vita nélkül ratifikálta a most elbukott Alkotmányt. A magyar választók a lehetséges ellenérvek ismeretének hiányában nem is értik mi motiválta az alkotmány bukását önfeledten ünneplő franciákat és a legendásan nyitott és liberális hollandokat.

A politikai elit és a nép akaratának ütközése mindeddig szőnyeg alá söpört problémákat hozhat felszínre Magyarországon is. Az elnökválasztás ügye lehet katalizátora egy kirobbanó bizalmi válságnak, amelynek a közvélemény kutatások eredményeiben már vannak jelei.

Ne feledjük az alkotmányos berendezkedés mikéntje, és ezen belül az elnökválasztás ügye az új magyar demokrácia genezisének egyik alapkérdése volt. A rendszerváltás korának Ellenzéki Kerekasztalja (EKA) és az MSZMP közötti tárgyalások ezen a ponton váltották ki a legnagyobb vitát, amely végül az 1989 novemberi népszavazáshoz, később a MDF-SZDSZ megállapodáshoz (ahogy akkoriban nevezték: paktumhoz) vezettek.

Kevés szó esik róla, de azért tisztában kell lenni azzal, hogy az EKA és az MSZMP közötti tárgyalások két illegitim elitcsoport között zajlottak, az egyik már, a másik még nem volt valódi felhatalmazás birtokában. Az alkotmányos struktúra legfeljebb, ha egy tucat értelmiségi „alkotó munkájának” produktumaként, és nem valamiféle demokratikus döntéshozatal eredményeként jött létre. (Ettől persze lehet nagyon jó, hiszen az egész demokratikus világ számára példaadó amerikai alkotmány is így született.) Ugyanakkor azt is látni kell, ha 1989-ben az új magyar alkotmányról népszavazás döntött volna, lehet, hogy az ugyanarra a sorsra jut, mint most az EU alaptörvénye, vagyis csúfosan elbukik.

Kétségtelen, hogy a későbbi demokratikus választások a tárgyalások résztvevőit utólag legitimálták, de a megszületett megállapodások tartalmáról ezt nem lehet elmondani. Alkotmányos berendezkedésünk néhány eleme, így például a köztársasági elnök megválasztásának módja, ma sem élvezi a lakosság többségének támogatását. Ez ezért is érzékeny pont, mert a magyar demokrácia történetének eddigi egyetlen igazán politikai téttel bíró népszavazásának, az úgynevezett „négy igenes” népszavazásnak ez a kérdés volt a döntő eleme. (A munkásőrség feloszlatása, a pártszervezetek munkahelyekről való eltávolítása és az MSZMP vagyonelszámoltatása, valljuk meg, a szavazás idején már eldöntött kérdések voltak, így beemelésük a főkérdés, az elnökválasztás mikéntjének eldöntését segítette. Igaz az is, hogy a referendum kiírásához szükséges aláírásgyűjtés idején jutott eszébe a kommunista vezetőknek ezekben a kérdésekben lépni.)

Szóba állni a néppel »

Kinyomtatom • Elküldöm

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.