Mennyit keres ma egy orvos?

Miközben a magyarországi orvosok túlnyomórésze úgy érzi, munkáját az állam nem becsüli meg kellően, 7-8 százalékot kitevő kicsiny hányaduk fejedelmi módon megél a hálapénzekből és a gyógyszercégek által fizetett juttatásokból. A megcsontosodott rendszerből a friss diplomások legszívesebben külföldre menekülnének.

Hálapénz-tarifák

Az orvosok szerint a nőgyógyászat a leginkább hálapénzes szakma, szerintük a betegek 85 százaléka ad paraszolvenciát a nőgyógyász-nak, míg a sebészeknek 73, a belgyógyásznak-szemésznek 54, a háziorvosnak 42 százalékuk - áll a Hálapénz a magyar egészségügyben című, a Közgazdasági Szemle 2000. áprilisi számában napvilágot látott, Bognár Géza, Gál Róbert és Kornai János által készített tanulmányban. Az orvosok átlagosan húszezer forintra saccolták a szülés esetén a páciensek által fizetett tarifát. Egy epeműtét  egyez-ményes árát átlagosan keve-sebb mint 9 ezer, a munka-képes kliensek leszázalékolásá-nak tarifáját közel ötvenezer forintra becsülték maguk az orvosok. A tanulmány íróinak a magyar lakosság egészére vetített makrobecslése szerint hazánkban évente körülbelül 29 milliárd forint hálapénz marad az orvosoknál, ezen felül 4 milliárd forintot csúsztatunk a nővéreknek, ápolóknak.

Az orvostársadalom 7-8 százaléka kap olyan paraszolvenciát, amely a nyugat-európaiéhoz hasonló jövedelmet biztosít neki - mondja Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a hvg.hu-nak. Egy, a ranglétrán türelemmel felfelé araszoló orvos 10-12 évet is eltölthet a szakmában úgy, hogy igazán nem kerül hálapénz közelébe. „Nemrég egy napot töltöttem ügyeletben, ezalatt húsz beteget láttam el ambulánsan, de egyikük sem gondolta úgy, hogy borítékkal jöjjön a kórházba” – próbálja eloszlatni az egyik fiatal orvos azt a hiedelmet, hogy a betegek csak úgy tömködik a pénzt az orvosok zsebébe. 

Ahogyan paraszolvenciától mentes pozíciók, úgy egész szakterületek is léteznek, amelyekbe ilyen úton nem áramlik pluszpénz. Egy doktorival rendelkező, egyetemi adjunktusként tanító kutatóorvos alapilletménye például alig több mint bruttó 190 ezer forint, s abban még csak nem is reménykedhet, hogy hálálkodó betegek vagy gyógyszergyárak egészítik ki keresetét. Tudományos publikációiért pénzt nem várhat, mellékes jövedelme esetleg a térítéses orvosképzésből származhat, óránként 6-8 ezer forintot fizetnek az oktatóknak.

A lakcímre kiszálló mentőorvosok szerencsésebb helyzetben vannak, nekik olykor 500-5000 forint közötti összeget szoktak átnyújtani a rokonok. „A borravalót a nap végén a három-négyfős csapat elosztja, ha tehát valakinek eszébe jutna visszautasítani a felkínált pénzt, akkor a kollégáktól is megvonná azt” – meséli mentős szolgálatvezetőként dolgozó forrásunk, fejenként körülbelül 5-6 ezer forintra saccolva az egy-egy ügyeleti nap során összeszedett hálapénz-bevételt.

Hálapénz = vesztegetés?

A hálapénz legbőszebb ellenzői szerint a paraszolvancia adása és elfogadása szimpla vesztegetés. A Büntető Törvénykönyv szerint az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjed, ha a bűncselekményt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. Akár tíz évet is kaphat az elkövető, ha vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A vesztegető alapesetben legfeljebb három éves börtönre számíthat. Hivatalos személyeket feljelentési kötelezettség is terheli, amennyiben tudomásuk van a vesztegetésről, akkor a rendőrséghez kell fordulniuk, ellenkező esetben kétéves szabadságvesztést kockáztatnak.

A közterületi eseteket ellátó mentős kollégák azonban megint csak nem dőzsölnek a mellékes jövedelmekben, a sürgős helyzetből adódóan ugyanis a pácienseknek és hozzátartozóiknak nem a hálapénzen jár az eszük. Ugyanígy az intenzív osztályon is ritkábbak a pénzt dugdosó betegek: a páciensek bekerülnek oda, majd kikerülnek onnan. 

Megint más a helyzet a magánkórházakkal, ahol minden műtétről számla készül, s a hálapénzt elfogadó, mutyizó orvosokat a tulajdonos nem tűri meg. A szakorvos számla ellenében a beteg által egy műtétért kifizetett pénz körülbelül húsz százalékát kapja meg. Egy 200 ezer forintos epeműtétnél (s az ezért kiszámlázott adóköteles 40 ezer forintnál) tehát kifizetődőbb az orvos számára egy közkórházas beteg, akitől ugyanezt az összeget zsebbe csúsztatva kaphatja meg. Forrásaink szerint a magánkórházak nem próbálnak sokkal többet fizetni alkalmazottaiknak, mint a közkórházak, bár a munkakörülmények értelemszerűen az előbbinél kedvezőbbek.

Kevesebb a para és a konferencia

Még aki részesül paraszolvenciában, az is panaszkodik. A hvg.hu által megkérdezett orvosok szerint „egyre kevesebb a parás beteg”, amelynek – állítják - nem csupán a pénzhiány az oka; szerintük a hálapénzzel rendszeresen foglalkozó média öntudatosabbá hangolta az embereket. „Pénzesebb, jelentős tb-befizetést maga után vonó állásban lévő ismerőseim jogosan érzik rablásnak, ha ezen felül is pénzt várnak tőlük” – mond egy példát a lehetséges okok közül egyik forrásunk, megjegyezve: már a gyógyszercégek sem akarják megkenni annyira az orvosokat, mint korábban.

A gyógyszergyártók már a nyolcvanas években igyekeztek megkörnyékezni az orvosokat - emlékszik vissza egy, az említett időszakot jól ismerő forrásunk. "Elsősorban gyógyszerek kipróbálására kérték fel a szakembereket. Ennek haszonélvezői a gyógyszerek regisztrálását végző klinikák voltak, ezeken belül is elsősorban a professzoroknak sikerült - évente több alkalommal is - elutazni külföldi kongresszusokra" - meséli. A hvg.hu által informális úton felkeresett gyógyszerforgalmazók munkatársai cáfolták, hogy cégük orvoslátogatói csúszópénzzel, értékes ajándékokkal próbálnák meggyőzni az orvosokat. Más forrásból azonban úgy értesültünk: a továbbra is bevett eljárás csupán visszafogottabb és ritkább lett az utóbbi egy-másfél évben.

Ötszáz gyanús orvos

Januárig mintegy ötszáz, receptbotrányban érintett orvost hallgat meg a rendőrség - írta október 29-i számában a Népszabadság. A több mint egy éve kirobbant ügy során - a gyanú szerint - egy gyógyszergyártó cég színlelt megbízási szerződéseket kötött orvosokkal különféle szakmai tevékenységekről, miközben receptdíjat fizettek a szakembereknek, ha azok a cég szív- és keringési betegségekre ható gyógyszereit írták fel a betegnek.

Az óvatosság nem alaptalan, hiszen egy két évvel ezelőtti miniszteri rendelet kimondja: a gyógyszereket ismertető orvoslátogatók a mindenkori minimálbér 1 százaléká-nál drágább ajándékot nem adhatnak a doktoroknak, s ingyenes gyógyszermintát is csak évente két dobozzal. Konferencia-meghívás estén egy-egy meghívott ellátására maximum 5300 forintot lehetne költeni, míg a receptfelírásban való közvetlen érdekeltség megteremté-sét egyértelműen tiltja a miniszteri rendelet. Bár a hírek szerint az orvosok pihenését szolgáló „konferenciautak” száma valóban megcsappant, egyes gyógyszercégek cserébe szívesen rendelnek különféle „tanulmányokat”, amelyeket azután számla ellenében fizetnek ki a velük jó kapcsolatot ápoló orvosnak.