Hamisítványnak mondja az okiratokat állítólagosan ellenjegyző ügyvéd azon jegyzőkönyveket, amelyek szerint Orbán Viktor exminiszterelnök még hivatali idejében gazdálkodási tanácsokkal látta el felesége és barátai szőlészetét. A Fidesz-MPSZ és az MSZP is parlamenti vizsgálóbizottságot állíttatna fel az ügyben.

Megkésett felháborodás követte a megkésett rácsodálkozást az Orbán család szőlőügyének legújabb fejezetében. Az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilap két héttel ezelőtti számában jelent meg, hogy Orbán Viktor még miniszterelnökként többször részt vett az akkoriban felesége résztulajdonában álló Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (HVG, 2000. április 22.) taggyűlésén - vélhetően feleségét, Lévai Anikót helyettesítve -, ahol alkalomadtán fel is szólalt. Ilyenkor olyan dolgokat mondott - állami vállalkozások vagyonának esetleges megvásárlásával, állami támogatások igénylésével kapcsolatban -, amelyek arra engednek következtetni, hogy legalábbis megfeledkezett a posztjára vonatkozó írott és íratlan összeférhetetlenségi szabályokról. A cikknek mégis csak jó egy héttel később lett visszhangja, amikor az Index.hu hírportál szemlézte azt. Az MSZP részéről Lendvai Ildikó frakcióvezető reagált elsőként, lobbizással vádolva Orbánt, majd hétfőre a párthierarchiában lejjebb került a szőlőügy, amelynek új "gazdái" a jobbára ismeretlen Kovács Tibor és Török Zsolt szocialista képviselők lettek, igaz, az MSZP-képviselőcsoport - lapzártánk után benyújtandó indítványában - parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja az ügyben.

Az ÉS dokumentumokra hivatkozva idézte Orbánt, aki egyebek mellett állítólag ezt mondta 2001-ben: "Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól, forgácsokat le lehet választani." A jó tanács az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. (TK) ingatlanainak az Orbán-szőlészet által tervezett - Szász István Attila, Madarász László és Kékessy Dezső kft-tagok által szorgalmazott - "kimazsolázására" vonatkozott. Ennél is direktebb, a szőlészet által igényelni tervezett állami támogatásokra vonatkozó állítólagos elszólás: "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet."

Az ügy súlyához képest a cáfolatok meglehetősen puhának tűnnek. Orbán újságírók előtt a múlt héten annyit mondott: "Soha semmilyen taggyűlésen nem vettem részt, tekintettel arra, hogy nem vagyok tagja semmilyen társaságnak sem, és a taggyűlésen a tagok vehetnek részt." Utóbbi megjegyzésében az amúgy jogvégzett Fidesz-elnök téved ugyan, inkább releváns azonban, ahogyan válaszában a "taggyűlésre" helyezte a hangsúlyt, ahelyett hogy a cikkben megjelenteket, úgy, ahogy van, cáfolná (lapzártánkig helyreigazítási kérelemmel sem élt). Utóbb Répássy Róbert (Fidesz-MPSZ) képviselő cáfolt oly módon, hogy hétfőn sajtótájékoztatón mutatta be a kft cégbírósághoz benyújtott taggyűlési jegyzőkönyveit, amelyek közül egyikben sem olvashatók a hetilap által idézett mondatok, sőt - a bírósági aktában fellelhető iratok között - nincsen olyan, ahol Orbán neve egyáltalán szerepelne.

Második oldal (Oldaltörés)

Az ÉS mindazonáltal kitart állításai mellett, s ígéri, további bizonyítékokkal szolgál majd. Kérdés persze, feltehető-e a volt kormányfőről olyan mértékű naivitás, hogy azokat a gondolatait, amelyek kifejtése még egy baráti beszélgetés során is meglehetős kockázattal jár, engedi okiratba foglalni. Csakhogy az amúgy kézenfekvő gondolat - mármint a jegyzőkönyv esetleges meghamisítása, az ÉS szerzőjének tudatos manipulálása - gyakorlatilag nem hangzott el a cáfolatok sorában.

A kulcskérdéshez a dokumentumokat állítólagosan hitelesítő ügyvéd, Duda Attila járt a legközelebb, aki a keddi Magyar Nemzetben azt nyilatkozta: "Meglepetéssel olvastam el ezeket a szövegeket, és természetesen összehasonlítottam őket a birtokomban levő hivatalos iratokkal. Semmi közük nincs egymáshoz, az idézett részekben egyáltalán nem egyeznek. (...) Csak arra tudok gondolni, hogy a hivatalos jegyzőkönyv anyagát valamilyen okból kiegészítették, megmásították, illetve apokrif részeket illesztettek hozzájuk." Csakhogy Duda is feltűnően sokáig - nem számítva azt az időt, ameddig az ÉS-cikk szerzője hiába várt a visszahívására, több mint egy hétig - hallgatott. És amikor a "baráti" médiában végül megszólalt, akkor is inkább mismásolt - nyilatkozata ostorozza például a politikai sárdobálást -, holott mindössze annyit kellett volna mondania: ő ilyen tartalmú jegyzőkönyvet nem hitelesített, akinél mégis hasonló van, hamisítványt lobogtat.

Szembeötlő ugyanakkor, ahogyan a politikai baloldal kommunikációs hátországa hónapok óta az egykori párizsi magyar nagykövet Kékessy és az Orbán család - egyébiránt lerágott csontnak mondható - gazdasági kapcsolatán keresztül próbál fogást találni az ellenfélen. A Népszava például napokig cikkezett arról, hogy Kékessy veje megvette Orbánék Budapest belvárosi ingatlanát. Vagyis lapzártánkkor a szerencsétlen fideszes mellébeszélés ellenére sem zárható ki egyértelműen, hogy a politikai boszorkánykonyha valamely túlbuzgó kuktája gondolta mondhatni kalandos módon nyomatékosabbá tenni néhány, a birtokába jutott cégdokumentumot. Érdekes adalék, hogy noha Lévai február elején nyilvánosan bejelentette, kiszáll a szőlészetből (HVG, 2005. február 12.), ez az egyébként releváns fejlemény nem szerepel a márciusi ÉS-cikkben. Meglehet az is, a vitatott dokumentumok közkinccsé válása hátterében magánéleti konfliktus, Szász I. Attila vagyonmegosztási vitával terhelt válópere áll.

Amilyen ügyetlenül határolódott el a Fidesz-MPSZ a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. botrányától, olyan frappánsan lendült ellentámadásba a TK Rt. privatizációs kalandját zászlajára tűzve. A jobboldali párt parlamenti képviselőcsoportja ellen-vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a héten, amelynek célja kideríteni, milyen körülmények között landolt 2003-ban az TK 23 százalékos részvénycsomagja az utóbb Leisztinger Tamás cégbirodalmába került Forrás Rt.-nél (HVG, 2003. március 1.), amely mintegy 90 millió forintot keresett az ügyleten, amikor a TK-papírokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) visszavásárolta (HVG, 2004. július 10.). Korábban eladósorba sorolták ugyan a tavaly 3,8 milliárd forint árbevétel mellett 235 millió forint adózás utáni eredményt elért sátoraljaújhelyi rt-t, ám nyilván a politikai vihar hatására az ÁPV hétfő este közleményben tudatta, a kereskedőház magánosítása jelenleg nincs napirenden.

Társadalom

Derűre ború?

A tavalyi kormányváltást megelőző szintre csökkent az MSZP népszerűsége, aminek hátterében nagy valószínűséggel...