szerző:
hvg.hu

Verés, szexuális erőszak, barátok eltiltása – néhány példa a családon belüli erőszakra, amelynek szankcionálására nincs magyar törvény. Egy évvel ezelőtt az ENSZ elmarasztalta Magyarországot, mert nem segíti az áldozatokat. A civil szervezetek szerint semmi nem változott, a hatóságok szemében viszont sokat javult a helyzet.

T.A., az ENSZ nők jogaival foglalkozó CEDAW Bizottsághoz forduló panaszos nyolc éve élt már együtt élettársával, amikor a férfi bántalmazni kezdte. A családja nem hitt a nőnek, mondván „egy ilyen jóravaló fiú biztosan nem tesz ilyet”. A rendőrség nem lépett, mert a férfi többnyire már nem volt a lakásban, mire kiérkezett a járőr. Az orvos, akihez látleletet vetetni ment az asszony, azt tanácsolta, hogy „ne csináljon belőle ügyet, minden családban vannak viták”. Az ügyvédek is sokáig tehetetlenek voltak, a szomszédok nem mertek tanúskodni, mert a férfi megfenyegette őket. A gyermekjóléti szolgálat azt mondta, hogy a gyermekeket közvetlenül nem bántalmazták, „csak szemtanúi voltak” a történteknek, így nem tudnak közbelépni, nem tudják védelem alá venni a kicsiket. Az anyaotthon pedig azzal csapta be az ajtót, hogy a menekülőt kerekesszékes, súlyosan fogyatékos gyermekével együtt nem tudják befogadni.

A rendszeresen bántalmazott magyar nő közel hat éve tartó kálváriájának eredménye, hogy az ENSZ CEDAW Bizottsága (Nőkkel Szembeni Diszkrimináció Felszámolásának bizottsága) tavaly februárban elmarasztalta a magyar államot, amiért egy kiszolgáltatott állampolgárának nem nyújtott azonnali és megfelelő segítséget – tájékoztatott a NANE Egyesület és a Habeas Corpus Munkacsoport.

Göncz Kinga augusztusban, levélben válaszolt a bizottság és a panaszos felvetéseire, a hivatalos feleletről azonban azt tartják a nyilvánossághoz forduló civil szervezetek munkatársai, hogy „számos féligazság, irreleváns állítás és ferdítés” van benne. Nem értik, hogy a kormányzat miért nem tesz lépéseket a megfelelő törvény megalkotására, hiszen közeleg a bizottság történetében példátlan elmarasztalás évfordulója is.

„Házastársa, élettársa erőszakos magatartása miatt átlagosan minden héten meghal egy nő és havonta legalább egy gyermek” – olvasható az Igazságügyi Minisztérium honlapján abban a 2003-as Országgyűlési határozatban, melyben a törvényhozók a probléma hatékony kezelésére alkalmas stratégia kidolgozását irányozták elő. Eszerint egyébként 2004 márciusára egy törvényjavaslatot kellett kidolgoznia a kormánynak – ez megbukott, egyelőre tehát nincs erre vonatkozó törvényünk.

Jogalkotói válság (Oldaltörés)

NANE-tüntetés. A
törvényhozóknak
kevésbé fáj
© Szigetvári Zsolt
„Sokáig látens problémaként kezelték ezt a kérdést, a bántalmazott nők nem kértek segítséget, mert szégyellték a történteket vagy nem is hitték, hogy változtatni lehetne helyzetükön. A jogalkotók és a társadalom számára is tanulási folyamat kezdődött, és ez azt is jelenti, hogy a törvénytervezet körüli viták sokáig tartanak majd” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Kondorosi Ferenc az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki elmondása szerint abban is biztos, hogy a nemsokára az Országgyűlés elé kerülő törvény elfogadását követően az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bántalmazók személyiségi jogai miatt aggódók. A civil szervezetek erről úgy nyilatkoznak, hogy az élethez való jog a többi, az alkotmányban meghatározott jog felett áll.

„Ausztriában évek óta jól működik a családon belüli erőszak problémájának kezelése. Amennyiben egyértelmű, hogy bántalmazás történt, a rendőr elrendelheti az elkövető azonnali eltiltását, ha pedig bizonyítékokkal – látlelet, tanúk, gyermek pedagógusának véleménye – jelentkezik a bántalmazott személy a hatóságoknál, akkor távoltartást rendelhetnek el” – válaszolta Herman Judit a NANE Egyesület munkatársa arra a felvetésre, hogy sokak szerint egy távoltartó rendelkezés visszaélésekre is lehetőséget teremthet. A nemi erőszakkal kapcsolatos bejelentésekre hivatkozik, amelyeknek – információi szerint – két százalékáról derül csak ki, hogy nem igaz. A törvény megalkotása mellett szól az is, hogy például a gyermekbántalmazást törvénnyel tiltó országokban néhány tíz év alatt mérhetően csökkent azon emberek száma, akik elfogadhatónak tartják a gyerekek veréssel történő nevelését „Alapvetően attitűdbeli változásról van szó, ugyanakkor a prevención túl szükség van azokra a rendelkezésekre is, amelyek az azonnali beavatkozást, az áldozatok biztonságát, valamint az elkövetők felelősségre vonását teszik lehetővé."

Kondorosi Ferenc szerint azokban az országokban, ahol szigorúbb a távoltartás, mint amilyet a magyar jogalkotók terveznek, ott megengedőbb az Alkotmány. Elmondása szerint maga a törvény megléte is komoly visszatartó erőt jelent majd. „Csupán jogalkotói akarat kérdése, hogy a törvényhozók megalkossanak egy, a nyugati országokban is létező, távoltartást lehetővé tévő törvényt. Elvileg mindegyik alkotmányos alapjog egyenlő, de az élethez, s az emberi méltósághoz való jog, mint az 'alapjogok alapjoga' az összes többi deklarált alapjogot megelőzi. Fontos kritérium persze, hogy a bántalmazó törvény adta jogai se sérüljenek. Tulajdonképpen bármelyik álláspont – az azonnali eltiltás bevezetésének jogossága, illetve jogtalansága is – megindokolható, levezethető az alkotmányból, attól függően, hogy mi a jogalkotó valódi szándéka, melyik alapjogot tartja erősebben védendőnek” – igyekezett tisztázni a felek jogi szópárbajának indokait a hvg.hu-nak Zsdrál Petra büntetőjogász.

A kérdésben szintén illetékes Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium helyettes államtitkára, Szabó Szilvia megkeresésünkre elmondta, hogy tavaly július elsejétől minden 40 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen már kötelező „családok átmeneti otthonát” létrehozni, illetve Budapesten és a régiókban további nyolc átmeneti otthont fognak megnyitni. Az ismert menedékházakon túl egy titkos anyaotthont is terveznek. Ezen kívül 24 órás telefonszolgálatot működtetnek (06-80-20-55-20), ahol szakemberek fogadják a hívásokat és azonnali elhelyezést is ajánlanak a bántalmazott nőknek és gyerekeknek. A CEDAW Bizottság ajánlásaival kapcsolatban azonban a minisztériumnak „végső álláspontot nem áll módjában adni”, de Szabó Szilvia úgy véli, hogy a Bizottság – már februárban – megfogalmazott ajánlásait, ahogy a fentiek is igazolják, „többségükben teljesítették”.

Itthon

A nők elleni erőszak ellen tüntettek Budapesten

Több mint százan vettek részt a nőket családon belül ért erőszak elleni - felvonulással egybekötött - budapesti tüntetésen vasárnap. Nagyon nehezen megfogalmazhatónak nevezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy olyan távoltartó törvényt, amely büntetőjogi eljárás nélkül is garantálná a nők biztonságát.

hvg.hu Itthon

Lövöldözés a Kolosy téri piacnál: két halott, egy sebesült

Egy ötven év körüli férfi a kora esti órákban lelőtt egy 35 év körüli nőt és annak testvérét, majd önmagával is végzett a fővárosban, a Kolosy téri piac egyik szépségszalonjában – tudta meg a hvg.hu helyszínen tartózkodó munkatársa.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

A nők elleni erőszak társadalmi kód

Magyarországon hetente legalább egy nő meghal élettársa, vagy férje erőszakos magatartása következtében, élete során pedig minden ötödik nő kerül olyan párkapcsolatba, ahol rendszeresen megütik vagy megverik. Az agressziónak azonban nem csak fizikai formái léteznek. Szil Péter (54) pszichoterapeuta most publikált könyvében részletezi mindezt (Családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége). S közben nem kevesebbet, mint társadalmi szembenézést sürget. Szil Pétert a hvg.hu kérdezte.