szerző:
Kovács Andrea (hvg.hu)

Titkos módszerek, ismeretlen sikerdíjak és megdöbbent rokonok. Az örökös-kutatás nagy kockázatú, de jól jövedelmező üzletével a cégeken túl a felkutatottak is elégedettek. Kiből lehet örökös és hogyan találnak rá?

Mi maradt utánuk? És kinek?
© sxc.hu
„Tőlünk tudta meg egy hetvenéves néni, hogy a szülei annak idején örökbe fogadták őt, és vérszerinti apja rokonaitól most örökölt” – meséli Eötvös György, a Családfa Kft. tulajdonosa, aki hangsúlyozza – bár ez az eset valóban különleges –, de ügyeik hátterében szinte mindig egy családi tragédia, a hozzátartozók elvesztése áll. Az 1988-ben alakult cég eleinte családfakutatással foglalkozott, majd idővel örökös-kutatásra váltottak. „Ez jövedelmező, de nagy tőkeigényű, csak hosszútávon működő üzlet. Az ügyek általában évekig elhúzódnak, és előfordul, hogy csak a végén derül ki, az elhunyt szüleinek nem voltak testvérei, és mivel csak az első unokatestvérek és leszármazottai örökölhetnek, így hiába dolgoztunk” – magyarázza a cégvezető. „Nem kizárt, hogy csak az eljárás befejező szakaszában derül fény a vagyon nagyságára, ezt a rizikót társaságunk vállalja” – bővíti az örökös-kutatás kockázati tényezőinek sorát a hasonló profilú Sigma Rt főosztályvezetője, Surányiné Dr. Szabó Judit.

A cégek képviselik ügyfeleiket a különböző államok eltérő örökösödési törvényei szerint eljáró bíróságain és a szükséges dokumentumokkal igazolják, hogy az örökös jogosult a hagyatékra, illetve együttműködnek a külföldi partnercégekkel. Pénzt – szerződésük értelmében – csak sikeres ügy végén kapnak.

Örökölni lehet itthon vagy külföldre szakadt rokonoktól.

Belehalt az örömbe
Egy, az Egyesült Államokba disszidáló férfi a halála időpontjában a szülőfalujában élő, 18. életévüket betöltött férfiakra hagyta vagyonát. Egy másik esetben a pénzt egy háziállatra hagyta az elhunyt. Az örökösök csak a kedvenc, természetes úton bekövetkezett halálát követően juthattak jussukhoz. Olyan esettel is találkoztak, ahol a hirtelen jólét okozta örömöt gyász váltotta fel, az örökös tudomást szerezve az örökség nagyságáról, szívrohamot kapott és meghalt.
A rendszerváltás előtt Magyarországon a Pénzintézeti Központ (amelyet 1997-ben vitatott módon privatizáltak, és a Postabankhoz került) foglalkozott a külföldről érkező hagyatéki igényekkel, ezek az ügyek az ötvenes évekig nyúltak vissza. A tevékenységet az 1974-es devizakódex értelmében devizahatósági jogkörben gyakorolta, ez a funkciója azonban 1996-ban megszűnt. A Sigma Rt. 1988-tól, míg a Családfa Kft. a kilencvenes évek közepétől foglalkozik örököskutatással. A rendszerváltás előtti időszakot a kötött devizagazdálkodás jellemezte, az örökölt vagyont Magyarországra kellett hozni és bejelenteni a Magyar Nemzeti Banknak. A kutatás eszközei azonosak voltak a jelenlegivel. „Szakértőink tapasztalatai erre az időszakra is visszanyúlnak. Mi az 1997-es önállósodást megelőzően is foglalkoztunk hagyatéki ügyekkel, ezt követően pedig tapasztalataink és partnerkapcsolataink felhasználásával erősödött cégünk pozíciója”– válaszolja a Sigma főosztályvezetője arra a kérdésre, hogy mennyiben volt más az ügymenet a rendszerváltás előtt, illetve miként változott a kilencvenes években.

A kutatás eszközeiről azonban nem lehet túl sokat tudni, az örököskutatók hallgatása mély, amikor a módszerekről esik szó. „Ez olyan terület, ahol mindenki maga építi ki a munka szempontjából nélkülözhetetlen információs és kapcsolati rendszerét, a hosszú évek óta együttműködő cégek persze elleshetnek egymástól ezt-azt, de jellemzően senki nem szolgáltat ki semmilyen adatot” – magyarázza Eötvös György. Számos olyan adatbázisuk is van, amelyeket a mindenki számára nyilvános adatok összegyűjtésével és rendszerezésével hoztak létre – többet azonban nem árult el a kutatásban alkalmazott technikákról.

A munkához sokkal inkább kell kitartás, „józan paraszti ész” és remek logika, mint iskolai végzettség. „Van háromdiplomás munkatársam, s van olyan is, akinek nincs érettségije, mégis az egyik legjobb emberem”– mondja Eötvös György. Az iroda ötven fős, négy irodában dolgozó gárdájában van, aki az interneten kutat, más a helyszíneket járja, figyeli a jegyzőnél vagy a polgármesteri hivatalban kifüggesztett értesítőket, esetleg a szükséges iratokat szerzi be, telefonál, adatokat egyeztet.

Többszáz milliós üzlet (Oldaltörés)

Az örököskutatók munkáját az adatvédelemre vonatkozó szabályozások nehezítik - szól az akadályokat firtató kérdésre a válasz. A törvény az adatok szabad felhasználhatóságát az érdekelt meghatalmazásához köti. „Mondanom sem kell, hogy az ismeretlen örökös nem tud meghatalmazást adni kilétének tisztázására, így sok potenciális örököst fosztanak meg attól, hogy örökségükhöz hozzájussanak” – magyarázza Dr. Szabó Judit. Hogyan dolgoznak ilyenkor, vagyis az esetek többségében? „ A levéltári kutatás szabályai szerint, telefonkönyvekben, egyházi nyilvántartásokban, interneten …” – teszi hozzá.

Megtalálni, hitelesíteni, fordítani.
© sxc.hu
Az információ megtartása a sokszor több évig elhúzódó kutatás minden fázisában fontos, hiszen, ha az örökös túl sokat megtud, akkor a céget kikerülve is hozzájuthat a hagyatékhoz. „Egy ukrajnai ügyünknél előfordult, hogy az örökösöket megfenyegették, mondják fel velünk kötött szerződésüket, és egy ottani vállalkozáson keresztül intézzék tovább az ügyet, így a munkánkért járó sikerdíjtól természetesen elestünk, míg ők hozzájutottak a legfontosabb információkhoz” ­– meséli a Közép- és Kelet-Európában is dolgozó Családfa Kft. ügyvezetője.

A nemtelen eszközöktől azonban az örökségre pályázók sem riadnak vissza. Oroszországban többször előfordult már, hogy anyakönyvi kivonatot hamisítottak – teszi hozzá Eötvös. „Megtörtént az is, hogy az örökhagyó harmadfokú rokonai az örökhagyó születésének bejegyzését tartalmazó egyházi nyilvántartást próbálták meghamisítani annak érdekében, hogy a másodfokú rokonokra ne derüljön fény, de a más irányú kutatás során megtaláltuk az ’eltörölt’ rokonokat” – említ hasonló példát Surányiné Dr. Szabó Judit.

Hullámokban távoztak
Az ügyfelekké váló rokonok felmenőinek többsége a század elején vándorolt ki – mondja Eötvös György. Dr. Szabó Judit szerint a vagyonos elődök távozását három hulláma volt: az I., majd a II. világháború után, és 1956-ot követően. A családfákat az egyházi anyakönyvezés kezdetéig tudják visszavezetni, az 1700 évek vége, 1800 évek eleje lehet az utolsó időpont. „Ezt megelőző időszakot nem is kell kutatni, mert a legtöbb ország belső szabályozása kimondja, hogy hányad fokig lehet örökölni” ­– teszi hozzá.
Két-három millió alatt nem érdemes belekezdeni egy ügybe – szól az örököskutató válasza arra a kérdésre, hogy rizikó ide, bevétel oda, milyen feltételek mellett éri meg nekikezdeni egy ügynek. „Volt olyan esetünk is, ahol 21 millió dollár volt a hagyaték, de ez mindenképpen kivételnek számít” –­ magyarázza Eötvös György. A Családfa Kft. első embere arra hivatkozva, hogy „mindig egyedi esetekről van szó”, nem nyilatkozott a sikerdíj, illetve a profit mértékéről. A bevételeket firtató kérdések is megválaszolatlanok maradtak, Eötvös György csak annyit árul el, többszáz milliós üzletről van szó. „A kutatás bonyolultságától függően 6-10 százalékot szoktunk kérni, de minden ügy egyedi elbírálás alá esik” – szólt Dr. Szabó Judit szintén sejtelmes válasza.

„Megbízásainkat több generációs külföldi partnerektől, hagyatéki gondnoktól, külföldi ügyvédektől kapjuk, a kutatók hirdetmények útján, újságokból is értesülhetnek ismeretlen örökösökről” – mondja Dr. Szabó Judit azzal kapcsolatban: hogyan értesülnek a nyomozásra érdemes ügyekről. Kiderül az is, hogy nem minden esetben tudják, hogy mekkora a hagyaték, de ezt a „rizikófaktort” vállalják. A beszélgetések alapján ugyanakkor bizonyosnak tűnik, hogy az évek során kialakult informális kapcsolatok sokat segíthetnek – legalábbis itthon – a vagyon megbecsülésében. A cégek több száz ügyön dolgoznak évente, de a kutatás bonyolultsága, illetve a jogi procedúra elhúzódása miatt halmozódnak az esetek.

Mennyit örököl a magyar állam? (Oldaltörés)

A magyar állam örökölhet végintézkedés vagy törvényes öröklés alapján -magyarázza Dr. Hegyi Péter, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogi főosztályvezető-helyettese. Törvényes öröklés alapján akkor szerzi meg az állam a hagyatékot, ha nincsen törvényes öröklésre jogosult, vagy a törvényes örökös az örökséget visszautasította, és nincsen más öröklésre jogosult. A Magyar Állam a hagyatékot nem utasíthatja vissza, a hagyatékkal kapcsolatos minden peres és nemperes ügyben a KVI jár el, és gyakorolja az örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. A KVI vagyonkezelésében jelenleg 1895 olyan ingatlan van, amely öröklés jogcímén került a Magyar Állam tulajdonába, ezek túlnyomó része közvetlenül nem hasznosítható állami feladatok ellátására, ezért azokat a KVI értékesíti - mondja a szakember. Az értékesítési bevételt hagyatéki tartozások terhelik, melyek sok esetben elérik vagy meghaladják a hagyaték tiszta értékét. Arra a kérdésre, hogy az államnak évente hány forint bevétele van a hagyatékokból, nem kaphatunk választ, csupán az örökölt ingatlanok száma nyilvános (táblázat).

Amikor valaki ­örökös nélkül hal meg, akkor az erről szóló hirdetményt a jegyző 30 napra kifüggeszti a hivatalában, vagy a helyi polgármesteri hivatalban. Ennek lejártával, amennyiben van hagyaték, a hagyatéki eljárás során az állam megörökli a vagyont, rendelkezik a temetésről, rendezi az esetleges adósságokat. Amennyiben egy cég nyomozni kezd, és örökösökre bukkan, akkor perbe hívhatja az államot, Magyarországon a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot.

"Az öröklés folytán a Magyar Állam tulajdonába került vagyont érintő pereket alapvetően két csoportra lehet osztani" - mondja Dr. Hegyi Péter. Egyrészt a KVI által indított perek, melyek alapvetően a végrendelet érvénytelenségének megállapítása érdekében indulnak, ezek túlnyomó többsége a KVI pernyertességével fejeződik be. Másrészről a KVI ellen örökösi minőség megállapítása illetve hagyatéki hitelezői igény iránt indított perek. A KVI ellen az elmúlt két évben indított perek hozzávetőleg 35 szazalékának tárgya az örökösi minőség megállapítása, ezen perek szinte minden esetben a KVI pervesztességével zárulnak - magyarázza. "A peren kívüli megegyezés elméletben nem kizárt, azonban mindkét fél érdekét szolgálja az, ha az örökösi minőséget bírósági ítélet mondja ki, így amennyiben más személy is igényt formál az örökségre, úgy azt a jövőben a KVI-val szemben nem érvényesítheti. A hagyatéki hitelezői igények esetében a perek a legritkább esetben zárulnak valamelyik fél kizárólagos pernyertességével, mert a hitelezői igények túlnyomó többsége kétséget kizáróan nem bizonyítható, emiatt a bíróságok a felperesi követeléseknek csak részben adnak helyt " - összegez a jogász.


Jelenleg
kezelt
hagyatéki
ingatlanok
Megszerzett
hagyatéki
ingatlan
2004,2005
KVI által
indított perek
2004,2005
KVI ellen
indított perek
2004, 2005
Jelenleg
folyamatban
lévő perek
Baranya5618142
Bács-Kiskun75108101
Békés6939111
Borsod-Abaúj-Zemplén205784411
Budapest és Pest megye50028915106181
Csongrád4946221
Fejér2218072
Győr-Moson-Sopron2625010
Hajdú-Bihar3831276
Heves12454121
Jász-Nagykun-Szolnok8063000
Komárom-Esztergom53450101
Nógrád4647011
Somogy8973164
Szabolcs-Szatmár-Bereg4335041
Tolna5962141
Vas188116000
Veszprém3942000
Zala13496120
összesen1895128530161214

forrás: KVI
MTI Világ

Nincs pénz a Klimt-képekre, visszaadják az örökösöknek

Ausztria az osztrák döntőbírósági ítéletnek megfelelően átadja Gustav Klimt öt festményét az örökösöknek, akiktől a kormányzat anyagi lehetőségeinek korlátozott volta miatt nem tudja megvásárolni azokat - mondta az osztrák kulturális miniszter.

MTI Világ

Kárpótlást követelnek a Wertheim-örökösök

Száznegyvenöt millió eurós követeléssel lép fel az anyagi gondokkal küzdő KarstadtQuelle német áruházi lánccal szemben a Jewish Claims Conference (JCC), a zsidó kárpótlási követeléseket érvényesítő szervezet.

Pénzügyek

Logikátlan örökösödési illeték

Feltámasztotta az öröklési illeték elleni harcát a választási kampányban az MDF. E közteherfajta kusza hazai rendszerének azonban inkább arra volna szüksége, hogy valaki gazdaságpolitikai és szociális szempontból is logikussá tegye.

Gazdaság

Vállalatbirodalmak örökösei

A rendszerváltáskor és utána kialakult családi cégbirodalmak irányítását egy szép napon átveheti az a generáció, amelynek már csak "ölébe pottyan a vagyon". A HVG arra keresett választ néhány gazdag famíliánál, hogy miként készülnek az öröklésre-örökítésre.