2006. november 08., szerda, 07:37
• Utolsó frissítés: 2006. november 08., szerda, 10:12
Minda Zoltán 29 bírót és 8 ügyészt jelentett fel 1997 óta. Kolhaas Mihályként keresi igazát a hatóságoknál, amelyek olykor ellenségesen, máskor fásultan vagy tehetetlenül állnak a jelenséggel szemben. Rögeszmés ember, ennek ellenére gondnokság alatt nem áll, nem rendelték el elmegyógyintézeti kezelését sem, sőt hamis vád miatt sem perelik. Igaz, az ő egyetlen feljelentésében sem indult még vizsgálat. Magyar abszurd a Guinness Rekordok Világnapja előtt egy nappal.
|
Minda a legtöbb esetben hivatali visszaélés, bűnpártolás és közokirat-hamisítás miatt tett feljelentést. Egyik ügyben sem indult el nyomozás. Különösen érdekes, hogy a Szegedi Ítélőtábla bírái ellen rágalmazás és becsületsértés miatt indított magánvádas eljárásában (25. ügy) sem történt még semmi.
1) 1997. szept. 22-én dr. Tőkés Géza bíró (FB)
2) 1997. nov. 18-án dr. Deák Éva Ágnes bíró (FB)
3) 1999. aug. 19-én dr. Cserei Gyula ügyész (LÜ)
4) 2001. nov. 22-én dr. Deák Éva Ágnes bíró (FB)
5) 2002. jan. 9-én dr. Tőkés Géza bíró (FB)
6) 2003. nov. 11-én dr. Rózsa Éva, Nagyné, dr. Szirony Márta, dr. Felker László bíró (FI)
7) 2003. nov. 13-án dr. Timár Anikó ügyész (LÜ)
8) 2003. nov. 28-án dr. Grünwald Márta, dr. Bíró Emese bíró, dr. Szedlák Zsuzsanna, dr. Ágai György ügyész (Bp-i XXI. Ker-i bír., FÜ)
9) 2003. december 11-én dr. Bleier Judit bíró (FB)
10) 2004. jan. 5-én dr. Kisrákói Annamária bíró (FB)
11) 2004. jan. 8-án dr. Bleier Judit bíró (FB)
12) 2004. jan. 12-én dr. Bleier Judit bíró (FB)
13) 2004. jan. 12-én dr. Bleier Judit bíró (FB)
14) 2004. febr. 9-én dr. Antal Lajos ügyész (KÜNYH)
15) 2004. febr. 25-én dr. Megadja Csilla ügyész (FÜNYH)
16) 2004. ápr. 21-én dr. Tenke Edit bíró (FB)
17) 2004. júl. 7-én dr. Bleier Judit bíró (FB)
18) 2004. szept. 13-án dr. Maka Mária, dr. Levek Istvánné, dr. Hímer Gabriella bíró (FB)
19) 2004. nov. 8-án dr. Szabó György bíró (FB)
20) 2004. nov. 24-én dr. Bodor Mária, dr. Petőné dr. Kovács Ágnes, dr. Lőrinc Györgyné bíró (LB)
21) 2004. dec. 3-án dr. Murányi Katalin, dr. Gabányi Józsefné, dr. Török Judit, Nagyné dr. Fazekas Olga, Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, dr. Vezekényi Ursula, dr. Lőrinc Györgyné, Dr. Bősinger Zsuzsanna, Dr. Kiss Mária, Csánitzné Dr. Csiky Ilona bíró (LB)
22) 2004. dec. 7-én dr. Keresztesi Imre, dr. Preclik Lajos ügyész (KÜNYH)
23) 2004. dec. 9-én Dr. Bősinger Zsuzsanna, Dr. Kiss Mária, Csánitzné Dr. Csiky Ilona bíró (LB)
24) 2005. okt. 19-én dr. Molnár Zoltán, dr. Martz Zsuzsanna, dr. Sas Gábor jogász (PM)
25) 2005. nov. 22-én dr. Kissné dr. Koch Ágnes, dr. Simonné dr. Gombos Katalin, dr. Lakatos Péter bíró (SZI)
26) 2006. aug. 31-én dr. Murányi Katalin bíró (LB)
27) 2006. szept. 11-én dr. Bodor Mária bíró (LB) |
Minda Zoltán épületgépész, a rendszerváltás idején Németországban dolgozott, sohasem pereskedett, a jog tudománya és gyakorlata távol állt tőle. Nem olyan munkát álmodott magának, amit most végez, ma ugyanis főállású pereskedő. Alig van bírósága országnak, ahol ne futna ügye, és lassan alig van olyan hatóság, amit ne perelne. A pörösködés során jogászokat is lenyűgöző jártasságot szerzett egyebek mellet az eljárásjogban, a csőd- és társasági jogban, a polgári perrendtartás és az államigazgatás működésének rejtelmeiben. A napja azzal telik, hogy beadványokat szerkeszt, amelyeket maga szállít kézhez a címzettekhez, a hivatalok postázóinak és irattárainak munkatársai szemében hol rettegett, hol csodált alak. Nyomoz, tárgyal, egyeztet. Felbukkan a bíróságokon, a nyomozó hatóságoknál, a parlamentnél, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál (OIT), az ombudsmanok vagy a köztársasági elnök hivatalánál. A hóbortosság látszata és nyilvánvaló megszállottsága ellenére lépéseinek rendszerét nehéz lenne elvitatni. Igazságkeresése során számos hatósági anomáliát feltárt már, ez azonban nem vigasztalja, mert ügye rosszul áll.
Mi is tulajdonképpen ez az ügy? A történet, akárcsak a harmadik köztársaságé 1989. október 23-án kezdődött. Akkor alapította meg öt magánszemély, illetve a Papíripari Vállalat (PV) pesterzsébeti papírgyára a Pepszolg Kft.-t, mégpedig úgy hogy a cég középvezetői is együttesen ötven, illetve az állami cég is ötven százalékos tulajdonrészesedéssel rendelkezett. A társaság megszületése megfelelt az akkori céggründolási gyakorlatnak, a karbantartóhiánnyal küszködő nagy állami cégnek is segített, és az alapítóknak (egyébként mindannyian a vállalat középvezetői voltak) is jó starthelyzetet jelentett a beinduló félben lévő kapitalizmusban. Eleinte minden jól ment, a tulajdonosok kölcsönösen elégedettek voltak: volt megrendelés és volt munkás a 24 órás karbantartáshoz.
1990 táján azonban változott az elképzelés az ország piacgazdasági átmenetéről, az állami vállalatok menedzsmentje, különösen a középvezetők háttérbe szorultak a privatizációnál, helyüket átvették a jó – sokszor kitűnő politikai – kapcsolatokkal rendelkező privatizátorok. A korszak új hőseinek ugyan lövésük sem volt a vállalatok szakmai profiljáról, de képesek voltak hitelt szerezni, tudták mit és kit érdemes megvenni és eladni, kit és mit kell megtalálni: az eredeti tőkefelhalmozás sokszor zavarosban halászó, de nagyot kaszáló spekulánsai voltak ők. Az általuk uralt átalakulásban kevés sót ehettek meg azok a szereplők, akik még a létező szocializmus végvonaglása idején többnyire a „második gazdaságban” szerzett „tőkéjüket” igyekezték a piacgazdaság körülményei között hasznosítani.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
